Berta Sándor
Komoly hiányosságok vannak az elektronikai hulladékok kezelésében
Az Európai Unióban egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok.
A Countering WEEE Illegal Trade Summary Report szerint a 28 európai uniós tagállamban csak a leselejtezett számítógépek és más elektronikai hulladékok körülbelül egyharmadát dolgozzák fel az előírásoknak megfelelően. A fennmaradó több millió tonnát vagy illegálisan külföldre szállítják vagy egyszerűen kidobják. A dokumentumot a CWIT nevű szervezet adta ki, amely harcol az elektronikai hulladékok illegális kereskedelme ellen. Ez utóbbi miatt a légkörbe és a talajba kerülnek a mérgező anyagok, s egyúttal hatalmasak a gazdasági károk is, mert értékes anyagok mennek veszendőbe.
A tanulmányt a CWIT az ENSZ és az Interpol megbízásából készítette el. Pascal Leroy, a Waste Electronical and Electric Equipment (WEEE) nevű fórum főtitkára hangsúlyozta, hogy az elektronikai hulladék a világ leggyorsabban növekvő szemétáradata és ebben közrejátszik a részben szervezett bandák által folytatott illegális kereskedelem is. Az Interpol csupán az esetek fél százalékát tudja felderíteni.
2012-ben 1,3 millió tonna elektronikai hulladék és zömében még működő számítógép hagyta el az EU területét. Az Európai Unión belül még súlyosabb a helyzet: a tagországok között 4,7 millió tonna elektronikai hulladékot tologatnak illegális módon. A gazdasági kár 800 millió és 1,7 milliárd euró között van. Amennyiben az illegálisan szállított elektronikai hulladékokból valaki falat építene, az Oslótól Dél-Olaszországig húzódna. A lakosok számához viszonyítva Norvégia és Svájc termeli a legtöbb elektronikai hulladékot. Az első tízbe került még Izland, Dánia, Nagy-Britannia és Franciaország is. Még soha nem keletkezett a bolygón annyi elektronikai hulladék, mint tavaly: 41,8 millió tonna.
A jelentés ugyanakkor nem csupán a kialakult helyzetet mutatta be, hanem megoldási javaslatokat is felsorolt. Így például jobban kellene képezni a rendőrséget, az ügyészséget és a bírókat; a bűnüldöző hatóságok információit nemzetközileg kellene koordinálni és az európai uniós tagállamoknak meg kellene állapodniuk az egységes irányelvekben. További probléma, hogy eddig a tagországok körülbelül egyharmada nem integrálta a saját jogrendszerébe a szükséges szabályozásokat.
A Countering WEEE Illegal Trade Summary Report szerint a 28 európai uniós tagállamban csak a leselejtezett számítógépek és más elektronikai hulladékok körülbelül egyharmadát dolgozzák fel az előírásoknak megfelelően. A fennmaradó több millió tonnát vagy illegálisan külföldre szállítják vagy egyszerűen kidobják. A dokumentumot a CWIT nevű szervezet adta ki, amely harcol az elektronikai hulladékok illegális kereskedelme ellen. Ez utóbbi miatt a légkörbe és a talajba kerülnek a mérgező anyagok, s egyúttal hatalmasak a gazdasági károk is, mert értékes anyagok mennek veszendőbe.
A tanulmányt a CWIT az ENSZ és az Interpol megbízásából készítette el. Pascal Leroy, a Waste Electronical and Electric Equipment (WEEE) nevű fórum főtitkára hangsúlyozta, hogy az elektronikai hulladék a világ leggyorsabban növekvő szemétáradata és ebben közrejátszik a részben szervezett bandák által folytatott illegális kereskedelem is. Az Interpol csupán az esetek fél százalékát tudja felderíteni.
2012-ben 1,3 millió tonna elektronikai hulladék és zömében még működő számítógép hagyta el az EU területét. Az Európai Unión belül még súlyosabb a helyzet: a tagországok között 4,7 millió tonna elektronikai hulladékot tologatnak illegális módon. A gazdasági kár 800 millió és 1,7 milliárd euró között van. Amennyiben az illegálisan szállított elektronikai hulladékokból valaki falat építene, az Oslótól Dél-Olaszországig húzódna. A lakosok számához viszonyítva Norvégia és Svájc termeli a legtöbb elektronikai hulladékot. Az első tízbe került még Izland, Dánia, Nagy-Britannia és Franciaország is. Még soha nem keletkezett a bolygón annyi elektronikai hulladék, mint tavaly: 41,8 millió tonna.
A jelentés ugyanakkor nem csupán a kialakult helyzetet mutatta be, hanem megoldási javaslatokat is felsorolt. Így például jobban kellene képezni a rendőrséget, az ügyészséget és a bírókat; a bűnüldöző hatóságok információit nemzetközileg kellene koordinálni és az európai uniós tagállamoknak meg kellene állapodniuk az egységes irányelvekben. További probléma, hogy eddig a tagországok körülbelül egyharmada nem integrálta a saját jogrendszerébe a szükséges szabályozásokat.