Szekeres Viktor

Világpremier lesz az emberiséget kiirtó scifisorozat

Steven Spielberg scifisorozatát, a Falling Skiest Amerikával egy időben még 75 országban lehet élvezni. A világpremier a tévézés jövője? Start jövő héten.

Megnézed a Falling Skies-t?
  • Naná! Rögtön, eredeti nyelven.
  • Igen, de megvárom a szinkronos verziót.
  • Csak, ha jó kritikákat olvasok róla.
  • Én ilyet nem nézek.
A TNT csatorna és a Turner Broadcasting System International, Inc. bejelentette, hogy új sorozatukat, a Falling Skies-t nem csak Amerikában fogják bemutatni június 19-én, hanem a világ 75 országában és tévés piacán is. Ennek nálunk leginkább a németesek örülhetnek, ugyanis ott már június 24-én látható lesz a sorozat premierje a TNT Serie csatornán, de ugyancsak késlekedés nélkül, vagy minimális kivárással Brazíliában, Mexikóban, Spanyolországban, Kanadában, Nagy-Britanniában vagy Dél-Koreában. Sajnos itthon minden jel szerint nem részesülünk ebben a kegyben.


A sorozat a legtöbb nemzetközi piacon, akárcsak Németországban, a TNT-hálózathoz tartozó csatornákon fog futni, de a gyártó olyan csatornahálózatokra is licencelte, mint a Fox, a Super Channel és a Canal+, de például a kanadai jogokat a Warner Bros. International Television szerezte meg. "A Falling Skies premierje igazi globális televíziós eseménynek ígérkezik" - mondta Steve Koonin, a Turner Entertainment Networks elnöke, majd hozzátette, hogy "Izgalommal tölt el, hogy az emberek világszerte tapasztalhatják meg, hogy milyen nagyszerű új sorozat készült."

Ez azt jelenti, hogy a Falling Skies premierje világszerte 180 millió háztartásban lesz látható, ami nem csoda, hiszen a Dreamworks Television által gyártott sorozathoz olyan filmest sikerült megszerezni producerként és ötletadó kisiparosként, mint Steven Spielberg, akinek a nevével könnyedén el lehet adni bármilyen sorozatot. Más kérdés, hogy a puding próbája, mint azt megszokhattuk, most is az evés lesz, hiszen mit sem ér egy hatalmas nézettség a premier esetében, ha a folytatásra elpárolognak a nézők és csak a legkitartóbbak maradnak.

A közelmúltból számtalan példa mutatta, hogy a scifi-rajongókra rájárt a rúd, hiszen nem egy sorozatuk debütált kimagasló nézettséggel, hogy utána a minőséggel elégedetlen nézők újra és újra beintsenek és mást nézzenek, előidézve ezzel az adott sorozat halálát. Elég csak tavaly a The Eventre gondolni, de ugyancsak 1 évadot ért meg a Flash Forward - A jövő emlékei vagy a Bionic Woman, a Rejtélyek városa, sőt, a scifi-elemekkel tűzdelt Knight Rider is. Nem sokkal jártak jobban a Terminátor: Sarah Connor krónikái vagy a V rajongói sem, igaz ők legalább második évadban részesültek. Az elmúlt évekből egyedül a Rejtély, azaz a Fringe szimpatizánsai örülhettek maradéktalanul, bár az alternatív világokkal operáló sorozat az említettekkel ellentétes pályát futott be, hiszen eleve sosem volt magas a nézettsége, s most is jóval kevesebben kísérik figyelemmel, mint mondjuk a V-t kísérték pályafutása alatt, de talán a közel sem túlzott elvárások miatt a Fox csatorna is elnézőbb a szériával szemben.


Az előzetes kritikák alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy nem kell félteni a sorozatot, hiszen azok pozitívak. Nem írják azt, hogy a Falling Skies meg fogja váltani a sorozatvilágot, nem tartják Messiásnak, azonban egyetértenek abban, hogy remek szórakozást nyújtó szériáról van szó, mely epizódról epizódra egyre jobban berántja az embert. A gond csak az, hogy mindössze 10 rész alkotja az első szezont, így alighogy egy dupla résszel elkezdődik június 19-én, egy ugyancsak két órás epizóddal augusztus 7-én véget is fog érni a móka.

Talán a legfontosabbról, a sorozatról magáról még nem is volt szó: a főbb szerepekben a Vészhelyzetből megismert Noah Wyle-t, Moon Bloodgoodot, Jessy Schramot, Will Pattont és Drew Royt láthatjuk. A Faling Skies alkotója a Ryan közlegny megmentése szkriptjéért Oscar-jelölést is begyűjtő Robert Rodat volt, ő írta Spielberg ötletéből a pilotot, de a sorozat epizódjainak megírásában már többek között Graham Yost (Justified) és Mark Verheiden (Heroes, Battlestar Galactica) is részt vett.


A Falling Skies alapfelállása elég egyszerű, és egyben elborzasztó, de minden további információi az élményt csökkentheti, így legyen elég annyi a sorozatról, hogy a Földet leigázó és felperzselő földönkívüli idegenek támadása után hat hónappal játszódik a sorozat, amikor az emberiség nagy része már kipusztult. A maroknyi túlélő világszerte a nagyobb városokon kívül gyűlik össze, általában azért, hogy kitalálják, miképp vághatnak vissza, vagy védhetik meg sajátmagukat az idegenektől, akiknek célja és származása ismeretlen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Merces #110
    hogy a sorozatrol is szóljak ,egy évad igy látatlanban............
  • Merces #109
    ...na kiverted a biztositékot nem tudod felfogni a hülye eszeddel hogy a hatékony csillagközi utazáshoz mérhetetlen sok energia kell (nézz már utána egy fénysebesség közelire gyorsitás energiaszükségletének tetszőleges tömegre, aztán a mai össz energiatermelésünket is kukkold meg), ahhoz pedig kurva drága infrastruktúra, (nem nem vagyok korlátolt, te vagy a retard ha azt hiszed az energiamegmaradást csak ugy meg lehet kerülni, ha nem a gyorsitásnál akkor a lassitásnál az utasok megvédésére féregjárat nyitásra egyébb tetszőleges hülyeségre energia kell azt pedig kordában kell tartani) és végezetül benzinmotort csillagközi utazásra alkalmas géphez hasonlitani, olyan mint faéket processzorhoz............
  • NEXUS6 #108
    Megnéztem a filmet.
    Hát szerintem ez egy hulladék.

    Volt régebben valami sorozat a Majmok bolygójából, kb hasonló fíling.
    Nem kellett volna erőlködni, az élieneket kicserélhették volna, valami kínai, vagy ha az politikailag rázós É-koreai katonákra, esetleg szájbörterroristákra, akik kicsinálták a civilizilációt, mert leállították az intert.

    Iszonyú unalmas volt végig szenvedni, éntőlem akár holnap el is rabolhattyák a maradék néhány száz embert.
    Amúgy ez a film gyak zsidóknak szól. Komolyan most zsidózás nélkül. A kiválasztott kevesek vándorolnak a nagy pusztaságban néha rájuk támad az ősgonosz rómaibirodalom/élienek, vagy valami kis gyarló embercsoport oszt kb ennyi.
  • armageddon666 #107
    A rabszolgás rész ki lett tárgyalva. Aksi baromság. Kolbászban van fantázia! :D
  • Prof William #106
    Lehet hogy csak szaporodni akarnak a leg intelligensebbekkel közülünk.
  • BrockSamson #105
    Nem kell feltetlen nyersanyagert jonniuk. Johetnek ertunk is. Jok vagyunk rabszolganak, aksinak vagy kolbasznak.
  • narumon #104
    A te mai ismereteid alapján kellenek ezek hozzá. Egyébként meg lehet hogy "csak" meg kell hajlítani a teret és már pikkpakk itt is vannak.
  • narumon #103
    A digimanók nem tudom de a delfinek biztosan :)
  • Tetsuo #102
    Nos, szerintem az evidens, hogy egy csillagkozi utazashoz melyebb fizikai/matematikai tudas kell, mint egy gozgep megepitesehez, meg akkor is, ha a gozgepet pl. soha nem is epiti meg az adott civilizacio. Akkor azt atugorta.

    Itt nem arrol van szo, hogy eppen merre kalandozgat a felfedezesekkel egy adott faj, hanem (nagy valoszinuseg szerint es nehany extrem esetet kiveve) a matematika es a fizika torvenyei allandoak univerzumunkban, amit valaki az ido elorehaladtaval egyre melyebb ismeretekkel, egyre melyebben tud megismerni es nem forditva.
    Velemenyem szerint a maghasadast valoszinuleg CSAK Newton torvenyei UTAN ismeri fel, erti meg egy civilizacio..


  • torreadorz #101
    Nana.

    "A mai ember tudja, hogy az anyag alapjait elo lehet allitani, nagy szabalyozott energiakkal, viszont sokszaz fenyevet kozlekedni sokkal nagyobb energiaval es sokkal kifinomultabb technikaval lehet."

    Aztán mond csak, miből tudja a mai ember, hogy hogyan lehet sokszáz fényévet utazni? Én még nem láttam egy embert sem, aki tudta volna.

    Fogalmunk sincs hogy mennyi energia kell hozzá, mivel senkinek nincs ötlete sem hogy hogy lehetne megvalósítani.

    Megintcsak példa, 300 évvel ezelőtt az energiát a gőzgép jelentette. Viszont az ember szeretett volna repülni, és megpróbálták ezt gőzgéppel. De nem sikerült mert a gőzgép olyan nehéz volt, hogy az általa termelt energia nem volt elég, és akárhogy is számolod, mindig azt kapod, hogy ahhoz hogy elegendő energiád legyen egyre nagyobb gőzgépet kell építened, de az egyre nagyobb gőzgép egyre nehezebb is lesz, amihez mégtöbb energia kell és igy tovább, végülis sohasem sikerült gőzgéppel repülőt meghajtani (sőt még autót sem).

    Ismerős a dolog? Hasonlít egy kicsit a fénysebességhez, nem tudsz felgyorsulni fénysebességre, mert egyre nagyobb tömegü rakéta kell ami egyre nehezebb stb stb. Jelenleg számunkra a fénysebesség közeli sebességhez szinte végtelen mennyiségü energia kéne, ami nem áll rendelkezésünkre, és feltételezzük hogyha ez másnak sikerül, akkor végtelen sok energiája van.

    Lófaszt, egy benzinmotornak sincs végtelen energiája, pedig a gőzgépesek kiszámolták, hogy a repüléshez szinte végtelen energiát kéne a gőzgépnek előállítani, aztán mégis repül a repülő. Csak más lett az üzemanyag.

    Ennyi, egyáltalán nem biztos hogy olyan nagy kunszt a fénysebesség feletti utazás vagy hogy ehhez olyan nagy mennyiségü energia kell, csak éppen per pillanat senki nem jött még rá a megoldásra. Igy aztán a mai megoldásokat rávetiteni egy jövöbeni állapotra, pont akkora hülyeség, mintha gőzgépből akarnál űrhajót építeni...

    A fentiekből következik, hogy egy csillagközi utazásra képes faj egyáltalán nem biztos hogy szuperfejlett, lehet hogy csak 1-2 száz évvel jár előttünk, és az is lehet hogy nem is kell a dologhoz olyan sok energia csak néhány felfedezés kvantummechanika területén, és az is lehet hogy ezt a véges energiát véges számú energiahordozóból nyerik, ami lehet hogy épp a Földön található meg nagy koncentrációban.