Berta Sándor
Egyre fontosabbá válnak az alternatív kezelőfelületek
Az emberek életében megjelenő készülékek egyre kisebbek, éppen ezért az érintőképernyők mellett, illetve helyett nagyobb szerepet kaphat a beszéd- és a gesztusvezérlés is.
A Google Glass és más eszközök kiváló példáját jelentik annak, hogy az érintőképernyős vezérlés nem feltétlenül jelent hosszú távú megoldást, ami komoly kihívás elé állítja a fejlesztőket. A számítógépes hardverek gyors fejlődése miatt új megoldásokra van szükség, ezt a területet kutatja a Mobile Interactive Systems (MINT) kutatócsoport.
"Az eszközök egyre kisebbek és részben már nincs képernyőjük, így egyre fontosabbá válik a gesztus- és a beszédvezérlés. A partnereinkkel közösen egyrészt új interakciós lehetőségeket fejlesztünk ki a végfelhasználóknak, másrészt eszközöket biztosítunk a fejlesztőknek ahhoz, hogy mobil kezelőfelületeket alakítsanak ki és megvizsgálják, hogy azok mennyire használhatók" - jelentette ki Clemens Holzmann professzor, a MINT vezetője.
A szakember szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik ember-gép interfész lesz a jövőben meghatározó. Mindez függ majd az adott alkalmazástól és helyzettől, s mindegyik esetben több lehetőség közül választhatnak majd a felhasználók. A gesztusok és a beszéd biztosan egyre fontosabbak lesznek, ahogyan azok az intelligens rendszerek is, amelyek felismerik az emberek szándékait és a szituációtól függően reagálnak majd. Jó példa ezekre a rendszerekre a Google Now, ami különböző adatforrások segítségével próbál fontos információkat elérhetővé tenni, még azelőtt, hogy a felhasználó rájuk keresne. Vagyis nincs szükség a keresési címszavak megadására. Más esetekben az agyi aktivitást és az izmok által közvetített jeleket próbálják meg elemezni, de ezen a területen még sok kutatómunkára van szükség.
A MINT nem csupán új interakciós lehetőségeket fejleszt és vizsgál, hanem olyan eszközöket is, amivel a fejlesztők optimalizálhatják az alkalmazásaik kezelőfelületeit. Az egyik projektben például megpróbálják a kezelőfelületetek problémáit felkutatni. E programokban nem csupán a felhasználói interakciókat elemzik ki automatikusan, hanem egyúttal azonnal javítási javaslatokat is szállítanak. A kutatócsoport olyan technológiákon is dolgozik, amelyek lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy egyszerű módon tesztelhessék az elképzeléseiket.
"Kifejlesztettünk egy olyan rendszert, ami digitalizálja egy mobil alkalmazás vázlatait és ezekből automatikusan létrehozza egy kezelőfelület prototípusát. A tervező egy digitális toll segítségével papírra vetheti a kezelőfelület alapjait és eközben az interaktív funkciókat is rögzítheti. Miután a prototípus elkészült, azonnal kipróbálható az okostelefonon, ami nagy mértékben megkönnyíti a fejlesztők munkáját, ráadásul így gyorsabban visszajelzéseket kaphatnak az emberektől, még azelőtt, hogy a kezelőfelületet integrálnák a rendszerbe" - hangsúlyozta Holzmann.
A Google Glass és más eszközök kiváló példáját jelentik annak, hogy az érintőképernyős vezérlés nem feltétlenül jelent hosszú távú megoldást, ami komoly kihívás elé állítja a fejlesztőket. A számítógépes hardverek gyors fejlődése miatt új megoldásokra van szükség, ezt a területet kutatja a Mobile Interactive Systems (MINT) kutatócsoport.
"Az eszközök egyre kisebbek és részben már nincs képernyőjük, így egyre fontosabbá válik a gesztus- és a beszédvezérlés. A partnereinkkel közösen egyrészt új interakciós lehetőségeket fejlesztünk ki a végfelhasználóknak, másrészt eszközöket biztosítunk a fejlesztőknek ahhoz, hogy mobil kezelőfelületeket alakítsanak ki és megvizsgálják, hogy azok mennyire használhatók" - jelentette ki Clemens Holzmann professzor, a MINT vezetője.
A szakember szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik ember-gép interfész lesz a jövőben meghatározó. Mindez függ majd az adott alkalmazástól és helyzettől, s mindegyik esetben több lehetőség közül választhatnak majd a felhasználók. A gesztusok és a beszéd biztosan egyre fontosabbak lesznek, ahogyan azok az intelligens rendszerek is, amelyek felismerik az emberek szándékait és a szituációtól függően reagálnak majd. Jó példa ezekre a rendszerekre a Google Now, ami különböző adatforrások segítségével próbál fontos információkat elérhetővé tenni, még azelőtt, hogy a felhasználó rájuk keresne. Vagyis nincs szükség a keresési címszavak megadására. Más esetekben az agyi aktivitást és az izmok által közvetített jeleket próbálják meg elemezni, de ezen a területen még sok kutatómunkára van szükség.
A MINT nem csupán új interakciós lehetőségeket fejleszt és vizsgál, hanem olyan eszközöket is, amivel a fejlesztők optimalizálhatják az alkalmazásaik kezelőfelületeit. Az egyik projektben például megpróbálják a kezelőfelületetek problémáit felkutatni. E programokban nem csupán a felhasználói interakciókat elemzik ki automatikusan, hanem egyúttal azonnal javítási javaslatokat is szállítanak. A kutatócsoport olyan technológiákon is dolgozik, amelyek lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy egyszerű módon tesztelhessék az elképzeléseiket.
"Kifejlesztettünk egy olyan rendszert, ami digitalizálja egy mobil alkalmazás vázlatait és ezekből automatikusan létrehozza egy kezelőfelület prototípusát. A tervező egy digitális toll segítségével papírra vetheti a kezelőfelület alapjait és eközben az interaktív funkciókat is rögzítheti. Miután a prototípus elkészült, azonnal kipróbálható az okostelefonon, ami nagy mértékben megkönnyíti a fejlesztők munkáját, ráadásul így gyorsabban visszajelzéseket kaphatnak az emberektől, még azelőtt, hogy a kezelőfelületet integrálnák a rendszerbe" - hangsúlyozta Holzmann.