Berta Sándor
Norvégia és Svájc termeli a legtöbb elektronikai hulladékot
Még soha nem keletkezett a bolygón annyi elektronikai hulladék, mint tavaly: 41,8 millió tonna.
Az ENSZ Egyetemének legújabb jelentéséből kiderült, hogy a mennyiség abszolút rekordot jelent, hiszen 2013-ban összesen 39,8 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Az elektronikai hulladékok közel 60 százalékát a nagy háztartási berendezések (hűtőszekrények, mosógépek stb.) teszik ki, míg a mobiltelefonok, a nyomtatók vagy a laptopok csak a mennyiség 7 százalékát jelentik. A globálisan keletkezett elektronikai hulladékkal 1,15 millió 40 tonnás teherautót lehetne megpakolni, amelyekből egy 23 000 kilométer hosszú sort lehetne összeállítani.
A lakosok számához viszonyítva a legtöbb elektronikai hulladékot két jó gazdasági helyzetben lévő ország termeli. Norvégiában személyenként 28,4, míg Svájcban 26,3 kilogramm elektronikai hulladék keletkezik. Az első tízben található még Izland (26,1 kg), Dánia (24 kg), Nagy-Britannia (23,5 kg), Franciaország (22,2 kg) és az Amerikai Egyesült Államok (22,1 kg) is.
Az abszolút számokat figyelembe véve a legtöbb elektronikai hulladékot az USA és Kína termeli, a két országnak köszönhető a teljes mennyiség 32 százaléka. Az első ötben van még Japán, Németország és India. A legkevesebb elektronikai hulladék, átlagosan személyenként 1,7 kilogramm az afrikai államokban keletkezik. Az egész kontinens tavaly csak 1,9 millió tonnát termelt.
Csak az elektronikai hulladék egyhatodát hasznosítják újra, ennek az anyagnak az értéke 52 milliárd dollár. A szeméthegyekben található többek között 16 500 tonna vas, 1900 tonna réz, 300 tonna arany is, amely a 2013-as aranytermelés 11 százalékát teszi ki. David Malone, az egyetem rektora nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy az elektronikai hulladék értékes városi "bányát" jelent, amelyben nagyon nagy újrahasznosítási lehetőségek vannak. Fontos ugyanakkor, hogy az elektronikai hulladékban emellett 2,2 millió tonna veszélyes anyag is van, például króm, kadmium, higany és 4400 tonna az ózonréteget veszélyeztető halogénezett szénhidrogén, ezért az e-hulladék egyúttal egy "mérgező bánya" is, amelyet rendkívül óvatosan kell kezelni.
Az ENSZ Egyetemének legújabb jelentéséből kiderült, hogy a mennyiség abszolút rekordot jelent, hiszen 2013-ban összesen 39,8 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Az elektronikai hulladékok közel 60 százalékát a nagy háztartási berendezések (hűtőszekrények, mosógépek stb.) teszik ki, míg a mobiltelefonok, a nyomtatók vagy a laptopok csak a mennyiség 7 százalékát jelentik. A globálisan keletkezett elektronikai hulladékkal 1,15 millió 40 tonnás teherautót lehetne megpakolni, amelyekből egy 23 000 kilométer hosszú sort lehetne összeállítani.
A lakosok számához viszonyítva a legtöbb elektronikai hulladékot két jó gazdasági helyzetben lévő ország termeli. Norvégiában személyenként 28,4, míg Svájcban 26,3 kilogramm elektronikai hulladék keletkezik. Az első tízben található még Izland (26,1 kg), Dánia (24 kg), Nagy-Britannia (23,5 kg), Franciaország (22,2 kg) és az Amerikai Egyesült Államok (22,1 kg) is.
Az abszolút számokat figyelembe véve a legtöbb elektronikai hulladékot az USA és Kína termeli, a két országnak köszönhető a teljes mennyiség 32 százaléka. Az első ötben van még Japán, Németország és India. A legkevesebb elektronikai hulladék, átlagosan személyenként 1,7 kilogramm az afrikai államokban keletkezik. Az egész kontinens tavaly csak 1,9 millió tonnát termelt.
Csak az elektronikai hulladék egyhatodát hasznosítják újra, ennek az anyagnak az értéke 52 milliárd dollár. A szeméthegyekben található többek között 16 500 tonna vas, 1900 tonna réz, 300 tonna arany is, amely a 2013-as aranytermelés 11 százalékát teszi ki. David Malone, az egyetem rektora nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy az elektronikai hulladék értékes városi "bányát" jelent, amelyben nagyon nagy újrahasznosítási lehetőségek vannak. Fontos ugyanakkor, hogy az elektronikai hulladékban emellett 2,2 millió tonna veszélyes anyag is van, például króm, kadmium, higany és 4400 tonna az ózonréteget veszélyeztető halogénezett szénhidrogén, ezért az e-hulladék egyúttal egy "mérgező bánya" is, amelyet rendkívül óvatosan kell kezelni.