Berta Sándor
Osztrák projekt a hálózatba kötött autókért
A járművek közötti (C2C), illetve a gépkocsik és az úttest közötti (C2I) kommunikáció egyaránt megakadályozhatja majd a jövőbeni baleseteket.
"A Vehicular Connectivity program elsősorban az alkalmazandó rádiótechnológiáról szól. A cél az, hogy az egyes autók egymással is tudjanak kommunikálni és tájékoztassák egymást a veszélyekről. Nagy kihívást jelentenek az állandóan változó adatátviteli helyzetek. Mivel a járművek nagyon gyorsan haladnak, így a rádiócsatorna is nagyon gyorsan változik. Ez azt jelenti, hogy az adó- és a vevőegységet is állandóan ehhez kell igazítanunk" - jelentette ki Alexander Paier, a Bécsi Műszaki Egyetem Christian Doppler Laboratóriumának munkatársa.
A részleg kutatói olyan adatátviteli algoritmusokat fejlesztenek ki, amelyeket a már meglévő hardverekbe integrálnak, majd tesztelni és értékelni fognak. A közúti közlekedésben használandó kommunikációs hálózathoz két különböző fedélzeti egységet fejlesztenek ki: az egyiket a gépkocsikba, a másikat az úttest szélére szerelik. Utóbbi feladata az egyes autók adatainak összegyűjtése és továbbítása a központba, ahol minden beérkező információt kiértékelnek és elemeznek, majd a kapott adatokat visszaküldik az érintett járművek fedélzeti rendszerének.
"Már most is nagyon sok érzékelő van a gépkocsikban, ilyen például a jegesedésre figyelmeztető szenzor. Ezt az információt azonnal továbbítani tudja majd az úttest szélén elhelyezett egység az adott útvonalon közlekedő többi autónak. A vezetők így figyelmeztetést kapnak, hogy a következő kanyarban jeges az út. Első lépésként valószínűleg nem lesz lehetőség a teljes úthálózat ilyen modulokkal való felszerelésére, így azok inkább a közlekedésbiztonsági szempontból legveszélyesebbnek számító pontokra kerülnek majd" - tette hozzá Paier.
A CVIS európai uniós projekt keretében kifejlesztett úgynevezett CVIS-boxok hatótávolsága körülbelül 700 méter, igaz az adatátviteli sávszélesség ekkor csupán 3 Mbit/s. 100 méteres távolságra ugyanakkor az adatátviteli sebessége 27 Mbit/s-ra nőhet. A járműkommunikációban az IEEE 802.11p lehet az alapvető szabvány, ami a WLAN továbbfejlesztése. A szakembereknek ugyanakkor még el kell dönteniük azt a kérdést, hogy vajon melyik hasznosabb: több adatot rövidebb távolságra küldeni, vagy kevesebb információt nagyobb távolságra továbbítani?
Emellett fontos az is, hogy a hálózat ne váljon túlterheltté, illetve, hogy az információküldés hány kilométer/órás sebességig valósítható meg biztonságosan. Szintén megoldandó feladat, hogy kiszűrjék a közlekedési táblák okozta visszaverődéseket, amelyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják az autók közötti kommunikációt.
"A Vehicular Connectivity program elsősorban az alkalmazandó rádiótechnológiáról szól. A cél az, hogy az egyes autók egymással is tudjanak kommunikálni és tájékoztassák egymást a veszélyekről. Nagy kihívást jelentenek az állandóan változó adatátviteli helyzetek. Mivel a járművek nagyon gyorsan haladnak, így a rádiócsatorna is nagyon gyorsan változik. Ez azt jelenti, hogy az adó- és a vevőegységet is állandóan ehhez kell igazítanunk" - jelentette ki Alexander Paier, a Bécsi Műszaki Egyetem Christian Doppler Laboratóriumának munkatársa.
A részleg kutatói olyan adatátviteli algoritmusokat fejlesztenek ki, amelyeket a már meglévő hardverekbe integrálnak, majd tesztelni és értékelni fognak. A közúti közlekedésben használandó kommunikációs hálózathoz két különböző fedélzeti egységet fejlesztenek ki: az egyiket a gépkocsikba, a másikat az úttest szélére szerelik. Utóbbi feladata az egyes autók adatainak összegyűjtése és továbbítása a központba, ahol minden beérkező információt kiértékelnek és elemeznek, majd a kapott adatokat visszaküldik az érintett járművek fedélzeti rendszerének.
"Már most is nagyon sok érzékelő van a gépkocsikban, ilyen például a jegesedésre figyelmeztető szenzor. Ezt az információt azonnal továbbítani tudja majd az úttest szélén elhelyezett egység az adott útvonalon közlekedő többi autónak. A vezetők így figyelmeztetést kapnak, hogy a következő kanyarban jeges az út. Első lépésként valószínűleg nem lesz lehetőség a teljes úthálózat ilyen modulokkal való felszerelésére, így azok inkább a közlekedésbiztonsági szempontból legveszélyesebbnek számító pontokra kerülnek majd" - tette hozzá Paier.
A CVIS európai uniós projekt keretében kifejlesztett úgynevezett CVIS-boxok hatótávolsága körülbelül 700 méter, igaz az adatátviteli sávszélesség ekkor csupán 3 Mbit/s. 100 méteres távolságra ugyanakkor az adatátviteli sebessége 27 Mbit/s-ra nőhet. A járműkommunikációban az IEEE 802.11p lehet az alapvető szabvány, ami a WLAN továbbfejlesztése. A szakembereknek ugyanakkor még el kell dönteniük azt a kérdést, hogy vajon melyik hasznosabb: több adatot rövidebb távolságra küldeni, vagy kevesebb információt nagyobb távolságra továbbítani?
Emellett fontos az is, hogy a hálózat ne váljon túlterheltté, illetve, hogy az információküldés hány kilométer/órás sebességig valósítható meg biztonságosan. Szintén megoldandó feladat, hogy kiszűrjék a közlekedési táblák okozta visszaverődéseket, amelyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják az autók közötti kommunikációt.