Berta Sándor
100 000 számítógépet fertőzött meg az NSA
Internetre nem kötött számítógépeket is meg tudott figyelni az amerikai titkosszolgálat, melynek tevékenységét Obama korlátozni fogja.
A The New York Times arról számolt be, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) világszerte közel 100 000 számítógépre telepítette fel a kémszoftverét, így lehetővé vált számára, hogy a konfigurációkat és a magánhálózatokat is titokban ellenőrizze. Az NSA akár kibertámadásokhoz is felhasználhatta a megfertőzött PC-ket. A hivatal a Quantum kódnévvel látta el a programot, ami elvileg egy "aktív védelmi megoldás" és nem pedig támadási célokra használható eszköz.
A szervezet egy olyan technológiára támaszkodik, amely lehetővé teszi, hogy akkor is hozzáférjen a kiválasztott számítógépekhez, amikor azok nem csatlakoznak a világhálóhoz. A megoldás lényege, hogy az ügynökök, a gyártók vagy a gyanútlan felhasználók egy aprócska adóvevőt építenek be a készülékekbe, majd az NSA feltelepíti az adott gépre saját szoftverét. Amikor nincs online kapcsolat, akkor a beépített hardverek rádióhullámok segítségével továbbítják a megszerzett adatokat. A rendszer hatótávolsága több kilométer és az információk vagy egy különleges mobil eszköz vagy egy titkos lehallgatóállomás segítségével foghatók. A módszert az NSA 2008 óta használja.
Az USB kábelbe vagy a gépbe épített adóvevő egy néhány kilométerre lévő, aktatáska méretű reléállomással, utóbbi pedig az NSA központjával kommunikál
A programmal többek között a kínai és az orosz fegyveres erők, a mexikói rendőrség és a helyi drogkartellek számítógépeit fertőzték meg, de előfordult, hogy az Európai Unió kereskedelmi intézményeinek hálózatába is bekerült. Célpont volt még India, Pakisztán és Szaúd-Arábia is, viszont arra nem utal semmi, hogy az USA területén is alkalmazták a megoldást, ami egyébként illegális lett volna. Kínában a helyi hadsereg egyik részlegét támadták meg ilyen módon, mert azt gyanították, hogy ez a csoport áll az USA elleni kiberakciók mögött. Vanee Vines, az NSA egyik szóvivője közölte, hogy a hivatal tevékenysége nagyon specifikusan kizárólag más kémlétesítmények ellen irányul. A megszerzett információkat nem adták tovább amerikai cégeknek és ipari kémkedés sem valósult meg.
Barack Obama pénteken fogja kihirdetni az NSA tevékenységére vonatkozó új irányelveket. Az amerikai elnök csak részben fogadta meg az általa felállított tanácsadó bizottságnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési gyakorlatának reformjára vonatkozó javaslatait, és több kérdésben is a kongresszusra bízza majd a döntést - írta egy másik cikkében jól értesült forrásokra hivatkozva a The New York Times. A lap szerint Obama korlátozni fogja a telefonos kommunikáció metaadataihoz való hozzáférést és garanciákat fog sürgetni a külföldiek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozóan.
Az elnök nem fogja jóváhagyni, hogy az adatforgalomra vonatkozó információk tárolását a telekommunikációs cégekre bízzák, és nem fogja megkövetelni azt sem, hogy a nemzetbiztonsági érdekből elvégzett, tüzetesebb megfigyelést minden esetben bírósági végzés is engedélyezze. Az ilyen tevékenység ellenőrzésére Obama a várakozások szerint létrehozhat egy független ombudsmani pozíciót. Emellett le fog szűkülni azoknak a köre, akiknek a telefonos adatforgalmát az NSA megfigyelheti, és várhatóan le fog rövidülni a metaadatok archiválásának jelenleg ötéves időtartama is. Az AP a Fehér Házra hivatkozva arról számolt be, hogy az elnök még nem fejezte be a tanácsadó bizottság 46 ajánlásának mérlegelését.
Jogvédők azt követelik, hogy a kongresszus módosítsa a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező PATRIOT törvény 215-ös cikkelyét, mert szerintük csak ez biztosíthatja, hogy a változások túlmutassanak Obama elnökségének időtartamán. A 215-ös cikkely értelmében a kormányzat dokumentumok széles körét foglalhatja le, amennyiben igazolni tudja: "megalapozott okkal feltételezhető", hogy a megszerezni kívánt adatok lényegesek egy olyan nyomozás szempontjából, amelynek célja, hogy "védelmet biztosítson a nemzetközi terrorizmus vagy hírszerző tevékenység ellen". Egy szövetségi bíró decemberben alkotmányossági aggályait fejezte ki a törvénycikkel kapcsolatban, de az amerikai igazságügyi minisztérium védelmébe vette azt.
Az amerikai hírszerző szervezetek vezetői határozottan felléptek az NSA tevékenységének védelmében. Keith Alexander tábornok, az ügynökség vezetője például azt állította, hogy a szeptember 11-i terrortámadások nem történhettek volna meg, ha az NSA már akkor a jelenlegihez hasonlóan széleskörű adatmegfigyelést végez. Az elnök a The New York Times szerint az igazságügyi minisztériumban mondja majd el az NSA reformjára vonatkozó beszédét, és memorandumot bocsát majd ki a külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott ügynökség munkájának új irányelveiről. Több hónapos előkészítést követően ez lesz Obama eddigi legnagyobb horderejű reagálása azokra a leleplezésekre, amelyeket a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden szivárogtatott ki az NSA munkájával kapcsolatban.
A The New York Times arról számolt be, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) világszerte közel 100 000 számítógépre telepítette fel a kémszoftverét, így lehetővé vált számára, hogy a konfigurációkat és a magánhálózatokat is titokban ellenőrizze. Az NSA akár kibertámadásokhoz is felhasználhatta a megfertőzött PC-ket. A hivatal a Quantum kódnévvel látta el a programot, ami elvileg egy "aktív védelmi megoldás" és nem pedig támadási célokra használható eszköz.
A szervezet egy olyan technológiára támaszkodik, amely lehetővé teszi, hogy akkor is hozzáférjen a kiválasztott számítógépekhez, amikor azok nem csatlakoznak a világhálóhoz. A megoldás lényege, hogy az ügynökök, a gyártók vagy a gyanútlan felhasználók egy aprócska adóvevőt építenek be a készülékekbe, majd az NSA feltelepíti az adott gépre saját szoftverét. Amikor nincs online kapcsolat, akkor a beépített hardverek rádióhullámok segítségével továbbítják a megszerzett adatokat. A rendszer hatótávolsága több kilométer és az információk vagy egy különleges mobil eszköz vagy egy titkos lehallgatóállomás segítségével foghatók. A módszert az NSA 2008 óta használja.
Az USB kábelbe vagy a gépbe épített adóvevő egy néhány kilométerre lévő, aktatáska méretű reléállomással, utóbbi pedig az NSA központjával kommunikál
A programmal többek között a kínai és az orosz fegyveres erők, a mexikói rendőrség és a helyi drogkartellek számítógépeit fertőzték meg, de előfordult, hogy az Európai Unió kereskedelmi intézményeinek hálózatába is bekerült. Célpont volt még India, Pakisztán és Szaúd-Arábia is, viszont arra nem utal semmi, hogy az USA területén is alkalmazták a megoldást, ami egyébként illegális lett volna. Kínában a helyi hadsereg egyik részlegét támadták meg ilyen módon, mert azt gyanították, hogy ez a csoport áll az USA elleni kiberakciók mögött. Vanee Vines, az NSA egyik szóvivője közölte, hogy a hivatal tevékenysége nagyon specifikusan kizárólag más kémlétesítmények ellen irányul. A megszerzett információkat nem adták tovább amerikai cégeknek és ipari kémkedés sem valósult meg.
Barack Obama pénteken fogja kihirdetni az NSA tevékenységére vonatkozó új irányelveket. Az amerikai elnök csak részben fogadta meg az általa felállított tanácsadó bizottságnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési gyakorlatának reformjára vonatkozó javaslatait, és több kérdésben is a kongresszusra bízza majd a döntést - írta egy másik cikkében jól értesült forrásokra hivatkozva a The New York Times. A lap szerint Obama korlátozni fogja a telefonos kommunikáció metaadataihoz való hozzáférést és garanciákat fog sürgetni a külföldiek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozóan.
Az elnök nem fogja jóváhagyni, hogy az adatforgalomra vonatkozó információk tárolását a telekommunikációs cégekre bízzák, és nem fogja megkövetelni azt sem, hogy a nemzetbiztonsági érdekből elvégzett, tüzetesebb megfigyelést minden esetben bírósági végzés is engedélyezze. Az ilyen tevékenység ellenőrzésére Obama a várakozások szerint létrehozhat egy független ombudsmani pozíciót. Emellett le fog szűkülni azoknak a köre, akiknek a telefonos adatforgalmát az NSA megfigyelheti, és várhatóan le fog rövidülni a metaadatok archiválásának jelenleg ötéves időtartama is. Az AP a Fehér Házra hivatkozva arról számolt be, hogy az elnök még nem fejezte be a tanácsadó bizottság 46 ajánlásának mérlegelését.
Jogvédők azt követelik, hogy a kongresszus módosítsa a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező PATRIOT törvény 215-ös cikkelyét, mert szerintük csak ez biztosíthatja, hogy a változások túlmutassanak Obama elnökségének időtartamán. A 215-ös cikkely értelmében a kormányzat dokumentumok széles körét foglalhatja le, amennyiben igazolni tudja: "megalapozott okkal feltételezhető", hogy a megszerezni kívánt adatok lényegesek egy olyan nyomozás szempontjából, amelynek célja, hogy "védelmet biztosítson a nemzetközi terrorizmus vagy hírszerző tevékenység ellen". Egy szövetségi bíró decemberben alkotmányossági aggályait fejezte ki a törvénycikkel kapcsolatban, de az amerikai igazságügyi minisztérium védelmébe vette azt.
Az amerikai hírszerző szervezetek vezetői határozottan felléptek az NSA tevékenységének védelmében. Keith Alexander tábornok, az ügynökség vezetője például azt állította, hogy a szeptember 11-i terrortámadások nem történhettek volna meg, ha az NSA már akkor a jelenlegihez hasonlóan széleskörű adatmegfigyelést végez. Az elnök a The New York Times szerint az igazságügyi minisztériumban mondja majd el az NSA reformjára vonatkozó beszédét, és memorandumot bocsát majd ki a külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott ügynökség munkájának új irányelveiről. Több hónapos előkészítést követően ez lesz Obama eddigi legnagyobb horderejű reagálása azokra a leleplezésekre, amelyeket a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden szivárogtatott ki az NSA munkájával kapcsolatban.