Berta Sándor

Megváltoz­tatja az autógyártást a digitalizálás

Egy szoftverekkel telezsúfolt autó gyökeresen másfajta fejlesztést igényel az eddigieknél: gyorsabb, rugalmasabb ciklusokra van szükség.

A Daimler 2020-ig a világ legnagyobb prémium kategóriás autógyártójává válna. A gond csak az, hogy a BMW és az Audi is ezt a célt tűzte ki maga elé. A járművek részévé válnak egy egyre összetettebb közlekedési rendszernek, miközben mobil és internetes kapcsolatokon keresztül lehet majd irányítani azokat. Az adatok folyamatosan áramlanak, a rendszerek határai eltolódnak, mindez növeli a biztonsági követelményeket és a fejlesztések átszervezését teszi szükségessé.

A cél elérése érdekében a felügyelőtanács egy héttel ezelőtt Ola Källeniust nevezte ki a konszern kutatási vezetőjévé. A döntés azért érdekes, mert az új menedzser nem csupán fiatalabb elődjénél, hanem Källenius azt az új világszemléletet képviseli, miszerint a gépkocsiknak mindig online és hálózatba kötöttnek kell lenniük. Källenius pontosan tudja, hogy a sikereket a 16 000 szakembert foglalkoztató fejlesztési részleg szállíthatja. Ugyanakkor közel sem egyszerű eredményeket felmutatni, hiszen még soha nem volt akkora nyomás a gyártókon, mint napjainkban, azzal kapcsolatban, hogy elsőként jelenjenek meg valamivel a piacon.

Az igények változásával a gyártók kénytelenek átgondolni a kutatásaikat és a fejlesztéseiket. Az elsődleges szemponttá a gyorsaság vált. Korábban egy karosszérián vagy motoron éveken át is dolgoztak a mérnökök, de ma már az új funkciók kifejlesztésére csak hónapok vannak. Az összes funkció 90 százalékát szoftverek vezérlik. Muszáj gyorsabbá tenni az egyes folyamatokat és az elektronikai fejlesztőknek szorosabban kell együttműködniük más részlegekkel. Az átfogó szoftverarchitektúra immár az autón kívüli elemeket is magában foglalja.


Peter Fintl, az Altran francia innovációs tanácsadó társaság autóipari szakértője úgy vélte, hogy a fejlesztőknek az eddiginél jobban arra kell majd koncentrálniuk, hogy mi hasznos az ügyfelek szempontjából. Ehhez azonban ki kell szabadulniuk az elefántcsonttornyaikból és a fejlesztés a jövőben sokkal inkább egyes funkciók és nem az egyes alkatrészek köré fog szerveződni. A hálózatba kötött gépkocsik kapcsán a klasszikus részlegbeosztást (futómű, elektronika, karosszéria, motor) el lehet majd felejteni. Például ha az egyik részleg felelős a fékrendszerért és egy másik az ütközéseket megakadályozó radarért, ki felelős a kettő között lévő vészfékezés fejlesztéséért? Tehát az egyes részlegeknek jobban kell kapcsolódniuk egymáshoz. Az új gyártók - például a Tesla - ezért vannak komoly előnyben: közelebb vannak a fogyasztói igényekhez és jobban együttműködnek az elektronikai és a szoftveres alkalmazottaik.

A Daimlernél új szakember felel többek között azért is, hogy a szoftverfejlesztők és a mérnökök az eddiginél sokkal hatékonyabban dolgozzanak együtt. Sajjad Khan elmondta, hogy a céljuk az, hogy két szoftverfrissítés között 4-6 hónap teljen el. Jelenleg ez az idő a legtöbb esetben egy év, míg néhány esetben 8 hónap. A frissítések a jövőben vezeték nélkül, "over-the-air" érkeznének. A Tesla már teszteli ezt a megoldást. Khan emellett jelezte, hogy növelné a szoftverfejlesztők számát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    Rossz a cikk megkozelitese. Az autok kozponti elektronikajaert egy reszleg felel, ok irjak a szoftvert. A periferialis rendszerek, pl. a fekrendszer alacsonyszintu vezerleseert pedig az adott komponens beszallitoja felel. Ha ket gyarto rendszere kerul beszerelesre, mert masfajta fek van elol es hatul, akkor is csak a tenyleges mukodesert felelnek, a kozponti szoftver meg majd szol, hogy mekkora erovel. (a fekrendszereknek azt sem kell tudniuk, hogy miert fekez az auto es a robotpilota vagy a sofor fekezett-e, eleg ha tudjak, hogy kell es mennyire)

    A szoftverfrissitesekkel kapcsolatban is tevedesben vannak. A fekrendszert ha jol van kitalalva soha nem kell frissiteni, ellenben a robotpilotat lehet erdemes, a szorakoztatoelektronikat meg valoszinuleg kelleni is fog. De nem egyben hanem komponensenkent, lehetoleg a rendszer fontossaganak megfelelo szintu teszteles es audit utan. Igy lehet akar naponta is frissiteni, de a kritikus komponenseket csak nagyon ovatosan szabad. Persze minden nem teljes vertikalis integraltsagu gyar mar most is igy tesz, csak van nehany nagyobb oskovulet akik nem kovettek az ipar fejlodeset az elmult evtizedekben.