MTI
Amerikai-német kibernetikai párbeszédet akar Obama
Barack Obama amerikai elnök az Angela Merkel német kancellárral tartott pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy elkötelezettje az amerikai-német kibernetikai párbeszédnek és igyekezett megnyugtatni az "egyszerű németeket", hogy az Egyesült Államok nem kémkedik utánuk.
A hírszerzés ügye súrlódást okozott a két ország között, miután Edward Snowdennek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtésével kapcsolatos leleplezései arra is fényt derítettek, hogy az amerikai hírszerzés Merkel mobiltelefonját is lehallgatta. Obama emlékeztetett rá, hogy ő az első olyan elnök, aki arra utasította a szakszolgálatokat, hogy tartsák tiszteletben a nem amerikai állampolgárok magánszférájának sérthetetlenségét is. Mint mondta, "nem egészen pontos" az az értesülés, miszerint Washington a kémkedés kölcsönös megszűntetéséről szóló egyezményt ajánlott volna Berlinnek, majd később visszavonta azt. Kijelentette, az Egyesült Államok egyetlen szövetségesével sem kötött ilyen szerződést, de Németországgal is a legszorosabb hírszerzési együttműködésre törekszik, hasonlóra, mint Nagy-Britanniával.
Angela Merkel elmondta, hogy a két ország még mindig dolgozik a magánszféra védelméről és a hírszerzés szabályozásáról szóló kétoldalú egyezményen. "Vannak még bizonyos nehézségek, amelyeket meg kell oldanunk. A cél az, hogy a különböző látásmódot közelítsük egymáshoz" - tette hozzá. Merkel szerint a német és az amerikai titkosszolgálatok között szoros az együttműködés, amelyről a terrorizmus elleni küzdelemben nem lehet lemondani. Mindazonáltal a két fél másként látja az arányosság elvét, az egyensúlyt az állampolgároknak a különféle veszélyektől való védelme és a magánélet tiszteletben tartása között. Ahhoz, hogy ezeket a véleménykülönbségeket leküzdjék, mélyreható eszmecserékre van szükség a két ország, de az EU és az Egyesült Államok között is - mondta a német kancellár.
Obama hangsúlyozta, hogy a két ország azonos értékeket vall, de szintén elismerte, hogy a felek között még nem jött létre tökéletes összhang. Reményének adott hangot, hogy az egyezmény még az elnöksége alatt megszületik és kijelentette: fájdalmasan érintette, hogy a kémkedés ügye feszültségeket szült a két ország között. Leszögezte, hogy az amerikai hírszerzés célpontjai a terroristák, az illegális fegyverkereskedők és a bűnözők.
A hírszerzés ügye súrlódást okozott a két ország között, miután Edward Snowdennek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtésével kapcsolatos leleplezései arra is fényt derítettek, hogy az amerikai hírszerzés Merkel mobiltelefonját is lehallgatta. Obama emlékeztetett rá, hogy ő az első olyan elnök, aki arra utasította a szakszolgálatokat, hogy tartsák tiszteletben a nem amerikai állampolgárok magánszférájának sérthetetlenségét is. Mint mondta, "nem egészen pontos" az az értesülés, miszerint Washington a kémkedés kölcsönös megszűntetéséről szóló egyezményt ajánlott volna Berlinnek, majd később visszavonta azt. Kijelentette, az Egyesült Államok egyetlen szövetségesével sem kötött ilyen szerződést, de Németországgal is a legszorosabb hírszerzési együttműködésre törekszik, hasonlóra, mint Nagy-Britanniával.
Angela Merkel elmondta, hogy a két ország még mindig dolgozik a magánszféra védelméről és a hírszerzés szabályozásáról szóló kétoldalú egyezményen. "Vannak még bizonyos nehézségek, amelyeket meg kell oldanunk. A cél az, hogy a különböző látásmódot közelítsük egymáshoz" - tette hozzá. Merkel szerint a német és az amerikai titkosszolgálatok között szoros az együttműködés, amelyről a terrorizmus elleni küzdelemben nem lehet lemondani. Mindazonáltal a két fél másként látja az arányosság elvét, az egyensúlyt az állampolgároknak a különféle veszélyektől való védelme és a magánélet tiszteletben tartása között. Ahhoz, hogy ezeket a véleménykülönbségeket leküzdjék, mélyreható eszmecserékre van szükség a két ország, de az EU és az Egyesült Államok között is - mondta a német kancellár.
Obama hangsúlyozta, hogy a két ország azonos értékeket vall, de szintén elismerte, hogy a felek között még nem jött létre tökéletes összhang. Reményének adott hangot, hogy az egyezmény még az elnöksége alatt megszületik és kijelentette: fájdalmasan érintette, hogy a kémkedés ügye feszültségeket szült a két ország között. Leszögezte, hogy az amerikai hírszerzés célpontjai a terroristák, az illegális fegyverkereskedők és a bűnözők.
