MTI
1,7 millió fájlhoz férhetett hozzá Snowden
Egy olcsó és könnyen hozzáférhető szoftver, egy un. webbejáró segítségével jutott hozzá nagy mennyiségű információhoz az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtését leleplező Edward Snowden - írta vasárnapi számában hírszerzési forrásokra hivatkozva a The New York Times.
A webbejáró (web crawler vagy spider) olyan automatizált program, amelyet keresésre, tárgymutató készítésére és weboldalak támogatására szoktak alkalmazni. A robotprogram weboldalról weboldara "kúszik", követi a linkeket és mindent lemásol, ami az útjába akad. A Moszkvába szökött Snowden ellen folytatott nyomozás arra a következtésre jutott, hogy az NSA-nél külső alkalmazottként dolgozó informatikus egy ilyen - egyelőre ismeretlen típusú - webbejáró segítségéve "kaparta össze" a később kiszivárogtatott információkat. Az amerikai hírszerzés képviselői a múlt héten úgy nyilatkoztak, hogy az informatikus mintegy 1,7 millió fájlhoz férhetett hozzá.
A lap szerint a megállapítás megdöbbentő, mert az NSA egyik feladta az, hogy a katonai és a hírszerzési komputereket megvédelmezze - az Oroszország és Kína által végrehajtott "kifinomult kibernetikai támadásoktól". Snowden "bennfentes támadása" azonban elmaradt ettől a minőségi szinttől és az ügynökség elvben képesnek kellett volna legyen arra, hogy könnyen kiszűrje. Főleg azért, mert webbejárót az NSA rendszerein szinte sosem alkalmaznak. Mi több, Snowden csaknem három évvel a WikiLeaks-kiszivárogtatásokat követően járt sikerrel, amikor is sokkal kevésbé érzékeny anyagok tömegéhez jutott hozzá hasonló eljárással Chelsea Manning (korábbi nevén Bradley Manning).
A lap által megszólaltatott szakemberek szerint Snowden hamar lebukott volna, ha az NSA Fort Mead-i (Maryland állam) központjában próbált volna meg nagy mennyiségű adathoz hozzáférni, de ő a Dell, majd a Booz Allen Hamilton alkalmazásában dolgozott az NSA hawaii kirendeltségén, amelyet még nem láttak el a legkorszerűbb biztonsági rendszerekkel. Snowden feladatköréhez minden esetre hozzátartozott a rutinkarbantartás is, amelynek keretében egyebek között a komputerrendszerről, biztonsági tartalékinformációt (backup) tölthetett át helyi szerverekre.
A nyomozásnak azt még nem sikerült megállapítania, vajon Sowden szándékosan helyezkedett-e el az NSA gyengébb védettségű hawaii egységénél, avagy véletlenül került oda. A vizsgálatot folytató szakemberek szerint Snowden kollégái és felettesei jelszavaihoz is hozzáférhetett.
Ettől függetlenül hamarosan eljárást indíthat a német szövetségi legfőbb ügyészség az NSA ellen. A Berliner Zeitung hétvégi számában közölt értesülés szerint tíz napon belül elindulhat a leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenységének német vonatkozásait vizsgáló nyomozás. A kormány megakadályozhatja az eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy az súlyosan sértené az ország külpolitikai érdekeit. A külügyminiszter és az igazságügyi miniszter azonban a napokban megállapodott abban, hogy a kormány nem él ezzel a jogával - írta a Berliner Zeitung és testvérlapja, a Frankfurter Rundschau. Arra nem tértek ki, hogy a legfőbb ügyészség az NSA feltehetően német állampolgárokat is érintő adatgyűjtő programjait, vagy pedig a német kormányzatot érintő tevékenységét fogja vizsgálni.
A nyomozóhatóság szóvivője a beszámolóra reagálva közölte, hogy még nem hoztak végleges döntést az eljárás megindításáról. Az NSA volt informatikusától, Edward Snowdentől származó titkos minősítésű ügynökségi dokumentumok alapján az amerikai szolgálat legkésőbb 2002-től megfigyelte a német kancellár, vagyis Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel mobiltelefonját. A leleplezés feszültséget keltett a német-amerikai kormányzati kapcsolatokban. Berlin szerint az ügyből tanulva megállapodást kell kötni az egymás elleni kémkedés tiltásáról, Washington viszont elutasítja ezt a kezdeményezést.
A webbejáró (web crawler vagy spider) olyan automatizált program, amelyet keresésre, tárgymutató készítésére és weboldalak támogatására szoktak alkalmazni. A robotprogram weboldalról weboldara "kúszik", követi a linkeket és mindent lemásol, ami az útjába akad. A Moszkvába szökött Snowden ellen folytatott nyomozás arra a következtésre jutott, hogy az NSA-nél külső alkalmazottként dolgozó informatikus egy ilyen - egyelőre ismeretlen típusú - webbejáró segítségéve "kaparta össze" a később kiszivárogtatott információkat. Az amerikai hírszerzés képviselői a múlt héten úgy nyilatkoztak, hogy az informatikus mintegy 1,7 millió fájlhoz férhetett hozzá.
A lap szerint a megállapítás megdöbbentő, mert az NSA egyik feladta az, hogy a katonai és a hírszerzési komputereket megvédelmezze - az Oroszország és Kína által végrehajtott "kifinomult kibernetikai támadásoktól". Snowden "bennfentes támadása" azonban elmaradt ettől a minőségi szinttől és az ügynökség elvben képesnek kellett volna legyen arra, hogy könnyen kiszűrje. Főleg azért, mert webbejárót az NSA rendszerein szinte sosem alkalmaznak. Mi több, Snowden csaknem három évvel a WikiLeaks-kiszivárogtatásokat követően járt sikerrel, amikor is sokkal kevésbé érzékeny anyagok tömegéhez jutott hozzá hasonló eljárással Chelsea Manning (korábbi nevén Bradley Manning).
A lap által megszólaltatott szakemberek szerint Snowden hamar lebukott volna, ha az NSA Fort Mead-i (Maryland állam) központjában próbált volna meg nagy mennyiségű adathoz hozzáférni, de ő a Dell, majd a Booz Allen Hamilton alkalmazásában dolgozott az NSA hawaii kirendeltségén, amelyet még nem láttak el a legkorszerűbb biztonsági rendszerekkel. Snowden feladatköréhez minden esetre hozzátartozott a rutinkarbantartás is, amelynek keretében egyebek között a komputerrendszerről, biztonsági tartalékinformációt (backup) tölthetett át helyi szerverekre.
A nyomozásnak azt még nem sikerült megállapítania, vajon Sowden szándékosan helyezkedett-e el az NSA gyengébb védettségű hawaii egységénél, avagy véletlenül került oda. A vizsgálatot folytató szakemberek szerint Snowden kollégái és felettesei jelszavaihoz is hozzáférhetett.
Ettől függetlenül hamarosan eljárást indíthat a német szövetségi legfőbb ügyészség az NSA ellen. A Berliner Zeitung hétvégi számában közölt értesülés szerint tíz napon belül elindulhat a leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenységének német vonatkozásait vizsgáló nyomozás. A kormány megakadályozhatja az eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy az súlyosan sértené az ország külpolitikai érdekeit. A külügyminiszter és az igazságügyi miniszter azonban a napokban megállapodott abban, hogy a kormány nem él ezzel a jogával - írta a Berliner Zeitung és testvérlapja, a Frankfurter Rundschau. Arra nem tértek ki, hogy a legfőbb ügyészség az NSA feltehetően német állampolgárokat is érintő adatgyűjtő programjait, vagy pedig a német kormányzatot érintő tevékenységét fogja vizsgálni.
A nyomozóhatóság szóvivője a beszámolóra reagálva közölte, hogy még nem hoztak végleges döntést az eljárás megindításáról. Az NSA volt informatikusától, Edward Snowdentől származó titkos minősítésű ügynökségi dokumentumok alapján az amerikai szolgálat legkésőbb 2002-től megfigyelte a német kancellár, vagyis Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel mobiltelefonját. A leleplezés feszültséget keltett a német-amerikai kormányzati kapcsolatokban. Berlin szerint az ügyből tanulva megállapodást kell kötni az egymás elleni kémkedés tiltásáról, Washington viszont elutasítja ezt a kezdeményezést.