Napi Online

Miért nem döglünk bele a magas benzinárba?

Több tényező együttes hatására ma fele annyi időbe telik megkeresni egy egységnyi benzin költségét, mint 25 évvel ezelőtt.

Elmúltak azok az idők, amikor az olaj emelkedő ára egymagában képes volt kiütni a nyugati világ gazdaságait. A fekete arany ára immáron közelít az inflációval és árfolyamváltozással korrigált abszolút rekordhoz - valahol éppen 100 dollár/hordó felett -, még sincs semmi jele annak, hogy a Nyugat megroggyanna. Szakértők szerint a fejlett gazdaságok egyszerűen felkészültek erre az árszintre.

Az Energy Information Administration (EIA) adatai szerint 1981-ben, az iraki-iráni háború kitörése utáni árcsúcs idején az USA GDP-jének 14 százalékát költötte energiára, míg 2006-ban csak 9 százalékát. Ez a változás az 1973-as olajválság után indult el, amikkor az arab országok az aktuális háborúban ismét Izraelt támogató Nyugatot exportjuk leállításával büntették. A Kongresszus ekkor az energiafelhasználás hatékonyságát segítő törvényeket fogadott el és a cégek beruházásainak fontos szempontja lett, hogy berendezéseik mennyi energiát fogyasztanak. Ennek eredményeként ma egy dollárnyi termelési érték előállításához feleannyi energia kell, mint 1981-ben, a gazdaság a nem energiaintenzív ágazatoktól (például informatika) függ.

Míg 1980-ban az átlagamerikai 105 percet dolgozott azért, hogy 100 mérföldön át itathassa átlagos nagyságú autóját, ez mára 52 percre csökkent. Ez részben a kisebb fogyasztású autómotoroknak, részben a magasabb béreknek köszönhető. 1981-ben szabadon elkölthető jövedelmük 8 százalékát költötték energiára az amerikaiak, míg 2006-ban csak 6 százalékát.

Végül más a mostani áremelkedés természete is, hiszen míg 30 évvel ezelőtt a kínálat korlátozása nyomta fel az olaj árát, ma a kereslet vezérli a drágulást. Ez azt jelenti, hogy a vevők valamiért hajlandóak többet fizetni az energiahordozóért. Emellett, mivel látják, hogy a kereslet kitartó, tudatában vannak annak is, hogy áldozniuk kell a hatékonyság növelésére, illetve az alternatív energiaforrások megtalálása.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #10
    Ja, meg számold bele azt a 2-3 órát, amit az oda-vissza úton megspórolsz (mondjuk 1000Ft-os órabérrel 2-3000Ft), meg számold bele hogy nem veszel jegyet tömegközlekedésre, ez 2 fő esetén, 1-2 átszállással, oda-vissza 8-12 jegy, azaz kb 1500-2500Ft. ?eg nem kell kötelező szervízre 100eFt-t költeni, mert magadnak is lecserélheted az olajat meg a szűrőket 20-ból, igaz biztosítás akkor is van (nehogy éhenhaljanak az ingyenélő biztosítósok, hogy rohadna meg az összes), de vidéki lakcímmel túlélhető az is. Arról nem is beszélek, hogy vadidegen emberek nem fognak leköhögni-tüsszögni, így nem esik ki 2 hét a munkámból a szokásos évi influenza miatt.
    Szóval autó jelenleg 2 főnél kb ugyanott van nagy távolságok, mint a tömbegközlekedés. Más kérdés, hogy a vasútnál a vontatási díj (amibe a vonat A-ból B városba juttatása kerül) kb 5-10 utas jegyára. Én ahogy emlékszem 5-10 utasnál még hétközben is jóval több szokott lenni, hétvégén meg 1000 környékén is van egy-egy fővonali szerelvény utasszáma, szóval a kérdés leginkább az, hogy hova b.sszák el a sok lét, amit az iszonyat drága jegyen beszednek. Jó, tudom, az 1000+fős MÁV vezetőség, meg a sokezer fős adminisztráció, de ezek minek?
  • kadar1 #9
    Újra külföldre megyünk tankolni.
  • lazsi #8
    Mert a benzinárba 200forintnyi adó van literenként plussz a geci kapitalista mol rajtunk akar meggazdagodni. Nem véletlen hogy megvette már az összes környező olajtársaságot, akkora nyereségből amit lehúz rólunk nem nehéz...
  • donceleger #7
    Az üzemanyag nagyon drága nálunk, előbb vagy utóbb bele fogunk fulladni. Én csak azt nem értem, hogy itthon miért lesz drágább az anyag? Ameriaki viharok, leállásáok, drágul a hordoónkénti ár. Erre nálunk 300 Ft fölé is emelkedhet 1 liter. Az amerikaiak pedig ugyanúgy mindössze 80 Ft-ért megkapják, vagyis náluk nem emelkedik. Ráadásul mi az oroszoktól kapjuk az üzemanyagot. Akkor meg nem értem az egészet!!!!
  • Xantia #6
    Az autóval való közlekedésbe számold bele az amortizációt és a szervizköltséget. Ez akár 100.000Ft is lehet évente. km-re bontva ~10Ft/km.
    Szóval Békéscsaba retúr: 500km *10 Ft/km = 5000 Ft többlet költség.
  • adamboro #5
    Énse az autóhasználat ellen írtam a kritikámat, maximálisan autópárti vagyok, hanem a cikk tartalma és címe ellen. A cím ugyebár azt sugallja, hogy nemis oly drága a nafta nekünk, DE a cikkben csakis amerikával példálóznak.
  • SuperCharger #4
    Igen, ezt beleszámolták, ezt jelenti az, hogy "inflációval és árfolyamváltozással korrigált".
  • Spectrum #3
    Azért annyi még hozzátartozna, hogy 1981-ben mennyit ért a dollár, és mennyit ér ma. Akkori 100$/hordó és mai 100$/hordó nagyon nem ugyanaz...
  • janyikzs #2
    Nyilván ehhez az is hozzátartozik, hogy Amerikában elég sok "hipergazdag" él, akik az átlagot jelentősen meg tudják emelni. (De ez hosszabb dolog, most nem mélyednék bele).

    Viszont a drasztikusra sikeredett címből kiindulva, persze, hogy költünk benzinre:
    Ha pl. ketten Békéscsabáról fel akarnak menni Budapestre, akkor a vonatjegyért retúrba bő 12.000 Ft-ot csengetnek ki a MÁV-nak, ámde ha van autó a családban, ezt 10.000 alatt is megússzák (jobb autókkal 8.000 Ft alatt is).

    Ergo: Hülyék leszünk nem tankolni, és helyette "olcsó" tömegközlekedéssel utazni!!!
    Ráadásul nem családról beszéltem, hanem csak 2 emberről, mennyivel gazdaságosabb ugyanez 4-5 tagú családnál.

    De ne csak a hosszútávot nézzük: Ha ez a két ember (megyeszékhelyen) egy tömegközlekedési eszközzel jár munkába, az kb. 600 Ft-ba kerül nekik oda-vissza (átszállás nélkül). Azt ne mondja senki, hogy ugyanez autóval drágább lenne.

    Persze kitaláltak olyat, hogy bérlet (mondhatnák sokan jogosan), igen ám, de pl. Békéscsabán sokkal kisebb távolságok vannak, mint Pesten, viszont az árát keményen elkérik. Mi például kevesebbet költünk havonta tankolásra, mintha bérletet vennénk (persze itt most csak ugyanazt a célt nézem, mintha tömegközlekedéssel járnánk dolgozni).
    A vásárlás árát meg megéri a tankolás, nem fogok cipekedni 2 zsugor ásványvízzel, meg egy csomó mindennel, ha be is tudom pakolni a kocsiba. (Persze 1 kenyérért és 1 tejért már nem éri meg).

    Bocs, ha hosszú voltam...
  • adamboro #1
    "Míg 1980-ban az átlagamerikai 105 percet dolgozott azért, hogy 100 mérföldön át itathassa átlagos nagyságú autóját, ez mára 52 percre csökkent."

    Ők nem döglenek bele, de egy átlagmagyar, aki minimálbéren van kb:400Ft/óra az a 160km-t 2700Ft-ért teszi meg, így ledolgozza az egész napját (7óra) hogy megtegye a 100mérföldjét.