Az elérhető funkciók helyett sokkal fontosabb, hogy miként lehet kezelni egy adott készüléket.

Az ember-gép interfészek fejlesztése sokáig háttérbe szorult az új funkciók létrehozása mögött, azonban napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az új kezelőfelületek megalkotása. Amennyiben az embereknek a gépekkel kell kommunikálniuk, akkor akaratlanul is félreértések történhetnek. Az interfész-tervezőknek ezeket kell a minimálisra csökkenteniük, úgy, hogy a felületek kezelése minél zökkenőmentesebb legyen. Használhatóság szempontjából a mai felületek ott tartanak, mint 20 évvel ezelőtt az operációs rendszerek, amikor majdnem minden telepítést lefagyások kísértek. Fontos lenne, hogy a jó kezelhetőség a termékfejlesztés integrált része legyen, ennek ellenére nincs univerzális megoldás.

Robert Pucher, a Bécsi Műszaki Szakfőiskola munkatársa szerint az emberek azt várják el a számítógépektől, hogy hasonlóan viselkedjenek, mint ők. Ezeket az elvárásokat azonban általában nem sikerül teljesíteni, ami a felhasználókban azt az érzést kelti, hogy a gépek buták. A szakember hangsúlyozta, hogy számos termékbe egy komplett számítógép van beépítve, ami ugyan sok lehetőséget kínál, de a kezelést is megbonyolítja.

A kezelőfelületeket általában egy-egy különleges feladat megoldása miatt fejlesztik ki. Egy mai okostévén akár a csatornák megfelelő sorrendbe való beállítása is komoly kihívást jelenthet. A gyártók sokáig alig foglalkoztak ezzel a témával és megpróbálják az eszközeiket új funkciókkal vonzóvá tenni, pedig az új funkciókkal csak túlterhelik az embereket. A vállalatoknak inkább azt kellene maguktól megkérdezniük, hogy ésszerű-e az internetes szörfölés egy televízión? Az internetezéssel szemben a jó kezelhetőség verhetetlen érv lenne.

A kezelőfelületek kifejlesztése nem egyszerű feladat, egy jó interfésznek barátságosnak kell lennie. A menük megítélése erősen függ attól, hogy milyen helyzetben használják. Azt, hogy egy felhasználó mit ért és mit nem ért általában csak kipróbálás útján lehet kideríteni, ennek ellenére létrehozhatók bizonyos alapszabályok. Az intuitív rendszereknek például a gondolkodásmódunkhoz kell igazodniuk. Ebből a szempontból a multitouch-képernyők jelentették a mérföldkövet.

Az eszközök kezelése nem lehet túl körülményes, mert akkor a felhasználók azonnal elutasítják őket. Ezt az intézmény munkatársai is tapasztalták, amikor az egyik gyártó az egyik televíziójához univerzális távirányítót csomagolt, hogy így csökkentse a költségeket, s a gombokon nem voltak feliratok. Így a készüléket nem lehetett megfelelően kezelni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan dolgok, amik ugyan nem optimálisak, de az emberek megszokták; ilyenek például a pályaudvarokon elhelyezett jegyautomaták, a televíziók vagy éppen a számítógépekhez szánt perifériák. Egy számítógépes egeret néha nehezen lehet használni, ez már abból is kiderül, ha a másik kezünkkel akarjuk megfogni.

"A repülőjegy-foglaló és a szállodai portálok mindent elkövetnek azért, hogy lehetőleg egyszerű interfészeket fejlesszenek ki, mert ezeken a területeken nem az nyer, aki elsőként jelenik meg valamivel, hanem az, aki a legjobb kezelőfelülettel rendelkezik. A technikának mindig az emberekhez kell igazodnia és nem fordítva. A hardvergyártóknak is ehhez a szabályhoz kell tartaniuk magukat. A fogyasztók részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a cégekre" - emelte ki a szakember. Egyre fontosabbá válnak az alternatív kezelőfelületek. Az emberek életében megjelenő készülékek egyre kisebbek, éppen ezért az érintőképernyők mellett, illetve helyett nagyobb szerepet a beszéd- és a gesztusvezérlés is.