Berta Sándor

Sikeresen teszteltek hálózatba kötött járműveket

Kevesebb baleset és dugó lehet a jövőben, ráadásul az állam még pénzt is megtakaríthat.

A Deutsche Telekom, a Nokia Networks, a Continental és a Fraunhofer Társaság - a München és Nürnberg közötti A9-es autópályán - mutatta be, hogy már most is hálózatba köthetők a gépkocsik. A tesztek során négy járművet kötöttek össze. A Deutsche Telekom biztosította az LTE-kapcsolatot, a Nokia az antennákat, míg a Continental és a Fraunhofer Társaság a különböző szoftvereket. Bár a teszt sikeres volt, de a szakemberek szerint még hosszú időre van szükség a rendszerek elterjedéséhez.

A Continental az eHorizon program partnereként már régóta dolgozik egy digitális térkép elkészítésén, amely az autók szenzorainak adataira épít és amelyet folyamatosan frissítenek. Ezeknek az információknak köszönhetően egy jármű pontosan tudja, hogy az előtte haladó gépkocsik közül melyik tervez éppen valamilyen manővert (pl. előzést). A térkép felhőkörnyezetben van. A Continental szerint a szükséges technika autónként néhány száz euróba kerül majd.


Egy évvel ezelőtt még 6 másodpercig tartott, amíg az egyik autó átadta egy másiknak az adatot. Ralf Lenninger, a Continental stratégiai és innovációs részlegének vezetője elmondta, hogy ez a 6 másodperc 130 kilométer/órás sebesség mellett 150 méteres vakfoltot jelentett, ez pedig elfogadhatatlan volt. Mostanra ezt az időtartamot sikerült az LTE és a Mobile Edge Computing technológiáknak köszönhetően 20 ezredmásodpercre csökkenteni. Az új technika nélkül az adatátvitel közel 100, de akár több száz ezredmásodpercig is tarthat. Így vált lehetővé a mobilhálózatokon keresztül is használható közlekedésbiztonsági alkalmazások kifejlesztése.

Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom első embere szerint az 5G-hálózatok kiépítése drága, de azt nem az adófizetőknek kellene megfizetniük, hanem a magánszektornak. Dr. Rudi Knorr professzor, a Fraunhofer Társaság intézetvezetője közölte, hogy komoly kihívást jelent, ha a jövőben több száz gépkocsit kell összekötni, minden adatot kiértékelni és zökkenőmentesen továbbítani. A szakember úgy becsülte, hogy mindez csak körülbelül 10 év múlva válhat mindennapossá.

Alexander Dobrindt közlekedési miniszter hozzátette, hogy a forgalom optimalizálásával nem lesz szükség új autópályákra, a jelenleginél kétszer több autó is zökkenőmentesen közlekedhet majd, mert az autópályák 80 százalékkal nagyobb áteresztő kapacitással fognak rendelkezni és ezáltal milliárdokat lehet megtakarítani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • duke #4
    Ez lesz az kozlekedes aranykora. Az elektromos meghajtasu, robotiranyitasu, halozatba kapcsolt jarmuvek, amik harmad annyi ido alatt, lampak nelkul, dugok nelkul, baleset nelkul jutnak el a celjukhoz. Viszatekintve az emberek nem ertik majd, hogy hagyhattak az elodok, 100 evig azt az oruletet, kaoszt, tomeghalalt, amit jelenleg kozlekedesnek nevezunk.
  • errorista #3
    miért, eddig kellett? keresel egy akármilyen vizes házat mondjuk Bp-n, fecskendezel bele ciánt, és kabumm.
    vagy idegmérget szórsz drónról (milyen gyorsan szedik le, és kik?)

    ha kicsit gazdagabb vagy (állam?) akkor biológiai vegyvereket is vethetsz be (pl mint a Zika (???))
  • kvp #2
    Zavar eseten egyszeruen leall minden egy elore meghatarozott biztonsagos modon. Tomegszerencsetlenseg nem lesz belole, csak jo nagy dugo...
  • tom_pika #1
    Ha zavar van a mobilvételben akkor meg tömegszerencsétlenség... már háború se kell a népirtáshoz.