Berta Sándor

Elhunyt az első IBM PC kifejlesztője

72 éves korában elhunyt William C. Lowe, az IBM mérnöke, aki a társaság első asztali számítógépének kifejlesztését felügyelte. Más szóval neki köszönhetjük a PC-k megjelenését. A hírt Lowe lánya, Michelle Marshall közölte a The New York Times szerkesztőivel. Közlése szerint édesapja október 19-én szívinfarktus következtében halt meg Illinois szövetségi állam Lake Forest nevű településén.

A kormányzati és vállalati ügyfelek számára készített számítógépek vezető gyártójaként az IBM az 1970-es évek végén kezdett érdeklődni a személyi számítógépek piaca iránt, s ezzel az Apple, a Commodore és az Atari példáját követte. Lowe 1962-ben terméktesztelő mérnökként került az óriáscéghez, az IBM Boca Raton nevű laboratóriumának igazgatója volt, amikor az Atari 1980-ban ajánlattal kereste meg a társaságot: játékszámítógépet akart piacra dobni az IBM neve alatt. Miután a vállalat gyorsan be akart lépni a piacra, ezért Lowe az Atari ajánlatát - a gyártó átvételére vonatkozó javaslattal együtt - elővezette egy belső bizottságnak. A testület tagjai azonban azzal a megjegyzéssel utasították el a felvetést, hogy "ez a legbutább dolog, amit valaha hallottunk."

Ezután Frank Cary, az IBM akkori vezérigazgatója megbízta a mérnököt, hogy dolgozzon ki egy tervet arra vonatkozóan, hogy miként jelenhet meg egy termékkel egy éven belül az IBM az asztali számítógépek piacán, valamint állítson össze egy olyan csapatot, amellyel ez a cél elérhető. A Sakk projekt kódnév alatt futó programban Lowe összeszedte a "piszkos tizenkettőt", vagyis 12 olyan mérnököt, akik mindössze egyetlen hónap alatt megtervezték és megépítették az Acorn nevű PC prototípusát. Ezt úgy érték el, hogy nem cégük hagyományos fejlesztési modelljét használták, hanem a gyorsan növekvő iparág más cégeitől vásároltak meg szoftvereket és alkatrészeket. Az IBM PC-t, amelynek pontos modelljelölése 5150 PC volt, 1981. augusztus 12-én mutatták be. A számítógépbe egy 4,77 MHz órajelű Intel 8088 mikroprocesszort és 16 kilobájt RAM-ot építettek be, ez utóbbit legfeljebb 256 kilobájtra lehetett bővíteni. A PC-hez számos alkalmazás is járt, MS-DOS 1.0 nevű operációs rendszerét pedig egy aprócska cég, a Microsoft szállította. A bevezető ára 1565 dollár volt monitor nélkül. Akkoriban a Time magazin "az év gépe" címmel tüntette ki az IBM PC-t.

Alig két évtizeddel korábban még egy IBM gépért 9 millió dollárt kellett leszurkolni, légkondicionált teremre volt szükség a működéséhez, és 60 emberre volt szükség a működtetéséhez. Azonban az új gép nem csak gyorsabb volt elődeinél, de tévére volt köthető, lehetett rajta játszani és szöveget szerkeszteni. "Nem volt semmi olyan elképzelésünk, hogy forradalmasítani fogjuk a piacot. Észrevettük azonban, hogy a világ megváltozik; az Apple számos IBM-fejlesztő figyelmét magára vonta és azt akartuk, hogy a fejlesztőink IBM termékekkel dolgozzanak" - nyilatkozta Lowe egy 2001-es interjúban. Feladata nem csupán a projekt felügyelete volt, hanem neki kellett előrejeleznie azt is, hogy mekkora kereslet várható az új PC-re. Ő akkor azt mondta: arra számít, hogy az IBM három éven belül 220 000 számítógépet ad majd el, de emberei odamentek hozzá és azt kérdezték: "Miért ilyen kis számot mondtál?"

A termék hatalmas siker volt, a megjelenése utáni egy év alatt több mint 250 ezer darabot adtak el belőle, pedig a kiskereskedelemben korábban egyáltalán nem volt jelen az IBM. A PC diadalútjával együtt tudtak felnőni olyan ma szintén gigásznak számító cégek, mint a Microsoft vagy az Intel. Mivel az IBM elkötelezett volt a nyílt architektúra koncepciója mellett, négy évvel később bejelentették, hogy a Microsoft már nem csak kizárólagosan IBM gépekre fog szoftvereket fejleszteni. Ezzel együtt megjelentek a piacon más gyártók, a Compaq és a Dell, akik "IBM-kompatibilis" gépeket, azaz olcsóbb és gyakran jobb klónokat készítettek. A mérnök három éven át vezette az IBM PC-részlegét, majd 1988-ban elhagyta a céget és a Xerox munkatársa lett. Ott alelnökként az irodai eszközök üzleti területét felügyelte. 1991-ben nevezték ki a Gulfstream Aerospace repülőgépgyártó napi ügyekért felelős vezetőjévé.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Papichulo #22
    Az egvilagon semmi hatranyat nem latom, sot.

    Amugy erdekes statisztika: IIRC az Adobe-nak tobb bevetele van a Mac platformbol, mint a Windowsbol.
  • Vol Jin #21
    Az egyéni oprendszernek több a hátránya, mint az esetleges előnye. Gondolok itt a szoftvertámogatásra.
  • Papichulo #20
    a mostani Mac gépeket már az ipod/iphone/ipad márkaépítő hatása adja el.

    Plusz az OSX. Szamomra is...
  • Vol Jin #19
    Én inkább Jobs visszatérte utánra tenném a fordulatot (merthogy kirakták a saját cégéből és egy filmtrükk stúdióba fektetett be a részvényei eladásából). Vicc, de az ipod és a zenebolt mentette meg a céget. A 68K procikat előbb lecserélték PPC-re, és ez is egy átmeneti fellendülést hozott. De a PPC fejlesztésének megrekedése miatt váltottak Intelre. Onnantól kezdve gyakorlatilag a Mac egy OSX-es PC. Nekem az a véleményem, hogy a mostani Mac gépeket már az ipod/iphone/ipad márkaépítő hatása adja el.
  • Papichulo #18
    Az Apple is erősen visszaszorult a 90-es években a 80-asokhoz képest

    Ez a botranyosan rossz koncepcionalis donteseknek volt koszonheto.

    piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete.

    Elotte is folyamatosan javultak az eladasi mutatok, ahogy fejlodott az OSX. Amugy erdekes modon sokan a PPC architektura elhagyasaban lattak az Apple kommercializalodast es bukasat :) En aki, vegigelte ezt a migraciot gyakorlatilag semmit sem vettem eszre az egeszbol. Annyira siman zajlott.

    Náluk még működik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti őket, mert az nem "zárt doboz"

    Ennek semmi koze ehhez. Itt kizarolag az ar dominal. A premium szegmensben meg mindig az Apple telefonjai a legnagyobb peldanyszamban eladott tipusok. A Google raadasul egyre jobban kozeliti a platformot a zartsag fele, melynek meg erdekes hatasai lesznek rovid es kozeptavon.

    Azert erdekessegkeppen az Apple - allitolagos - FOSS averziojaval kapcsolatban: "Major components of Mac OS X, including the UNIX core, are made available under Apple’s Open Source license" - http://www.apple.com/opensource/
  • fonak #17
    A PC pontosan a sok klón miatt tudott elterjedni, és kiszorítani a "zárt doboz" szisztémát alkalmazó cégeket (Apple, Commodore), ha az IBM sikeresen levédette volna, akkor ma már nem is emlékezne senki a PC-re és Lowe-ra... Az Apple is erősen visszaszorult a 90-es években a 80-asokhoz képest, a PC (mármint most úgy értve személyi számítógép:)) piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete. Náluk még működik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti őket, mert az nem "zárt doboz" (na jó, ez nem egészen igaz, a Google tartja kézben).
  • Papichulo #16
    Maig megvan az A1000-em... az alairasokkal a borito belsejen! A Hardware Reference Manual meg biblia volt akkoriban. Imadtam a M68K assembly-t is. Csodalatos idoszak volt, iszonyat fejlodessel es rengeteg ujdonsaggal. Nagyon szivesen megneznem azt az aPhone-t :)
  • Vol Jin #15
    Viszont az is igaz, hogy nem lett volna ekkora siker, ha nem klónozható. Mert nem az IBM vitte ekkora sikerre, hanem az a tény, hogy még nálunk is klónozták. Az AMiga meg nem a Commodore fejlesztése, amit kevesen tudnak. Volt egy Hi-Toro nevezető cég, az elkészítette az Amigát, és a piacra lépés előtt állt, és a Commodore csak felvásárolta. Majd módosították, és ez egy év késlekedést jelentett, így az Apple beelőzte és pár hónappal korábban dobtrék piacra, mint a Machintosht, mint az Amigát. Fondolok itt arra, hogy ez a két gép volt először GUI-s. Bár, ha jól emlékszem, az AMiga MUI-nak nevezte (Graphic User Interface helyett Magic User Interface). Az automount (PnP) is ezeknek a gépeknek volt a sajátja, míg a PC-n még egy évtized után is jumperolni kellett az IEQ-t.

    Az Apple letarolta az amerikai piacot, így az Amiga Európában lett sikeresebb. A Commodore a C-64 hagyományaihoz híven tasztatúra kialakítású gépeket erőltetett, így a bővíthetőség az A1000, A2000, A2500UX, A3000, és A4000 modellek kivételével nem volt irodakész. Az Amigát egy menedzser vágta tönkre. Kidobta a fejlesztőket, és a megtakarítást osztalékként kifizette. Örültek is a részvényesek vagy két évig, de utána jött a hanyatlás. A PC utolérte, a Mac elhúzott, és pár évig még vegetált a cég. Ha nincs az a marha, akkor lehet, hogy ma aPhone-d lenne meg aPad-d, és az aStoreból töltenél rá programokat. :-D
  • Papichulo #14
    Amúgy az az első IBM HDD egy felültöltős mosógéphez volt hasonlatos cserélhető tárcsákkal

    Dolgoztam IBM mainframe-en... ismerem a technologiat :)

    ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került

    Az alapelvek kesobb sem valtoztak.

    Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket.

    Pontosan. NYAK+alkatreszek. Nem csak maga a NYAK!

    Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.

    Ez igy igaz. Elszalasztottak egy remek lehetoseget. Mint mondtam, az alapveto tezisen nem kivanok tovabb vitatkozni, mivel ezt felreertettem.

    A Commodore amugy ezt a reszet jol csinalta, levedettek mindent, ok meg masba bukta bele. Sajnos...
  • Vol Jin #13
    De komolyan mi van akkor, ha a HDD egy jóval korábbi IBM szabadalom volt, amit bárki licencelhetett? Ha az IBM azt mondja, hogy nem ad el több HDD-t, és másnak tilos gyártani, bottal ütötték volna agyon a versenyhivatalban. A nagygépes rendszerek is használtak HDD-t, úgyhogy sehogy nem tudták volna letiltani a külsősök használatát. Amúgy az az első IBM HDD egy felültöltős mosógéphez volt hasonlatos cserélhető tárcsákkal, ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került. A CGA meg lényegtelen, mert amúgy is mono kivitelben készültek a gépek, és az egy lehetséges extra volt, ami helyett bármikor csinálhattak volna egy másik video szabványt. Mint ahogy később megjelent az EGA majd a VGA, SVGA, XVGA.

    Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket. Az AMIGA és társai meg arra jó példa, ami a cikben is szerepel. hogy önálló fejlesztést akartak a mérnökök, amit lefújt a felső vezetés az IBM-ben, és ezért kis költségvetésben szabad kezet kaptak beszerezhető alkatrészekből egy kísérletre, és ez lett a PC. És ezért lett klónozható is, mert minden eleme hozzáférhető volt a konkurencia számára. A BIOS szabadalmi védettségét gyorsan kijátszották, ami ellen az IBM megprópélt fellépni, de nem tudott.

    Szóval a cikknek az az állítása, hogy direkt nyílttá tették a rendszert, nem igaz. Nem tartották jelentős piacnak, így olcsón összedobtak valamit szabad kereskedelmi alkatrészekből, aminek ez volt a nem várt hatása. Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.