Berta Sándor
Kínában legális lesz az Uber
A távol-keleti állam nem követte számos más ország példáját és nem próbálta meg elüldözni az utazásmegosztó szolgáltatásokat.
A kínai szállítási minisztérium tavaly október 10-én mutatta be az utazásmegosztó platformokkal kapcsolatos első tervezetet, most pedig elérhetővé vált a dokumentum átdolgozott változata, amely a tervek szerint november elsejétől lép hatályba. Az üzenet egyértelmű: Kína nem harcol tovább az olyan cégek ellen, mint az Uber vagy a Didi Chuxing, hanem legalizálja ezeket a szolgáltatásokat. Ugyan a társaságok egy ideje már működnek a távol-keleti államban, de a sofőrök bizonytalanságban éltek, sosem tudhatták, hogy mikor tartóztatja fel vagy bünteti meg őket a kínai rendőrség.
Az előterjesztés lényege pont az, hogy sikerüljön megakadályozni egy nagyobb közlekedési káoszt. Az olyan nagy centrumokban, mint Peking vagy Sanghaj, már most is óriási a túlzsúfoltság, állandóak a dugók, annak ellenére, hogy ezekben a metropoliszokban - összehasonlítva például az Amerikai Egyesült Államokkal - sokkal kevesebb embernek van autója. Ezért - a metróhálózat gyors kiépítése mellett - az Uber és a többi utazásmegosztó platform jelenthet hatékony megoldást a problémára.
A Didi szolgáltatása jelenleg 400 kínai városban érhető el, míg az Uber az év végéig 100 helyi központot szeretne létrehozni. A két cég piaci részesedését ugyanakkor nehéz pontosan megállapítani, de az szinte biztos, hogy a Didi a meghatározó szereplő a piacon, ráadásul két komoly befektető is támogatja, a Tencent internetkonszern és az Alibaba.
Peking világos előírásokat fogalmazott meg a sofőrökkel és a használt személyautókkal kapcsolatban. A vezetőknek legalább három éve jogosítvánnyal kell rendelkezniük és nem lehetnek büntetett előéletűek. Nem kapnak licencet, ha korábban erőszakos vagy droggal kapcsolatos bűncselekményeket követtek el, illetve ittasan vezettek. A személyautók számára előírás lesz, hogy nem rendelkezhetnek hétnél több ülőhellyel és kötelező lesz a GPS-vevőegység, hogy a jármű pontos pozícióját az ügyfelek és a cégek bármikor lekérdezhessék. Az egyes gépkocsik legfeljebb 8 évesek lehetnek és a kilométerórájukban nem lehet több 600 000 kilométernél. Amennyiben az összes feltétel teljesül, akkor az illető regisztráltathatja magát a rendőrségnél és csak ezután kapja meg a hatóságoktól a szükséges engedélyt. Minden sofőr köteles számlát adni. Ez is változás, ugyanis korábban a számlát csak e-mailben kellett elküldeni, amit viszont a helyi munkaadók nem ismertek el költségként.
Kína egyébként az Uber első számú célpontja: Trevor Kalanick, a cég vezérigazgatója tavaly azt közölte, hogy Kínában több mint 80 olyan város van, ahol a lakosság száma meghaladja az 5 milliót és ők ezek közül ötvenben jelennének meg.
A kínai szállítási minisztérium tavaly október 10-én mutatta be az utazásmegosztó platformokkal kapcsolatos első tervezetet, most pedig elérhetővé vált a dokumentum átdolgozott változata, amely a tervek szerint november elsejétől lép hatályba. Az üzenet egyértelmű: Kína nem harcol tovább az olyan cégek ellen, mint az Uber vagy a Didi Chuxing, hanem legalizálja ezeket a szolgáltatásokat. Ugyan a társaságok egy ideje már működnek a távol-keleti államban, de a sofőrök bizonytalanságban éltek, sosem tudhatták, hogy mikor tartóztatja fel vagy bünteti meg őket a kínai rendőrség.
Az előterjesztés lényege pont az, hogy sikerüljön megakadályozni egy nagyobb közlekedési káoszt. Az olyan nagy centrumokban, mint Peking vagy Sanghaj, már most is óriási a túlzsúfoltság, állandóak a dugók, annak ellenére, hogy ezekben a metropoliszokban - összehasonlítva például az Amerikai Egyesült Államokkal - sokkal kevesebb embernek van autója. Ezért - a metróhálózat gyors kiépítése mellett - az Uber és a többi utazásmegosztó platform jelenthet hatékony megoldást a problémára.
A Didi szolgáltatása jelenleg 400 kínai városban érhető el, míg az Uber az év végéig 100 helyi központot szeretne létrehozni. A két cég piaci részesedését ugyanakkor nehéz pontosan megállapítani, de az szinte biztos, hogy a Didi a meghatározó szereplő a piacon, ráadásul két komoly befektető is támogatja, a Tencent internetkonszern és az Alibaba.
Peking világos előírásokat fogalmazott meg a sofőrökkel és a használt személyautókkal kapcsolatban. A vezetőknek legalább három éve jogosítvánnyal kell rendelkezniük és nem lehetnek büntetett előéletűek. Nem kapnak licencet, ha korábban erőszakos vagy droggal kapcsolatos bűncselekményeket követtek el, illetve ittasan vezettek. A személyautók számára előírás lesz, hogy nem rendelkezhetnek hétnél több ülőhellyel és kötelező lesz a GPS-vevőegység, hogy a jármű pontos pozícióját az ügyfelek és a cégek bármikor lekérdezhessék. Az egyes gépkocsik legfeljebb 8 évesek lehetnek és a kilométerórájukban nem lehet több 600 000 kilométernél. Amennyiben az összes feltétel teljesül, akkor az illető regisztráltathatja magát a rendőrségnél és csak ezután kapja meg a hatóságoktól a szükséges engedélyt. Minden sofőr köteles számlát adni. Ez is változás, ugyanis korábban a számlát csak e-mailben kellett elküldeni, amit viszont a helyi munkaadók nem ismertek el költségként.
Kína egyébként az Uber első számú célpontja: Trevor Kalanick, a cég vezérigazgatója tavaly azt közölte, hogy Kínában több mint 80 olyan város van, ahol a lakosság száma meghaladja az 5 milliót és ők ezek közül ötvenben jelennének meg.