Berta Sándor
Illegális volt az NSA megfigyelési programja
Az amerikai adatvédelmi testület elkészítette az NSA megfigyelési ügyével kapcsolatos jelentését, amelynek fő megállapítása, hogy a telefonadatok tömeges gyűjtése illegális, ezért azt azonnali hatállyal be kell fejezni. Snowden fontolgatja az orosz állampolgárság megszerzését.
Az Egyesült Államok Kongresszusa által létrehozott, közvetlenül az elnöknek jelentő független testület (Privacy and Civil Liberties Oversight Board, PCLOB) nyilvánosságra hozta 238 oldalas jelentését, melyet a The New York Times szemlézett. Múlt hét pénteken az Obama-adminisztráció ugyan óvatosan elismerte, hogy a megfigyelésekkel személyiségi jogi problémák voltak és potenciális visszaélések vannak a rendszerben, mindazonáltal az elnök azt hasznosnak és törvényesnek nevezte. Ezzel szemben a PCLOB leszögezte: a telefonadatok tömeges gyűjtése minimális haszonnal járt a terrorizmus elleni harc szempontjából és illegális volt. Utóbbi megállapítás kapcsán azonban közel sem volt egyetértés az öt tag között: David Medine elnök, egy Jimmy Carter által kinevezett korábbi szövetségi bíró és egy polgári jogi képviselő illegálisnak, míg az igazságügyi minisztérium két egykori munkatársa legálisnak minősítette az adatgyűjtést.
A PCLOB közölte továbbá, hogy hiába hivatkozik az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) a Patriot Act 215-ös paragrafusára, ami alapján a fontos nyomozások során engedélyezhetők a lehallgatások, ugyanis egy ilyen eljárás valószínűleg alkotmányellenes. A jelentésben számos ajánlás szerepel, ezek között van, hogy a kormánynak korlátoznia kellene a metaadatokhoz való hozzáféréseket és az archívumokba kerülő felvételeket, illetve információkat mielőbb törölni kellene. Tavaly decemberben Richard J. Leon columbiai kerületi bíró szinte orwellinek nevezte az NSA általi lehallgatást és közölte: ezzel a lépéssel a hivatal megsérthette az amerikai alkotmányt. Néhány nappal ezelőtt pedig a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet azt emelte ki, hogy az NSA kapcsán tervezett változtatások elégtelenek és azt mutatják, hogy az Obama-kormányzat nem tiszteli a magánélet sérthetetlenségének elvét.
A New America Foundation nevű szervezet is kiadott egy jelentést, mely szerint a terrorizmus elleni harcban, a merényletek megakadályozásában hatékonyabbak a bevált módszerek, mint a telefonos lehallgatások és más adatgyűjtések. A The Washington Post tudósítása alapján a csoport összesen 225 olyan esetet vizsgált meg, amelyekre 2001. szeptember 11. után került sor. A végső megállapítás az, hogy a nyomozások során a hagyományos bűnüldözési és egyéb módszerek vezettek eredményre, míg az NSA által megvalósított telefonos adatgyűjtések "semmilyen felismerhető befolyást sem gyakoroltak a terrorcselekmények megakadályozására." Szintén megoldandó kérdés, hogy a terrorizmus ellen küzdő hivatalnokok a birtokukban lévő információkat vagy nem értik meg teljesen vagy túl széles körűen osztják meg másokkal.
Az ikertornyok leomlása óta 225 embert vádoltak meg terrorizmussal, de ebben az NSA szerepe marginális volt
Ugyanakkor nagyon nehezen lehet megállapítani, hogy az NSA pontosan mennyi információt gyűjtött össze az elmúlt években és figyelembe kell venni azt is, hogy a megfigyelési technikákat elsősorban megelőzési céllal használták. Az aktuális tanulmány szerint az NSA programja csak egyetlen esetben szolgáltatott elegendő adatot ahhoz, hogy terrorizmus miatt nyomozást rendeljenek el. Egy San Diego városában dolgozó taxist azért ítéltek el, mert egy szomáliai terroristacsoportnak küldött pénzt. A férfi három segítőjét szintén elítélték.
Eközben az egész NSA-botrányt kirobbantó Edward Snowden fontolgatja az orosz állampolgárság megszerzését. A Kommerszant című orosz napilapnak az amerikai informatikust segítő orosz ügyvéd azt nyilatkozta, hogy Snowden nem zárja ki, hogy kérelmezni fogja az ideiglenes menedékjog meghosszabbítását és későbbiekben az orosz állampolgárságot is az orosz hatóságoktól. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt szerződéses munkatársa tavaly augusztus elsején kapott egy évre menedékjogot Oroszországban. A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság internetes változatában pénteken megjelent cikkében Anatolij Kucserana azt mondta, hogy pártfogoltja hamarosan dönt a hosszabbítási kérelem benyújtásáról.
Az orosz migrációs szabályok szerint az ideiglenes oroszországi tartózkodást és munkavállalást is lehetővé tevő menedékjogi engedély minden évben meghosszabbítható. Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési gyakorlatát kiszivárogtató informatikus arra is jogosult, hogy állampolgárságért folyamodjon - magyarázta Kucserena. Az ügyvéd elmondta a Kommerszantnak, hogy a fiatal amerikai továbbra is tanul oroszul. Snowden állítólag egy meg nem nevezett orosz cégnél helyezkedett el. Minthogy egyelőre azonban az amerikainak kevés a pénze, Kucserena bizonyos támogatók adományaiból nyújt neki segítséget, "időnként ezt-azt vásárolok neki" - mondta. Az orosz ügyvéd szerint ha az informatikus az orosz államnak dolgozna, mint ahogy azt amerikai kongresszusi képviselők állítják, teljesen más körülmények között élne.
Az amerikai képviselőház két bizottsági elnöke múlt vasárnapi nyilatkozatában azt vélelmezte, hogy Snowdennek a Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtési gyakorlatát leleplező kiszivárogtatásai mögött "idegen hatalmak állnak". Edward Snowden ezt cáfolta és hazugságnak, valamint képtelenségnek minősítette, hogy orosz ügynök lenne. Az őt segítő Anatolij Kucserena megerősítette, hogy Snowden tavaly nyáron Dél-Amerikába akart utazni. Azt is közölte, hogy pártfogoltja biztonsági okokból egyelőre nem akar az orosz sajtónak nyilatkozni, és arról sem tud, hogy Snowden tervei között szerepelne, hogy az Európai Parlament előtt fellépjen. "A neki címzett fenyegetéseket - közöttük az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség munkatársaitól származókat - valódi veszélyként értékeli, ezért kész elfogadni azt, hogy a rendvédelmi szervek garantálják a biztonságát" - közölte az orosz ügyvéd.
Edward Snowden a freesnowden.is/asksnowden című internetes oldalon válaszolt csütörtökön a neki feltett kérdésekre és azt írta, tudatában van annak, hogy életét közvetlen veszély fenyegeti, de nem hagyja magát megfélemlíteni.
Az Egyesült Államok Kongresszusa által létrehozott, közvetlenül az elnöknek jelentő független testület (Privacy and Civil Liberties Oversight Board, PCLOB) nyilvánosságra hozta 238 oldalas jelentését, melyet a The New York Times szemlézett. Múlt hét pénteken az Obama-adminisztráció ugyan óvatosan elismerte, hogy a megfigyelésekkel személyiségi jogi problémák voltak és potenciális visszaélések vannak a rendszerben, mindazonáltal az elnök azt hasznosnak és törvényesnek nevezte. Ezzel szemben a PCLOB leszögezte: a telefonadatok tömeges gyűjtése minimális haszonnal járt a terrorizmus elleni harc szempontjából és illegális volt. Utóbbi megállapítás kapcsán azonban közel sem volt egyetértés az öt tag között: David Medine elnök, egy Jimmy Carter által kinevezett korábbi szövetségi bíró és egy polgári jogi képviselő illegálisnak, míg az igazságügyi minisztérium két egykori munkatársa legálisnak minősítette az adatgyűjtést.
A PCLOB közölte továbbá, hogy hiába hivatkozik az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) a Patriot Act 215-ös paragrafusára, ami alapján a fontos nyomozások során engedélyezhetők a lehallgatások, ugyanis egy ilyen eljárás valószínűleg alkotmányellenes. A jelentésben számos ajánlás szerepel, ezek között van, hogy a kormánynak korlátoznia kellene a metaadatokhoz való hozzáféréseket és az archívumokba kerülő felvételeket, illetve információkat mielőbb törölni kellene. Tavaly decemberben Richard J. Leon columbiai kerületi bíró szinte orwellinek nevezte az NSA általi lehallgatást és közölte: ezzel a lépéssel a hivatal megsérthette az amerikai alkotmányt. Néhány nappal ezelőtt pedig a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet azt emelte ki, hogy az NSA kapcsán tervezett változtatások elégtelenek és azt mutatják, hogy az Obama-kormányzat nem tiszteli a magánélet sérthetetlenségének elvét.
A New America Foundation nevű szervezet is kiadott egy jelentést, mely szerint a terrorizmus elleni harcban, a merényletek megakadályozásában hatékonyabbak a bevált módszerek, mint a telefonos lehallgatások és más adatgyűjtések. A The Washington Post tudósítása alapján a csoport összesen 225 olyan esetet vizsgált meg, amelyekre 2001. szeptember 11. után került sor. A végső megállapítás az, hogy a nyomozások során a hagyományos bűnüldözési és egyéb módszerek vezettek eredményre, míg az NSA által megvalósított telefonos adatgyűjtések "semmilyen felismerhető befolyást sem gyakoroltak a terrorcselekmények megakadályozására." Szintén megoldandó kérdés, hogy a terrorizmus ellen küzdő hivatalnokok a birtokukban lévő információkat vagy nem értik meg teljesen vagy túl széles körűen osztják meg másokkal.
Az ikertornyok leomlása óta 225 embert vádoltak meg terrorizmussal, de ebben az NSA szerepe marginális volt
Ugyanakkor nagyon nehezen lehet megállapítani, hogy az NSA pontosan mennyi információt gyűjtött össze az elmúlt években és figyelembe kell venni azt is, hogy a megfigyelési technikákat elsősorban megelőzési céllal használták. Az aktuális tanulmány szerint az NSA programja csak egyetlen esetben szolgáltatott elegendő adatot ahhoz, hogy terrorizmus miatt nyomozást rendeljenek el. Egy San Diego városában dolgozó taxist azért ítéltek el, mert egy szomáliai terroristacsoportnak küldött pénzt. A férfi három segítőjét szintén elítélték.
Eközben az egész NSA-botrányt kirobbantó Edward Snowden fontolgatja az orosz állampolgárság megszerzését. A Kommerszant című orosz napilapnak az amerikai informatikust segítő orosz ügyvéd azt nyilatkozta, hogy Snowden nem zárja ki, hogy kérelmezni fogja az ideiglenes menedékjog meghosszabbítását és későbbiekben az orosz állampolgárságot is az orosz hatóságoktól. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt szerződéses munkatársa tavaly augusztus elsején kapott egy évre menedékjogot Oroszországban. A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság internetes változatában pénteken megjelent cikkében Anatolij Kucserana azt mondta, hogy pártfogoltja hamarosan dönt a hosszabbítási kérelem benyújtásáról.
Az orosz migrációs szabályok szerint az ideiglenes oroszországi tartózkodást és munkavállalást is lehetővé tevő menedékjogi engedély minden évben meghosszabbítható. Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési gyakorlatát kiszivárogtató informatikus arra is jogosult, hogy állampolgárságért folyamodjon - magyarázta Kucserena. Az ügyvéd elmondta a Kommerszantnak, hogy a fiatal amerikai továbbra is tanul oroszul. Snowden állítólag egy meg nem nevezett orosz cégnél helyezkedett el. Minthogy egyelőre azonban az amerikainak kevés a pénze, Kucserena bizonyos támogatók adományaiból nyújt neki segítséget, "időnként ezt-azt vásárolok neki" - mondta. Az orosz ügyvéd szerint ha az informatikus az orosz államnak dolgozna, mint ahogy azt amerikai kongresszusi képviselők állítják, teljesen más körülmények között élne. Az amerikai képviselőház két bizottsági elnöke múlt vasárnapi nyilatkozatában azt vélelmezte, hogy Snowdennek a Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtési gyakorlatát leleplező kiszivárogtatásai mögött "idegen hatalmak állnak". Edward Snowden ezt cáfolta és hazugságnak, valamint képtelenségnek minősítette, hogy orosz ügynök lenne. Az őt segítő Anatolij Kucserena megerősítette, hogy Snowden tavaly nyáron Dél-Amerikába akart utazni. Azt is közölte, hogy pártfogoltja biztonsági okokból egyelőre nem akar az orosz sajtónak nyilatkozni, és arról sem tud, hogy Snowden tervei között szerepelne, hogy az Európai Parlament előtt fellépjen. "A neki címzett fenyegetéseket - közöttük az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség munkatársaitól származókat - valódi veszélyként értékeli, ezért kész elfogadni azt, hogy a rendvédelmi szervek garantálják a biztonságát" - közölte az orosz ügyvéd.
Edward Snowden a freesnowden.is/asksnowden című internetes oldalon válaszolt csütörtökön a neki feltett kérdésekre és azt írta, tudatában van annak, hogy életét közvetlen veszély fenyegeti, de nem hagyja magát megfélemlíteni.
