Elhunyt az első IBM PC kifejlesztője
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#22
Az egvilagon semmi hatranyat nem latom, sot.
Amugy erdekes statisztika: IIRC az Adobe-nak tobb bevetele van a Mac platformbol, mint a Windowsbol.
Amugy erdekes statisztika: IIRC az Adobe-nak tobb bevetele van a Mac platformbol, mint a Windowsbol.
#21
Az egyéni oprendszernek több a hátránya, mint az esetleges elõnye. Gondolok itt a szoftvertámogatásra.
#20
a mostani Mac gépeket már az ipod/iphone/ipad márkaépítõ hatása adja el.
Plusz az OSX. Szamomra is...
Plusz az OSX. Szamomra is...
#19
Én inkább Jobs visszatérte utánra tenném a fordulatot (merthogy kirakták a saját cégébõl és egy filmtrükk stúdióba fektetett be a részvényei eladásából). Vicc, de az ipod és a zenebolt mentette meg a céget. A 68K procikat elõbb lecserélték PPC-re, és ez is egy átmeneti fellendülést hozott. De a PPC fejlesztésének megrekedése miatt váltottak Intelre. Onnantól kezdve gyakorlatilag a Mac egy OSX-es PC. Nekem az a véleményem, hogy a mostani Mac gépeket már az ipod/iphone/ipad márkaépítõ hatása adja el.
#18
Az Apple is erõsen visszaszorult a 90-es években a 80-asokhoz képest
Ez a botranyosan rossz koncepcionalis donteseknek volt koszonheto.
piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete.
Elotte is folyamatosan javultak az eladasi mutatok, ahogy fejlodott az OSX. Amugy erdekes modon sokan a PPC architektura elhagyasaban lattak az Apple kommercializalodast es bukasat 😊 En aki, vegigelte ezt a migraciot gyakorlatilag semmit sem vettem eszre az egeszbol. Annyira siman zajlott.
Náluk még mûködik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti õket, mert az nem "zárt doboz"
Ennek semmi koze ehhez. Itt kizarolag az ar dominal. A premium szegmensben meg mindig az Apple telefonjai a legnagyobb peldanyszamban eladott tipusok. A Google raadasul egyre jobban kozeliti a platformot a zartsag fele, melynek meg erdekes hatasai lesznek rovid es kozeptavon.
Azert erdekessegkeppen az Apple - allitolagos - FOSS averziojaval kapcsolatban: "Major components of Mac OS X, including the UNIX core, are made available under Apple’s Open Source license" - http://www.apple.com/opensource/
Ez a botranyosan rossz koncepcionalis donteseknek volt koszonheto.
piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete.
Elotte is folyamatosan javultak az eladasi mutatok, ahogy fejlodott az OSX. Amugy erdekes modon sokan a PPC architektura elhagyasaban lattak az Apple kommercializalodast es bukasat 😊 En aki, vegigelte ezt a migraciot gyakorlatilag semmit sem vettem eszre az egeszbol. Annyira siman zajlott.
Náluk még mûködik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti õket, mert az nem "zárt doboz"
Ennek semmi koze ehhez. Itt kizarolag az ar dominal. A premium szegmensben meg mindig az Apple telefonjai a legnagyobb peldanyszamban eladott tipusok. A Google raadasul egyre jobban kozeliti a platformot a zartsag fele, melynek meg erdekes hatasai lesznek rovid es kozeptavon.
Azert erdekessegkeppen az Apple - allitolagos - FOSS averziojaval kapcsolatban: "Major components of Mac OS X, including the UNIX core, are made available under Apple’s Open Source license" - http://www.apple.com/opensource/
#17
A PC pontosan a sok klón miatt tudott elterjedni, és kiszorítani a "zárt doboz" szisztémát alkalmazó cégeket (Apple, Commodore), ha az IBM sikeresen levédette volna, akkor ma már nem is emlékezne senki a PC-re és Lowe-ra... Az Apple is erõsen visszaszorult a 90-es években a 80-asokhoz képest, a PC (mármint most úgy értve személyi számítógép😊) piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete. Náluk még mûködik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti õket, mert az nem "zárt doboz" (na jó, ez nem egészen igaz, a Google tartja kézben).
#16
Maig megvan az A1000-em... az alairasokkal a borito belsejen! A Hardware Reference Manual meg biblia volt akkoriban. Imadtam a M68K assembly-t is. Csodalatos idoszak volt, iszonyat fejlodessel es rengeteg ujdonsaggal. Nagyon szivesen megneznem azt az aPhone-t 😊
#15
Viszont az is igaz, hogy nem lett volna ekkora siker, ha nem klónozható. Mert nem az IBM vitte ekkora sikerre, hanem az a tény, hogy még nálunk is klónozták. Az AMiga meg nem a Commodore fejlesztése, amit kevesen tudnak. Volt egy Hi-Toro nevezetõ cég, az elkészítette az Amigát, és a piacra lépés elõtt állt, és a Commodore csak felvásárolta. Majd módosították, és ez egy év késlekedést jelentett, így az Apple beelõzte és pár hónappal korábban dobtrék piacra, mint a Machintosht, mint az Amigát. Fondolok itt arra, hogy ez a két gép volt elõször GUI-s. Bár, ha jól emlékszem, az AMiga MUI-nak nevezte (Graphic User Interface helyett Magic User Interface). Az automount (PnP) is ezeknek a gépeknek volt a sajátja, míg a PC-n még egy évtized után is jumperolni kellett az IEQ-t.
Az Apple letarolta az amerikai piacot, így az Amiga Európában lett sikeresebb. A Commodore a C-64 hagyományaihoz híven tasztatúra kialakítású gépeket erõltetett, így a bõvíthetõség az A1000, A2000, A2500UX, A3000, és A4000 modellek kivételével nem volt irodakész. Az Amigát egy menedzser vágta tönkre. Kidobta a fejlesztõket, és a megtakarítást osztalékként kifizette. Örültek is a részvényesek vagy két évig, de utána jött a hanyatlás. A PC utolérte, a Mac elhúzott, és pár évig még vegetált a cég. Ha nincs az a marha, akkor lehet, hogy ma aPhone-d lenne meg aPad-d, és az aStoreból töltenél rá programokat. :-D
Az Apple letarolta az amerikai piacot, így az Amiga Európában lett sikeresebb. A Commodore a C-64 hagyományaihoz híven tasztatúra kialakítású gépeket erõltetett, így a bõvíthetõség az A1000, A2000, A2500UX, A3000, és A4000 modellek kivételével nem volt irodakész. Az Amigát egy menedzser vágta tönkre. Kidobta a fejlesztõket, és a megtakarítást osztalékként kifizette. Örültek is a részvényesek vagy két évig, de utána jött a hanyatlás. A PC utolérte, a Mac elhúzott, és pár évig még vegetált a cég. Ha nincs az a marha, akkor lehet, hogy ma aPhone-d lenne meg aPad-d, és az aStoreból töltenél rá programokat. :-D
#14
Amúgy az az elsõ IBM HDD egy felültöltõs mosógéphez volt hasonlatos cserélhetõ tárcsákkal
Dolgoztam IBM mainframe-en... ismerem a technologiat 😊
ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került
Az alapelvek kesobb sem valtoztak.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket.
Pontosan. NYAK+alkatreszek. Nem csak maga a NYAK!
Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
Ez igy igaz. Elszalasztottak egy remek lehetoseget. Mint mondtam, az alapveto tezisen nem kivanok tovabb vitatkozni, mivel ezt felreertettem.
A Commodore amugy ezt a reszet jol csinalta, levedettek mindent, ok meg masba bukta bele. Sajnos...
Dolgoztam IBM mainframe-en... ismerem a technologiat 😊
ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került
Az alapelvek kesobb sem valtoztak.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket.
Pontosan. NYAK+alkatreszek. Nem csak maga a NYAK!
Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
Ez igy igaz. Elszalasztottak egy remek lehetoseget. Mint mondtam, az alapveto tezisen nem kivanok tovabb vitatkozni, mivel ezt felreertettem.
A Commodore amugy ezt a reszet jol csinalta, levedettek mindent, ok meg masba bukta bele. Sajnos...
#13
De komolyan mi van akkor, ha a HDD egy jóval korábbi IBM szabadalom volt, amit bárki licencelhetett? Ha az IBM azt mondja, hogy nem ad el több HDD-t, és másnak tilos gyártani, bottal ütötték volna agyon a versenyhivatalban. A nagygépes rendszerek is használtak HDD-t, úgyhogy sehogy nem tudták volna letiltani a külsõsök használatát. Amúgy az az elsõ IBM HDD egy felültöltõs mosógéphez volt hasonlatos cserélhetõ tárcsákkal, ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került. A CGA meg lényegtelen, mert amúgy is mono kivitelben készültek a gépek, és az egy lehetséges extra volt, ami helyett bármikor csinálhattak volna egy másik video szabványt. Mint ahogy késõbb megjelent az EGA majd a VGA, SVGA, XVGA.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket. Az AMIGA és társai meg arra jó példa, ami a cikben is szerepel. hogy önálló fejlesztést akartak a mérnökök, amit lefújt a felsõ vezetés az IBM-ben, és ezért kis költségvetésben szabad kezet kaptak beszerezhetõ alkatrészekbõl egy kísérletre, és ez lett a PC. És ezért lett klónozható is, mert minden eleme hozzáférhetõ volt a konkurencia számára. A BIOS szabadalmi védettségét gyorsan kijátszották, ami ellen az IBM megprópélt fellépni, de nem tudott.
Szóval a cikknek az az állítása, hogy direkt nyílttá tették a rendszert, nem igaz. Nem tartották jelentõs piacnak, így olcsón összedobtak valamit szabad kereskedelmi alkatrészekbõl, aminek ez volt a nem várt hatása. Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket. Az AMIGA és társai meg arra jó példa, ami a cikben is szerepel. hogy önálló fejlesztést akartak a mérnökök, amit lefújt a felsõ vezetés az IBM-ben, és ezért kis költségvetésben szabad kezet kaptak beszerezhetõ alkatrészekbõl egy kísérletre, és ez lett a PC. És ezért lett klónozható is, mert minden eleme hozzáférhetõ volt a konkurencia számára. A BIOS szabadalmi védettségét gyorsan kijátszották, ami ellen az IBM megprópélt fellépni, de nem tudott.
Szóval a cikknek az az állítása, hogy direkt nyílttá tették a rendszert, nem igaz. Nem tartották jelentõs piacnak, így olcsón összedobtak valamit szabad kereskedelmi alkatrészekbõl, aminek ez volt a nem várt hatása. Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
#12
A BIOS volt egyedi megoldás
Ahogy a linkem is bizonyitja, nem csak az. Peldaul a videokartya is, csakugy, mint maga a CGA szabvany. Peldaul a HDD is IBM talalmany volt.
A tobbi meg egy szelmalomharc a reszedrol, sehol sem mondtam, hogy a C64-et tudta mas is gyartani, vagy az Amigat. Semhogy a BIOS-t nem tudtak, lehetett masolni.
Azota egyebkent megertettem, hogy pontosan mi mellett ervelsz es igy mar elismerem, hogy ilyenforman igazad volt. Kicsit felreertettem 😉
ps: NYAK != alaplap 😊
Ahogy a linkem is bizonyitja, nem csak az. Peldaul a videokartya is, csakugy, mint maga a CGA szabvany. Peldaul a HDD is IBM talalmany volt.
A tobbi meg egy szelmalomharc a reszedrol, sehol sem mondtam, hogy a C64-et tudta mas is gyartani, vagy az Amigat. Semhogy a BIOS-t nem tudtak, lehetett masolni.
Azota egyebkent megertettem, hogy pontosan mi mellett ervelsz es igy mar elismerem, hogy ilyenforman igazad volt. Kicsit felreertettem 😉
ps: NYAK != alaplap 😊
#11
Mi lenne ha egyszer utánanéznél, hogy mirõl okoskodsz?
#10
A nyák lemezt persze, hogy nem veszik, hanem maguk csinálják. A NYÁK nem alkatrész, hanem csak vezetékek, amik összekötik az alkatrészeket. Szerinted mekkora mérnöki teljesítmény a NYÁK megtervezése? Nem is ember csinálja már, hanem gép az elméleti kapcsolási rajzból. Mi volt még szerinted eredeti IBM alkatrész? A gépház fedele? A tapadógumi a ház alján, hogy ne karcolja az asztalt? Esetleg a TÁP?
Na akkor elmondom, hogy a C64-t azért sem lehetett nagyon másnak gyártani, mert saját Commodore fejlesztésû chipek voltak benne. CBMxxxx. Vagy az Amigát. Az Agnus, a Paula, hogy példákat említsek, Commodore chipek. Le is voltak védjegyezve, így nem volt olyan, hogy rendel magának a gyártó, és csinál egy klónt. Az Apple és Atari dettó. Mindhárom Motorola processzort tartalmazott, de achipkészlet saját fejlesztés.
Leírom a lényeget, hogyan játszották ki az IBM BIOS jogait. Felvettek végzõs egyetemistákat, akik nem voltak kapcsolatban még PC-vel, és errõl aláírattak velük nyilatkozatot. A delüknek az volt a dolga, hogy a BIOS-t feltérképezzék, mint fekete dobozt. Milyen inputra milyen outputot generál. Ezt összefoglalták, és odaadták a másik csoportnak, hogy ezt kell megcsinálni. Természetesen úgy kellett megcsinálniuk, hogy igazi PC-t nem láthattak. Az akkori jogszabályok szerint az IBM nem tehetett semmit. A Compaq így készítette el a klónjait. Az Operációs rendszerrel sem volt gond, mert a DOS az MS kezében volt.
Na akkor elmondom, hogy a C64-t azért sem lehetett nagyon másnak gyártani, mert saját Commodore fejlesztésû chipek voltak benne. CBMxxxx. Vagy az Amigát. Az Agnus, a Paula, hogy példákat említsek, Commodore chipek. Le is voltak védjegyezve, így nem volt olyan, hogy rendel magának a gyártó, és csinál egy klónt. Az Apple és Atari dettó. Mindhárom Motorola processzort tartalmazott, de achipkészlet saját fejlesztés.
Leírom a lényeget, hogyan játszották ki az IBM BIOS jogait. Felvettek végzõs egyetemistákat, akik nem voltak kapcsolatban még PC-vel, és errõl aláírattak velük nyilatkozatot. A delüknek az volt a dolga, hogy a BIOS-t feltérképezzék, mint fekete dobozt. Milyen inputra milyen outputot generál. Ezt összefoglalták, és odaadták a másik csoportnak, hogy ezt kell megcsinálni. Természetesen úgy kellett megcsinálniuk, hogy igazi PC-t nem láthattak. Az akkori jogszabályok szerint az IBM nem tehetett semmit. A Compaq így készítette el a klónjait. Az Operációs rendszerrel sem volt gond, mert a DOS az MS kezében volt.
#9
Miért kommentelnek az ilyenek? És még õk hülyéznek le másokat.
Te észkombájn!
Arról szól a díszkurzus, hogy az IBM létrehozott egy gépet, amit bárki mindenféle jogi következmények nélkül másolhatott, mert egyetlen egy eleme volt az IBM szellemi tulajdonában, az pedig a BIOS, de azt egy jogi kiskapuval lemásolhatták, és innentõl kezdve bármelyik gyártó készíthetett IBM kompatibilis PC-t. Nem Lajcsikára gondolok, hanem bármelyik vállalkozásra.
Te észkombájn!
Arról szól a díszkurzus, hogy az IBM létrehozott egy gépet, amit bárki mindenféle jogi következmények nélkül másolhatott, mert egyetlen egy eleme volt az IBM szellemi tulajdonában, az pedig a BIOS, de azt egy jogi kiskapuval lemásolhatták, és innentõl kezdve bármelyik gyártó készíthetett IBM kompatibilis PC-t. Nem Lajcsikára gondolok, hanem bármelyik vállalkozásra.
En inkabb ilyesmire gondoltam:
"The Color Graphics Adapter (CGA), originally also called the Color/Graphics Adapter or IBM Color/Graphics Monitor Adapter, introduced in 1981, was IBM's first graphics card and first color display card for the IBM PC. For this reason, it also became the first color computer display standard." - http://en.wikipedia.org/wiki/Color_Graphics_Adapter
Kesobb mar persze ez veszett fejsze nyele volt, de azert nagy resze volt az IBM-nek a szabvanyok kialakitasaban is es nem csak kesz dolgokat vasarolgattak ossze.
"The Color Graphics Adapter (CGA), originally also called the Color/Graphics Adapter or IBM Color/Graphics Monitor Adapter, introduced in 1981, was IBM's first graphics card and first color display card for the IBM PC. For this reason, it also became the first color computer display standard." - http://en.wikipedia.org/wiki/Color_Graphics_Adapter
Kesobb mar persze ez veszett fejsze nyele volt, de azert nagy resze volt az IBM-nek a szabvanyok kialakitasaban is es nem csak kesz dolgokat vasarolgattak ossze.
Pedig a nagy biznisz tényleg abban volt hogy nem maguk fejlesztették ki az alkatrészeket, hanem már a piacon lévõ megoldásokat használták.
Ezért tudott elterjedni és "olcsó" lenni és lenyomni minden mást, mert pillanatok alatt megjelentek a klónok.
Olvasd el ezt a cikket: http://hu.wikipedia.org/wiki/IBM-kompatibilis_PC
Ezért tudott elterjedni és "olcsó" lenni és lenyomni minden mást, mert pillanatok alatt megjelentek a klónok.
Olvasd el ezt a cikket: http://hu.wikipedia.org/wiki/IBM-kompatibilis_PC
Mivel külsõ beszállítók alkatrészeibõl rakták össze a gépet
Most azt mondanam, hogy ezt be is kene bizonyitanod, de inkabb azt mondom, hogy mind az alaplap, mind a videokartya eredeti IBM volt. Azt nem tudtad te a "sarki boltban" beszerezni...
Most azt mondanam, hogy ezt be is kene bizonyitanod, de inkabb azt mondom, hogy mind az alaplap, mind a videokartya eredeti IBM volt. Azt nem tudtad te a "sarki boltban" beszerezni...
#5
Ne legyél már hülye!
Attól, hogy valami kapható a sarki boltban, az még nem áll össze PC-vé magától. Persze beszerezhetõ volt, de ennyi erõvel a sarki boltban lévõ nyák sem találmány, mert a hozzá felhasznált fémet már 1000 éve bányászták, sõt, az meg nem is találmány, hanem felfedezés...
Attól, hogy valami kapható a sarki boltban, az még nem áll össze PC-vé magától. Persze beszerezhetõ volt, de ennyi erõvel a sarki boltban lévõ nyák sem találmány, mert a hozzá felhasznált fémet már 1000 éve bányászták, sõt, az meg nem is találmány, hanem felfedezés...
#4
R.I.P
#3
És kimondta, hogy a BIOS miatt volt nagy találmány?
A BIOS volt az egyedi megoldás. Hogy értsd, a BIOS volt egyedi IBM termék. Minden más a sarki elekronikai boltban beszerezhetõ alkatrész volt.
Úgyhogy te csúsztattál. Sajnos... Sajnos nem feltételezem, hogy olyan hülye legyél, hogy nem értetted mit írtam. Nem is értem mire volt ez most jó.
A BIOS volt az egyedi megoldás. Hogy értsd, a BIOS volt egyedi IBM termék. Minden más a sarki elekronikai boltban beszerezhetõ alkatrész volt.
Úgyhogy te csúsztattál. Sajnos... Sajnos nem feltételezem, hogy olyan hülye legyél, hogy nem értetted mit írtam. Nem is értem mire volt ez most jó.
#2
AZ IBM PC nem a bios miatt volt nagy "találmány" a csúsztatást te végzed most.
#1
"Mivel az IBM elkötelezett volt a nyílt architektúra koncepciója mellett, négy évvel késõbb bejelentették, hogy a Microsoft már nem csak kizárólagosan IBM gépekre fog szoftvereket fejleszteni. Ezzel együtt megjelentek a piacon más gyártók, a Compaq és a Dell, akik "IBM-kompatibilis" gépeket, azaz olcsóbb és gyakran jobb klónokat készítettek."
Hát ez így erõs csúsztatás.
Mivel külsõ beszállítók alkatrészeibõl rakták össze a gépet, bárki összerakhatta rajtuk kívül. A BIOS volt egyedi megoldás, de arra találtak jogi kiskapukat a konkurensek. Csörtéztek egyet az ügyvédek, és az IBM kénytelen volt elviselni, hogy mások is vannak a piacon.
Hát ez így erõs csúsztatás.
Mivel külsõ beszállítók alkatrészeibõl rakták össze a gépet, bárki összerakhatta rajtuk kívül. A BIOS volt egyedi megoldás, de arra találtak jogi kiskapukat a konkurensek. Csörtéztek egyet az ügyvédek, és az IBM kénytelen volt elviselni, hogy mások is vannak a piacon.