Berta Sándor
Munkaerő-toborzásnál csak kiegészítő lehet a Facebook
A munkaadók egyre gyakrabban keresnek a közösségi portálok segítségével új munkatársakat.
A Robert Half nevű személyzeti szolgáltatócég menedzsereket kérdezett meg, hogy mekkora sikerrel toboroznak a közösségi portálokon munkaerőt. Kiderült, hogy a Xinget, a Facebookot vagy a LinkedInt egyre gyakrabban használják ilyen célokra, ugyanakkor a HR szakemberek 33 százaléka azt mondta, hogy ezeken a csatornákon még nem tudott sikeresen toborozni. Csupán 44 százalékuk tudott felvenni a Xingen keresztül egy új alkalmazottat, a Facebook, a LinkedIn, a Google és a Twitter esetében még kisebb ez az arány, 24, 20, 15, illetve 10 százalék. Tehát ugyan a közösségi oldalak erősen megváltoztatták a munkaerő-toborzást, de semmiképpen sem pótolják a hagyományos módszereket.
Sven Hennige, a Robert Half Közép-Európáért és Hollandiáért felelős ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy a vállalati profilok elhelyezésének és a jelentkezőkkel való közvetlen kapcsolattartásnak a lehetősége miatt úgy tűnik, hogy egyszerűbben lehet munkatársakat találni a közösségi platformokon. Azonban pont a kis- és a közepes vállalkozások nem rendelkeznek azokkal a szükséges erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú távon is jelen lehessenek a közösségi portálokon és hogy kapcsolatba léphessenek az álláshirdetésekre jelentkezőkkel.
A munkaadók 28 százaléka az alkalmas jelöltek azonosítására, 37 százalékuk a még több lehetséges jelölt elérésére használja a közösségi oldalakat. 12 százalékuk számára ugyanakkor az az előnyös, hogy adott esetben megvizsgálhatják a jelentkező közösségi profilját. A közösségi szolgáltatásokon való megkeresés semmiképpen sem helyettesítheti a személyes találkozást, itt hátrányban van az online munkaerő-keresés a hagyományos toborzással szemben.
A Robert Half nevű személyzeti szolgáltatócég menedzsereket kérdezett meg, hogy mekkora sikerrel toboroznak a közösségi portálokon munkaerőt. Kiderült, hogy a Xinget, a Facebookot vagy a LinkedInt egyre gyakrabban használják ilyen célokra, ugyanakkor a HR szakemberek 33 százaléka azt mondta, hogy ezeken a csatornákon még nem tudott sikeresen toborozni. Csupán 44 százalékuk tudott felvenni a Xingen keresztül egy új alkalmazottat, a Facebook, a LinkedIn, a Google és a Twitter esetében még kisebb ez az arány, 24, 20, 15, illetve 10 százalék. Tehát ugyan a közösségi oldalak erősen megváltoztatták a munkaerő-toborzást, de semmiképpen sem pótolják a hagyományos módszereket.
Sven Hennige, a Robert Half Közép-Európáért és Hollandiáért felelős ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy a vállalati profilok elhelyezésének és a jelentkezőkkel való közvetlen kapcsolattartásnak a lehetősége miatt úgy tűnik, hogy egyszerűbben lehet munkatársakat találni a közösségi platformokon. Azonban pont a kis- és a közepes vállalkozások nem rendelkeznek azokkal a szükséges erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú távon is jelen lehessenek a közösségi portálokon és hogy kapcsolatba léphessenek az álláshirdetésekre jelentkezőkkel.
A munkaadók 28 százaléka az alkalmas jelöltek azonosítására, 37 százalékuk a még több lehetséges jelölt elérésére használja a közösségi oldalakat. 12 százalékuk számára ugyanakkor az az előnyös, hogy adott esetben megvizsgálhatják a jelentkező közösségi profilját. A közösségi szolgáltatásokon való megkeresés semmiképpen sem helyettesítheti a személyes találkozást, itt hátrányban van az online munkaerő-keresés a hagyományos toborzással szemben.