Berta Sándor
Mennyire mászhat bele egy munkaadó a dolgozó életébe?
A munkaadók immár programok segítségével felügyelhetik a munkavállalókat, így megtudhatják, mikor stresszesek, fáradtak vagy vannak rosszul. Mindez egy határ átlépését jelenti.
Az alkalmazások egyre több életterületet ellenőriznek, nem csupán a szabadidőben, hanem a munkában is. Az Amerikai Egyesült Államokban az olyan óriáscégek, mint a BP vagy a Yahoo! rendszeresen ellenőrzik a munkavállalóik által megtett lépések számát. Németországban az Opel, az SAP és az IBM próbálják rávenni az alkalmazottaikat, hogy többet mozogjanak. Az Opel és az SAP viszont nem kíváncsiak dolgozóik személyes adataira.
A Fitbit is támogatja a munkaadókat abban, hogy jobban megfigyelhessék a beosztottak fitnesztevékenységeit. Gareth Jones, a Fitbit európai alelnöke hangsúlyozta, hogy segítenek a cégeknek a személyi döntések meghozatalában. A vállalatok valós időben férhetnek hozzá a teljes személyzet összes adatához. A valós idejű hozzáférésre azért van szükség, mert így állapítható meg, hogy a hozott intézkedések valóban hatékonyak voltak-e vagy sem.
Laura Holmes 28 éves ügyvéd, aki a Wragge, Lawrence, Graham and Co. ügyvédi irodánál dolgozik. A cég az alkalmazottai egészségügyi állapotát egy külön szoftver segítségével ellenőrzi. Az ügyvédi iroda egyike a Soma Analytics első ügyfeleinek. A startup egy olyan alkalmazást fejlesztett ki, amely megváltoztathatja, hogy a munkaadók miként kezelik a beosztottjaikat. Johann Huber, a Soma Analytics alapítója szerint a vezetők először érthetik meg, hogy miként érzik magukat a vállalatnál a dolgozók.
A megoldás nem csupán a munkavállalók szívritmusát és hangját elemzi, hanem kiértékeli az érzelmeiket és az okostelefon-használatukat is. Így láthatóvá válik, hogy például valaki rövid időn belül sokszor nézi-e meg az új üzeneteit vagy hogy miként viselkedik fontos tárgyalások előtt, azaz következtetni lehet arra, hogy mennyire stresszes. Holmes nem tiltakozik az ilyen jellegű ellenőrzés ellen, mert úgy gondolja, hogy ha valamilyen problémája van, akkor arról a munkaadójának is tudnia kell. Huber ehhez hozzátette, hogy a főnökök - a birtokukba jutott információknak köszönhetően - boldogabbá és egészségesebbé tehetik az alkalmazottaikat. Nemzetgazdasági szinten több milliárd eurót lehetne megtakarítani, mert az emberek kevesebb alkalommal betegednének meg.
Huberék elsősorban a brit piacra összpontosítanak, ügyvédi irodák mellett gazdasági társaságok, tanácsadó és távközlési cégek az ügyfeleik. A Wragge, Lawrence, Graham and Co. ügyvédi irodánál az 53 éves Bleddyn Rees felel a programért és a beosztottak egészségéért. Bármikor néhány kattintással ellenőrizheti a munkatársak helyzetét. Rees szerint nem arról van szó, hogy kiszűrjék a kevésbé terhelhető dolgozókat, sokkal inkább arról, hogy összesített anonimizált adatok segítségével felderítsék a problémás területeket.
Peter Schaar volt német adatvédelmi biztos messzemenően károsnak tartja a megfigyelési gyakorlatot és megtiltaná, hogy a munkaadók ellenőrizhessék dolgozóik fitnesztevékenységeit. Amiatt aggódik, mert túl nagy a visszaélés lehetősége, szerinte a munkaadók tudásszomjának gátat kell szabni. Úgy véli, számos kérdés merül fel: mi van, ha valaki nem járul hozzá önként az adatai kiadásához? Akkor kötelezhetik erre vagy a keveset sportoló személy már nem megfelelő munkatársnak számít?
Az alkalmazások egyre több életterületet ellenőriznek, nem csupán a szabadidőben, hanem a munkában is. Az Amerikai Egyesült Államokban az olyan óriáscégek, mint a BP vagy a Yahoo! rendszeresen ellenőrzik a munkavállalóik által megtett lépések számát. Németországban az Opel, az SAP és az IBM próbálják rávenni az alkalmazottaikat, hogy többet mozogjanak. Az Opel és az SAP viszont nem kíváncsiak dolgozóik személyes adataira.
A Fitbit is támogatja a munkaadókat abban, hogy jobban megfigyelhessék a beosztottak fitnesztevékenységeit. Gareth Jones, a Fitbit európai alelnöke hangsúlyozta, hogy segítenek a cégeknek a személyi döntések meghozatalában. A vállalatok valós időben férhetnek hozzá a teljes személyzet összes adatához. A valós idejű hozzáférésre azért van szükség, mert így állapítható meg, hogy a hozott intézkedések valóban hatékonyak voltak-e vagy sem.
Laura Holmes 28 éves ügyvéd, aki a Wragge, Lawrence, Graham and Co. ügyvédi irodánál dolgozik. A cég az alkalmazottai egészségügyi állapotát egy külön szoftver segítségével ellenőrzi. Az ügyvédi iroda egyike a Soma Analytics első ügyfeleinek. A startup egy olyan alkalmazást fejlesztett ki, amely megváltoztathatja, hogy a munkaadók miként kezelik a beosztottjaikat. Johann Huber, a Soma Analytics alapítója szerint a vezetők először érthetik meg, hogy miként érzik magukat a vállalatnál a dolgozók.
A megoldás nem csupán a munkavállalók szívritmusát és hangját elemzi, hanem kiértékeli az érzelmeiket és az okostelefon-használatukat is. Így láthatóvá válik, hogy például valaki rövid időn belül sokszor nézi-e meg az új üzeneteit vagy hogy miként viselkedik fontos tárgyalások előtt, azaz következtetni lehet arra, hogy mennyire stresszes. Holmes nem tiltakozik az ilyen jellegű ellenőrzés ellen, mert úgy gondolja, hogy ha valamilyen problémája van, akkor arról a munkaadójának is tudnia kell. Huber ehhez hozzátette, hogy a főnökök - a birtokukba jutott információknak köszönhetően - boldogabbá és egészségesebbé tehetik az alkalmazottaikat. Nemzetgazdasági szinten több milliárd eurót lehetne megtakarítani, mert az emberek kevesebb alkalommal betegednének meg.
Huberék elsősorban a brit piacra összpontosítanak, ügyvédi irodák mellett gazdasági társaságok, tanácsadó és távközlési cégek az ügyfeleik. A Wragge, Lawrence, Graham and Co. ügyvédi irodánál az 53 éves Bleddyn Rees felel a programért és a beosztottak egészségéért. Bármikor néhány kattintással ellenőrizheti a munkatársak helyzetét. Rees szerint nem arról van szó, hogy kiszűrjék a kevésbé terhelhető dolgozókat, sokkal inkább arról, hogy összesített anonimizált adatok segítségével felderítsék a problémás területeket.
Peter Schaar volt német adatvédelmi biztos messzemenően károsnak tartja a megfigyelési gyakorlatot és megtiltaná, hogy a munkaadók ellenőrizhessék dolgozóik fitnesztevékenységeit. Amiatt aggódik, mert túl nagy a visszaélés lehetősége, szerinte a munkaadók tudásszomjának gátat kell szabni. Úgy véli, számos kérdés merül fel: mi van, ha valaki nem járul hozzá önként az adatai kiadásához? Akkor kötelezhetik erre vagy a keveset sportoló személy már nem megfelelő munkatársnak számít?