Berta Sándor
Problémás az egyre több elektronika az autókban
A járművekben a mechanikus megoldásokat egyre inkább szoftvervezérelt rendszerek váltják ki, ami ugyan kényelmes, de nem feltétlenül biztonságos.
Néhány új járműben hiába is keresnék a sofőrök például a kéziféket, mert azt már elektronikus megoldások helyettesítik. A vezetőnek elég csak egy gombot megnyomnia és abban a pillanatban elektromos módon a maximális fékezőerő hat a kerekekre. Ezeket a rendszereket általában ötvözik az olyan megoldásokkal, amelyek megakadályozzák, hogy az autó elguruljon vagy hátrafelé elinduljon. De ez csak egy példa: az analóg műszerfalat digitális kijelzők váltják ki, a fűtésszabályozót a szórakoztató rendszerbe integrált klímaberendezés, míg a slusszkulcsot egy gomb helyettesíti.
Az elektronikus rendszerek alkalmazása általában kényelmi és biztonsági szempontból jelenthet nyereséget. Amennyiben minden funkciót külön gombokkal kellene kezelni, akkor több száz kapcsolóra lenne szükség. Ez indokolja az egyre több - és még inkább nagyobb méretű - kijelzőt, de ez egyben el is vonja a sofőrök figyelmét a közlekedésről. A közúti forgalom körülbelül 90 százalékát a vezetők a szemükkel érzékelik, ezért nagyon fontos, hogy a képernyők lehetőleg a periférikus látószögben legyenek elhelyezve. Szintén problémát jelent, hogy míg egy tekerőgomb vagy kapcsoló állítgatásához oda se kell nézni, addig egy érintőképernyőt nem lehet vakon kezelni. Heiko Wolframm, az ADAC képviselője szerint az az ideális, ha a kijelzőket és a kapcsolókat ötvözik a gyártók, illetve indokolt lenne a beszédvezérlés gyakoribb használata.
A gyártók minden olyan dolgot el akarnak helyezni a járműveikben, amelyeket az ügyfeleik az otthonaikból vagy a mobil eszközeikből ismernek. Ez azonban nagyon veszélyes, ugyanis amíg a rendszerek összekapcsolódnak és az interfészek nem lesznek biztonságosabbak, addig csak idő kérdése, hogy mikor törik fel és bénítják meg az első autókat. Egy androidos okostelefon slusszkulcsként való használata a szakértő szerint gondatlanság, Androidon ugyanis átlagosan 9 másodpercenként jelenik meg egy új kártevő. Az autóipar tudatában van ennek és megpróbál különböző intézkedéseket hozni, például szétválasztani egymástól a biztonság és a kényelem szempontjából fontos funkciókat.
Roland Jancke, a Fraunhofer Társaság szakértője az elektronikus autófedélzeti rendszereket kutatja. A szakember kiemelte, hogy számos elektronikus elemet otthoni használatra fejlesztettek ki, például az okostelefonokhoz. Egy gépkocsiban viszont az adott eszközöknek teljesen más feltételeknek kell megfelelniük: akár 20 éven át is működniük kell és komoly hőmérséklet-ingadozásoknak vannak kitéve. Emellett fel kell készülni arra is, hogy ha az elektronika kiesne. Egy repülőgépben párhuzamosan működő rendszerek vannak, amelyek biztosítják a legfontosabb funkciók minden körülmények között való működését. Azonban egy személyautóban ennek biztosítása túl összetett és drága dolog lenne, ráadásul a hagyományostól eltérő adatmentési megoldásokat is kellene találni.
Néhány új járműben hiába is keresnék a sofőrök például a kéziféket, mert azt már elektronikus megoldások helyettesítik. A vezetőnek elég csak egy gombot megnyomnia és abban a pillanatban elektromos módon a maximális fékezőerő hat a kerekekre. Ezeket a rendszereket általában ötvözik az olyan megoldásokkal, amelyek megakadályozzák, hogy az autó elguruljon vagy hátrafelé elinduljon. De ez csak egy példa: az analóg műszerfalat digitális kijelzők váltják ki, a fűtésszabályozót a szórakoztató rendszerbe integrált klímaberendezés, míg a slusszkulcsot egy gomb helyettesíti.
Az elektronikus rendszerek alkalmazása általában kényelmi és biztonsági szempontból jelenthet nyereséget. Amennyiben minden funkciót külön gombokkal kellene kezelni, akkor több száz kapcsolóra lenne szükség. Ez indokolja az egyre több - és még inkább nagyobb méretű - kijelzőt, de ez egyben el is vonja a sofőrök figyelmét a közlekedésről. A közúti forgalom körülbelül 90 százalékát a vezetők a szemükkel érzékelik, ezért nagyon fontos, hogy a képernyők lehetőleg a periférikus látószögben legyenek elhelyezve. Szintén problémát jelent, hogy míg egy tekerőgomb vagy kapcsoló állítgatásához oda se kell nézni, addig egy érintőképernyőt nem lehet vakon kezelni. Heiko Wolframm, az ADAC képviselője szerint az az ideális, ha a kijelzőket és a kapcsolókat ötvözik a gyártók, illetve indokolt lenne a beszédvezérlés gyakoribb használata.
A gyártók minden olyan dolgot el akarnak helyezni a járműveikben, amelyeket az ügyfeleik az otthonaikból vagy a mobil eszközeikből ismernek. Ez azonban nagyon veszélyes, ugyanis amíg a rendszerek összekapcsolódnak és az interfészek nem lesznek biztonságosabbak, addig csak idő kérdése, hogy mikor törik fel és bénítják meg az első autókat. Egy androidos okostelefon slusszkulcsként való használata a szakértő szerint gondatlanság, Androidon ugyanis átlagosan 9 másodpercenként jelenik meg egy új kártevő. Az autóipar tudatában van ennek és megpróbál különböző intézkedéseket hozni, például szétválasztani egymástól a biztonság és a kényelem szempontjából fontos funkciókat.
Roland Jancke, a Fraunhofer Társaság szakértője az elektronikus autófedélzeti rendszereket kutatja. A szakember kiemelte, hogy számos elektronikus elemet otthoni használatra fejlesztettek ki, például az okostelefonokhoz. Egy gépkocsiban viszont az adott eszközöknek teljesen más feltételeknek kell megfelelniük: akár 20 éven át is működniük kell és komoly hőmérséklet-ingadozásoknak vannak kitéve. Emellett fel kell készülni arra is, hogy ha az elektronika kiesne. Egy repülőgépben párhuzamosan működő rendszerek vannak, amelyek biztosítják a legfontosabb funkciók minden körülmények között való működését. Azonban egy személyautóban ennek biztosítása túl összetett és drága dolog lenne, ráadásul a hagyományostól eltérő adatmentési megoldásokat is kellene találni.