Berta Sándor
A Google minden adót megfizet amit kell
Eric Schmidt szerint még túl sok az ismeretlen részlet ahhoz, hogy az új európai adatvédelmi politikáról nyilatkozhassanak. Közlése szerint minden adót befizetnek ami kötelező.
"Amikor a lányom még kicsi volt, akkor nem léteztek azok a problémák, amik napjainkban foglalkoztatják a szülőket. De ha ma lennének kisgyermekeim, akkor először a magánszféráról beszélgetnék velük és csak utána a szexről. A 18 éves kor eléréséig a szülőknek kell kezelniük a gyerekeik jelszavait, erről nem lehet vita! A szülőknek tudniuk kell, hogy mit tesznek a csemetéik. A lányomnál is így volt, 18 éves kora óta viszont az ő dolga, hogy mit tesz." - nyilatkozta Eric Schmidt.
"Egy egyre inkább hálózatba kötött világban élünk, az internet mindennapossá válik és ezt a fejlődést nem lehet visszafordítani. Nem lehet lekapcsolni, éppúgy, ahogy az áramot sem lehet eltüntetni vagy az utcákat sem lehet betiltani. A világháló architektúrájához hozzátartozik, hogy az adatok állandóan elérhetők. Nálunk törölhetők a személyes adatok, de azt hiszem, hogy a "felejtés joga" valami sokkal átfogóbb dolog lenne: az információk teljes eltüntetése. Nem tudom, hogy ezt miként lehetne biztosítani annál a több millió cégnél, amelyek a személyes adatokat digitális formában összegyűjtik és tárolják."
"Általánosságban azt gondolom, hogy a saját adataik az emberek tulajdonát képezik és mindenkinek abban a helyzetben kellene lennie, hogy ezeket az információkat újra ki is törölhesse. Alapvetően ez a Google politikája. Az új európai adatvédelmi irányelv kapcsán folyamatosan tárgyalunk Brüsszellel. Mindenekelőtt nagyon becsüljük, hogy meghallgatják a véleményünket, a tervezet ugyanakkor még nagyon korai szakaszban van ahhoz, hogy nyilvánosan értékelhessük. Támogatjuk az EU tervek fő irányát, de a részletek rendkívül fontosak. Megvalósíthatók ezek a dolgok a mi számunkra? Mik a másodlagos hatások? Ezt még látnunk kell" - jelentette ki Eric Schmidt.
A Google első embere kiemelte: az internet jelentős mértékű eltolódást eredményezett, az államoktól és a kormányoktól az egyénekhez került a hatalom. Nem tudja, hogy mindez hova vezet, ugyanis a következő években az interneten megjelenő ötmilliárd ember többsége elnyomó rezsimek alatt él. A legnagyobb aktivitás a nagy online szolgáltatásokon kívül tapasztalható. Az általuk indexált új oldalak száma, amiket a keresőjük megtalál, rendkívül gyors mértékben nő, de a technológia önmagában nem teremt jogállamokat. Schmidt hozzátette: a társaság "külügyminisztereként" nagyon sokat tanult Jared Cohentől, például a kormányzati munkát, a polgárháborúkat és a konfliktusokat illetően, mégsem politikusnak, hanem inkább technikusnak tartja magát.
Utazásai során nagyon meglepte, hogy a legtöbben elégedettek a sorsukkal, még akkor is, ha csak kevés vagyonnal rendelkeznek. Továbbá azt sem hitte volna, hogy valójában milyen nagy lehet az emberekben az információéhség. Az emberek alapvetően jók és szeretnék a világot is jobb hellyé tenni. Szerinte tíz év múlva végül egy szabad világban fogunk élni, de az oda vezető út sokkal göröngyösebb lesz, mint azt sokan hiszik. A szabadság, a kommunikáció és a szabad vélemény iránti vágy tíz év múlva még erősebb lesz, mint ma, de emellett sokkal nagyobb biztonsági problémák is lesznek. Szinte az összes általa felkeresett országban polgárháború volt, az emberek harcolnak egymás ellen. Az internet szabadságot fog magával hozni, de ettől még a konfliktusok nem tűnnek majd el.
"A Don't be evil mottó a Google számára azt jelenti, hogy az alkalmazottaink bármikor azt mondhatják, ha valamiről nincsenek meggyőződve, hogy 'azt hiszem, ez rossz dolog! Beszéljük meg!' Ez olyan, mint egy japán gyárban, ahol minden munkás megállíthatja a futószalagot azért, hogy egyetlen hiba se maradjon rejtve. A Don't be evil mottó lehetővé teszi a számunkra, hogy vitákat folytassunk. Mi is elkövetünk hibákat és a mottó segít a dolgozóinknak abban, hogy az aggályaikat kifejezhessék. Remélem, hogy meg tudunk felelni ennek az elvárásnak. Ehhez hozzátartozik, hogy betartjuk a jogot és a törvényt, s megpróbálunk kedves emberek lenni."
"Mindenkinek meg kell fizetnie azokat az adókat, amikkel tartozik. A Google teljesen jogszerűen viselkedett a nemzetközi adóhelyzetben. S azért ne feledjük, hogy a brit és a német cégek más országokban alighanem ugyanígy cselekednek. A kérdés nem a jogról, hanem az erkölcsről szól és ez rossz összefüggés. A Google fizet adókat, méghozzá olyan adókat, amire jogilag kötelezve van. Amennyiben megváltoznak a törvények, akkor azt is elfogadjuk majd. Amerikai vállalat vagyunk. Pénzügyi felelősségünk van a részvényeseinkkel szemben. Hogyan könyveljem el feléjük, ha több adót fizetnénk, mint amennyit kell - például adományok útján? Vagy az az USA-ban pereljenek be minket azért, mert egy kormánynak többet fizettünk a szükségesnél?"
"Nem tárolunk pénzt adóparadicsomokban! Az európai adórendszerben mozgunk. Az eltérő európai uniós országoknak különböző adókulcsaik vannak. Az, hogy ez jó-e vagy sem, nem nekünk kell megítélni. Ugyanakkor egyáltalán nem lep meg, hogy ez a helyzet ilyen jelenségekhez vezet. Egészséges vitát kívánunk Európának ebben a kérdésben és minden eredményt el fogunk fogadni. Mi csak azt szeretnénk, ha az adójog ésszerű lenne, úgy, hogy megértsük és követhessük. Megértem a felháborodást, az európai kormányoknak több pénzre van szükségük, éppúgy, ahogy az amerikainak is. A Google milliárdokat fizet be adóként. Önöknek kell eldönteniük, hogy ez a pénz hova folyik be: több menjen Németországba? Vagy egy másik államba?" - fakadt ki Eric Schmidt.
Az IT-óriások adózásával kapcsolatos botrány azután robbant ki, hogy tavaly november elején ismertté vált: az Apple alig fizet adót a külföldi bevételei után. A kaliforniai óriás, amely már az 1980-as években a "kreatív könyvelés" egyik úttörőjének számított, az elmúlt években szinte tökélyre fejlesztette az adómegtakarítási rendszerét és elsősorban az alacsony írországi adókulcsokból profitált. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül szerzett 36,8 milliárd dolláros nyeresége után mindössze 1,9 százalék adót fizetett. A módszert az Apple mellett még számos vállalat alkalmazza és a jelenleg hatályos törvények alapján teljesen legálisnak számít. Ezt követően merült fel Európában, hogy megszüntetnék az IT-cégek adózási kiskapuit. Az elképzelést különösen Franciaország, Nagy-Britannia és Németország karolta fel. Januárban pedig arról írtunk, hogy a Google alig fizet társasági adót Zürich kantonban, amelynek vezetői szeretnének ezen változtatni.
"Amikor a lányom még kicsi volt, akkor nem léteztek azok a problémák, amik napjainkban foglalkoztatják a szülőket. De ha ma lennének kisgyermekeim, akkor először a magánszféráról beszélgetnék velük és csak utána a szexről. A 18 éves kor eléréséig a szülőknek kell kezelniük a gyerekeik jelszavait, erről nem lehet vita! A szülőknek tudniuk kell, hogy mit tesznek a csemetéik. A lányomnál is így volt, 18 éves kora óta viszont az ő dolga, hogy mit tesz." - nyilatkozta Eric Schmidt.
"Egy egyre inkább hálózatba kötött világban élünk, az internet mindennapossá válik és ezt a fejlődést nem lehet visszafordítani. Nem lehet lekapcsolni, éppúgy, ahogy az áramot sem lehet eltüntetni vagy az utcákat sem lehet betiltani. A világháló architektúrájához hozzátartozik, hogy az adatok állandóan elérhetők. Nálunk törölhetők a személyes adatok, de azt hiszem, hogy a "felejtés joga" valami sokkal átfogóbb dolog lenne: az információk teljes eltüntetése. Nem tudom, hogy ezt miként lehetne biztosítani annál a több millió cégnél, amelyek a személyes adatokat digitális formában összegyűjtik és tárolják."
"Általánosságban azt gondolom, hogy a saját adataik az emberek tulajdonát képezik és mindenkinek abban a helyzetben kellene lennie, hogy ezeket az információkat újra ki is törölhesse. Alapvetően ez a Google politikája. Az új európai adatvédelmi irányelv kapcsán folyamatosan tárgyalunk Brüsszellel. Mindenekelőtt nagyon becsüljük, hogy meghallgatják a véleményünket, a tervezet ugyanakkor még nagyon korai szakaszban van ahhoz, hogy nyilvánosan értékelhessük. Támogatjuk az EU tervek fő irányát, de a részletek rendkívül fontosak. Megvalósíthatók ezek a dolgok a mi számunkra? Mik a másodlagos hatások? Ezt még látnunk kell" - jelentette ki Eric Schmidt.
A Google első embere kiemelte: az internet jelentős mértékű eltolódást eredményezett, az államoktól és a kormányoktól az egyénekhez került a hatalom. Nem tudja, hogy mindez hova vezet, ugyanis a következő években az interneten megjelenő ötmilliárd ember többsége elnyomó rezsimek alatt él. A legnagyobb aktivitás a nagy online szolgáltatásokon kívül tapasztalható. Az általuk indexált új oldalak száma, amiket a keresőjük megtalál, rendkívül gyors mértékben nő, de a technológia önmagában nem teremt jogállamokat. Schmidt hozzátette: a társaság "külügyminisztereként" nagyon sokat tanult Jared Cohentől, például a kormányzati munkát, a polgárháborúkat és a konfliktusokat illetően, mégsem politikusnak, hanem inkább technikusnak tartja magát.
Utazásai során nagyon meglepte, hogy a legtöbben elégedettek a sorsukkal, még akkor is, ha csak kevés vagyonnal rendelkeznek. Továbbá azt sem hitte volna, hogy valójában milyen nagy lehet az emberekben az információéhség. Az emberek alapvetően jók és szeretnék a világot is jobb hellyé tenni. Szerinte tíz év múlva végül egy szabad világban fogunk élni, de az oda vezető út sokkal göröngyösebb lesz, mint azt sokan hiszik. A szabadság, a kommunikáció és a szabad vélemény iránti vágy tíz év múlva még erősebb lesz, mint ma, de emellett sokkal nagyobb biztonsági problémák is lesznek. Szinte az összes általa felkeresett országban polgárháború volt, az emberek harcolnak egymás ellen. Az internet szabadságot fog magával hozni, de ettől még a konfliktusok nem tűnnek majd el.
"A Don't be evil mottó a Google számára azt jelenti, hogy az alkalmazottaink bármikor azt mondhatják, ha valamiről nincsenek meggyőződve, hogy 'azt hiszem, ez rossz dolog! Beszéljük meg!' Ez olyan, mint egy japán gyárban, ahol minden munkás megállíthatja a futószalagot azért, hogy egyetlen hiba se maradjon rejtve. A Don't be evil mottó lehetővé teszi a számunkra, hogy vitákat folytassunk. Mi is elkövetünk hibákat és a mottó segít a dolgozóinknak abban, hogy az aggályaikat kifejezhessék. Remélem, hogy meg tudunk felelni ennek az elvárásnak. Ehhez hozzátartozik, hogy betartjuk a jogot és a törvényt, s megpróbálunk kedves emberek lenni."
"Mindenkinek meg kell fizetnie azokat az adókat, amikkel tartozik. A Google teljesen jogszerűen viselkedett a nemzetközi adóhelyzetben. S azért ne feledjük, hogy a brit és a német cégek más országokban alighanem ugyanígy cselekednek. A kérdés nem a jogról, hanem az erkölcsről szól és ez rossz összefüggés. A Google fizet adókat, méghozzá olyan adókat, amire jogilag kötelezve van. Amennyiben megváltoznak a törvények, akkor azt is elfogadjuk majd. Amerikai vállalat vagyunk. Pénzügyi felelősségünk van a részvényeseinkkel szemben. Hogyan könyveljem el feléjük, ha több adót fizetnénk, mint amennyit kell - például adományok útján? Vagy az az USA-ban pereljenek be minket azért, mert egy kormánynak többet fizettünk a szükségesnél?"
"Nem tárolunk pénzt adóparadicsomokban! Az európai adórendszerben mozgunk. Az eltérő európai uniós országoknak különböző adókulcsaik vannak. Az, hogy ez jó-e vagy sem, nem nekünk kell megítélni. Ugyanakkor egyáltalán nem lep meg, hogy ez a helyzet ilyen jelenségekhez vezet. Egészséges vitát kívánunk Európának ebben a kérdésben és minden eredményt el fogunk fogadni. Mi csak azt szeretnénk, ha az adójog ésszerű lenne, úgy, hogy megértsük és követhessük. Megértem a felháborodást, az európai kormányoknak több pénzre van szükségük, éppúgy, ahogy az amerikainak is. A Google milliárdokat fizet be adóként. Önöknek kell eldönteniük, hogy ez a pénz hova folyik be: több menjen Németországba? Vagy egy másik államba?" - fakadt ki Eric Schmidt.
Az IT-óriások adózásával kapcsolatos botrány azután robbant ki, hogy tavaly november elején ismertté vált: az Apple alig fizet adót a külföldi bevételei után. A kaliforniai óriás, amely már az 1980-as években a "kreatív könyvelés" egyik úttörőjének számított, az elmúlt években szinte tökélyre fejlesztette az adómegtakarítási rendszerét és elsősorban az alacsony írországi adókulcsokból profitált. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül szerzett 36,8 milliárd dolláros nyeresége után mindössze 1,9 százalék adót fizetett. A módszert az Apple mellett még számos vállalat alkalmazza és a jelenleg hatályos törvények alapján teljesen legálisnak számít. Ezt követően merült fel Európában, hogy megszüntetnék az IT-cégek adózási kiskapuit. Az elképzelést különösen Franciaország, Nagy-Britannia és Németország karolta fel. Januárban pedig arról írtunk, hogy a Google alig fizet társasági adót Zürich kantonban, amelynek vezetői szeretnének ezen változtatni.
