Berta Sándor
Nyugat-Afrika elsősorban maga tehet az e-hulladék problémáról
Nyugat-Afrikában évente 650 000 és egymillió tonna közötti elektronikai hulladék jelenik meg. Szakértők úgy vélik, mindez nem csak az illegális európai szállítmányoknak köszönhető.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának munkatársai által készített jelentés szerint a szeméthegyek keletkezésének legnagyobb felelőse maga az afrikai régió. "E régió az elektronikai hulladék problémát leginkább saját magának köszönheti. Az Európából illegálisan importált elektronikai hulladékok csak súlyosbítják a helyzetet" - nyilatkozta Matthias Schluep, a jelentés készítője és az EMPA kutatóintézet munkatársa.
A dokumentumban összesen öt nyugat-afrikai országban, Beninben, Elefántcsontparton, Ghánában, Libériában és Nigériában uralkodó körülményeket vizsgálták meg a szakemberek. Az elektronikai hulladékok problémája mind az öt államot érinti. A legfontosabb importőröknek Nigéria és Ghána számítanak. "A régióba érkező eszközök 70 százaléka használt termék. Ezek egyharmada egyáltalán nem működik, így a Bázeli Konvenció alapján az importjuk illegális" - jelentette ki Schluep. Az országokba kerülő készülékek felét a helyi lakosok megjavítják, ugyanakkor az importált eszközök 15 százaléka egyértelműen hulladék.
Nyugat-Afrikában egyre nagyobb igény van számítógépekre, mobiltelefonokra, monitorokra és más elektronikai termékekre. A számítógép-tulajdonosok száma 2000 óta a tízszeresére nőtt, míg a mobiltelefon-tulajdonosok száma a korábbi 100-szorosára emelkedett. A helyiek azonban nem tudnak minden alkatrészt és eszközt felhasználni, így a felesleges dolgok automatikusan az utcára kerülnek, ahol átkutatják őket az értékes nyersanyagok után, majd elégetik őket. Az utóbbi pedig nagy mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez. A jelentés készítői rámutattak, hogy az érintett országoknak sürgősen javítaniuk kell az e-hulladék gyűjtő rendszereiken. Nigéria ezen a területen kiemelkedő munkát végez, hiszen már tavaly elfogadták az elektronikai termékek importjáról és az e-hulladékok feldolgozásáról szóló törvényt. Ezenkívül Ghána is előkészít egy hasonló jogszabályt és hatékonyabb nemzetközi együttműködésre törekszik.
Kiderült, hogy az Európai Unióban keletkező e-hulladékoknak csak a 3-5 százalékát importálják Nyugat-Afrikába, de ez is évi 250 000 tonna használt számítógépet és monitort jelent, ami Svájc éves elektronikai hulladék-termelésének a kétszerese. A helyzeten a múlt hónapban elfogadott európai uniós törvény javíthat, amely előírja, hogy 2016-ra az újonnan eladott termékek 45, 2019-re pedig 65 százalékát kell majd újrahasznosítani.
Ghána már évek óta az európai elektronikai hulladék célpontjának számít, az országba 2009-ben 215 000 tonna elektronikai eszköz érkezett, ezek 70 százaléka használt árucikk volt és 15 százaléka pedig szemét. Az ország fővárosában, Accrában egyre súlyosabb a helyzet, a szakemberek tavaly novemberben riasztó mennyiségű ólom- és kadmiumkoncentrációt mutattak ki a helyi iskolákban és játszótereken.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának munkatársai által készített jelentés szerint a szeméthegyek keletkezésének legnagyobb felelőse maga az afrikai régió. "E régió az elektronikai hulladék problémát leginkább saját magának köszönheti. Az Európából illegálisan importált elektronikai hulladékok csak súlyosbítják a helyzetet" - nyilatkozta Matthias Schluep, a jelentés készítője és az EMPA kutatóintézet munkatársa.
A dokumentumban összesen öt nyugat-afrikai országban, Beninben, Elefántcsontparton, Ghánában, Libériában és Nigériában uralkodó körülményeket vizsgálták meg a szakemberek. Az elektronikai hulladékok problémája mind az öt államot érinti. A legfontosabb importőröknek Nigéria és Ghána számítanak. "A régióba érkező eszközök 70 százaléka használt termék. Ezek egyharmada egyáltalán nem működik, így a Bázeli Konvenció alapján az importjuk illegális" - jelentette ki Schluep. Az országokba kerülő készülékek felét a helyi lakosok megjavítják, ugyanakkor az importált eszközök 15 százaléka egyértelműen hulladék.Nyugat-Afrikában egyre nagyobb igény van számítógépekre, mobiltelefonokra, monitorokra és más elektronikai termékekre. A számítógép-tulajdonosok száma 2000 óta a tízszeresére nőtt, míg a mobiltelefon-tulajdonosok száma a korábbi 100-szorosára emelkedett. A helyiek azonban nem tudnak minden alkatrészt és eszközt felhasználni, így a felesleges dolgok automatikusan az utcára kerülnek, ahol átkutatják őket az értékes nyersanyagok után, majd elégetik őket. Az utóbbi pedig nagy mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez. A jelentés készítői rámutattak, hogy az érintett országoknak sürgősen javítaniuk kell az e-hulladék gyűjtő rendszereiken. Nigéria ezen a területen kiemelkedő munkát végez, hiszen már tavaly elfogadták az elektronikai termékek importjáról és az e-hulladékok feldolgozásáról szóló törvényt. Ezenkívül Ghána is előkészít egy hasonló jogszabályt és hatékonyabb nemzetközi együttműködésre törekszik.
Kiderült, hogy az Európai Unióban keletkező e-hulladékoknak csak a 3-5 százalékát importálják Nyugat-Afrikába, de ez is évi 250 000 tonna használt számítógépet és monitort jelent, ami Svájc éves elektronikai hulladék-termelésének a kétszerese. A helyzeten a múlt hónapban elfogadott európai uniós törvény javíthat, amely előírja, hogy 2016-ra az újonnan eladott termékek 45, 2019-re pedig 65 százalékát kell majd újrahasznosítani.
Ghána már évek óta az európai elektronikai hulladék célpontjának számít, az országba 2009-ben 215 000 tonna elektronikai eszköz érkezett, ezek 70 százaléka használt árucikk volt és 15 százaléka pedig szemét. Az ország fővárosában, Accrában egyre súlyosabb a helyzet, a szakemberek tavaly novemberben riasztó mennyiségű ólom- és kadmiumkoncentrációt mutattak ki a helyi iskolákban és játszótereken.