Hunter
Alakváltást és ütközésjelzőt tenne az EU az autókba
Német kutatók olyan technika kifejlesztésén dolgoznak, mellyel egy autó képes lesz kiszámítani egy oldalirányú ütközést és alakjának enyhe változtatásával elnyelni a becsapódás erejét.
Az oldalirányú ütközések legalább olyan gyakoriak, mint a frontális vagy a gépjárművek hátulját érő ütközések, azonban jóval több sérülést okoznak, mivel az autók oldalánál elenyésző a törési terület. Az ajtók, a küszöb és az oszlopok kevesebb energiát nyelnek el, mint a gépjármű terjedelmes eleje vagy háta, továbbá oldalt az idő is kevesebb a biztonsági berendezések, mint például a légzsákok működésbe lépéséhez.
Az újszerű biztonsági rendszert a Siemens kutatói fejlesztik az Európai Unió közlekedésbiztonsági programja, az APROSYS projekt megbízásából. A Siemens alprojektje egy motorházra erősített kamera- és radarrendszert alkalmaz az "ütközési pályán" haladó autók észleléséhez. Amint a megfigyelő rendszer felismeri, hogy az ütközés elkerülhetetlen, azonnal aktiválja az ajtókban alkalmazott alakváltó fémet, ami megerősíti az ajtó és a váz közötti kötődést, így az ütközés ereje a biztonságot tekintve kedvezőbben oszlik el.
A Siemens kutatócsoportja már kísérleti járműveken teszteli az ütközésészlelő rendszert és elkészítette az alakváltó, vázerősítő rendszer első prototípusait is. A csapat egyik mérnöke, Joachim Tandler szerint jövőre készen fog állni egy teljes egészében integrálható rendszer, 2008-ban pedig megkezdhetik az első NCAP szabványnak megfelelő törésteszteket is.
A kísérleti járművek elején és hátulján helyeztek el radarokat, míg a sztereó kamerák a hátsó ablakban kaptak helyet. Ezek az eszközök látják el információval az ütközés esélyeit latolgató fedélzeti számítógépet, ami nem csupán felismeri a veszélyes járműveket, de azt is kiszámítja, hogy hol és milyen sebességgel fogja eltalálni autónkat, így a rendszer megfelelően reagálhat az ütközésre.
A bent ülők megóvása érdekében a számítógép némi elektromosság segítségével aktivál egy alakemlékező ötvözetet, melyet a jármű ajtajába építettek. Az ötvözet az inger hatására megváltoztatja alakját, jobban kitöltve a váz és az ajtó közötti teret, így az ütközés energiája szélesebb területen terjedhet szét, csökkentve a sérülés veszélyét.
Az oldalirányú ütközések legalább olyan gyakoriak, mint a frontális vagy a gépjárművek hátulját érő ütközések, azonban jóval több sérülést okoznak, mivel az autók oldalánál elenyésző a törési terület. Az ajtók, a küszöb és az oszlopok kevesebb energiát nyelnek el, mint a gépjármű terjedelmes eleje vagy háta, továbbá oldalt az idő is kevesebb a biztonsági berendezések, mint például a légzsákok működésbe lépéséhez.
Az újszerű biztonsági rendszert a Siemens kutatói fejlesztik az Európai Unió közlekedésbiztonsági programja, az APROSYS projekt megbízásából. A Siemens alprojektje egy motorházra erősített kamera- és radarrendszert alkalmaz az "ütközési pályán" haladó autók észleléséhez. Amint a megfigyelő rendszer felismeri, hogy az ütközés elkerülhetetlen, azonnal aktiválja az ajtókban alkalmazott alakváltó fémet, ami megerősíti az ajtó és a váz közötti kötődést, így az ütközés ereje a biztonságot tekintve kedvezőbben oszlik el.A Siemens kutatócsoportja már kísérleti járműveken teszteli az ütközésészlelő rendszert és elkészítette az alakváltó, vázerősítő rendszer első prototípusait is. A csapat egyik mérnöke, Joachim Tandler szerint jövőre készen fog állni egy teljes egészében integrálható rendszer, 2008-ban pedig megkezdhetik az első NCAP szabványnak megfelelő törésteszteket is.
A kísérleti járművek elején és hátulján helyeztek el radarokat, míg a sztereó kamerák a hátsó ablakban kaptak helyet. Ezek az eszközök látják el információval az ütközés esélyeit latolgató fedélzeti számítógépet, ami nem csupán felismeri a veszélyes járműveket, de azt is kiszámítja, hogy hol és milyen sebességgel fogja eltalálni autónkat, így a rendszer megfelelően reagálhat az ütközésre.A bent ülők megóvása érdekében a számítógép némi elektromosság segítségével aktivál egy alakemlékező ötvözetet, melyet a jármű ajtajába építettek. Az ötvözet az inger hatására megváltoztatja alakját, jobban kitöltve a váz és az ajtó közötti teret, így az ütközés energiája szélesebb területen terjedhet szét, csökkentve a sérülés veszélyét.
