MTI
Jogsértő lehet a Google Autocomplete funkciója
A német szövetségi legfelső bíróság (BGH) döntése szerint személyiségi jogokat sérthet a Google Autocomplete nevű funkciója, amely a felhasználó által beírt keresőszavakhoz kiegészítő javaslatokat tesz.
A BGH döntése értelmében a Google ugyan nem vonható felelősségre azért, ha a felhasználók által leggyakrabban beírt keresések alapján automatikusan generált keresőszó-kiegészítő javaslat személyiségi jogokat sért, és nem is kell előre ellenőriznie az Autocomplete javaslatait ebből a szempontból, az viszont kötelessége, hogy gondoskodjon a további jogsértések megelőzéséről, ha az érintett személy bejelentést tesz a cégnél. A BGH egy meg nem nevezett német üzletember ügyében döntött, aki kifogásolta, hogy az Autocomplete egyebek között a szcientológia és a csalás kifejezéseket társította a vállalatának nevéhez. A vállalkozó a keresőprogram javaslatait a személyiségi jogainak és üzleti hírnevének sérelmeként értékelte, ezért kártérítést és a cégére vonatkozó Autocomplete-javaslatok módosítását követelte a Google-től, arra hivatkozva, hogy semmiféle kapcsolat nincs a vállalkozás, illetve közte és a felkínált kifejezések között.
Az első- és másodfokon eljáró kölni bíróságok elutasították a keresetét, elfogadva a Google érvelését, amely szerint a keresőprogram üzemeltetője nem felelős a kizárólag a felhasználók tevékenysége révén előálló keresési javaslatokért. Az üzletember fellebbezett, az ügy így végül a legfelső bíróság elé került.
A BGH álláspontja szerint az Autocomplete javaslatai alapján a Google keresőmotor használói arra a következtetésre juthatnak, hogy valódi kapcsolat van az általuk megadott keresőszavak és a negatív értelmű kifejezéseket tartalmazó javaslatok között. A testület ezért visszautalta az ügyet a kölni tartományi felsőbírósághoz, elrendelve, hogy az vizsgálja meg, létezik-e kapcsolat a vállalkozó és az Autocomplete által felkínált, s a felperes által kifogásolt javaslatok között. Amennyiben a bíróság arra a megállapításra jut, hogy nincs ilyen kapcsolat, a Google-nek el kell távolítania a javaslatok közül a kifogásolt elemeket, hogy ne sérüljenek a felperes személyiségi jogai.
A Google szerint a BGH döntése csalódást és meglepetést keltő az ellenkező értelmű korábbi bírósági döntések fényében. Kay Oberbeck, a Google németországi szóvivője az ARD televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: örömmel nyugtázták, hogy nem kell minden egyes keresőszó-kiegészítési javaslatot előre megvizsgálniuk, de nem tudják belátni, hogy ennek ellenére miért felelősek mégiscsak a felhasználói szokások alapján automatikusan generált javaslatokért.
A BGH döntése értelmében a Google ugyan nem vonható felelősségre azért, ha a felhasználók által leggyakrabban beírt keresések alapján automatikusan generált keresőszó-kiegészítő javaslat személyiségi jogokat sért, és nem is kell előre ellenőriznie az Autocomplete javaslatait ebből a szempontból, az viszont kötelessége, hogy gondoskodjon a további jogsértések megelőzéséről, ha az érintett személy bejelentést tesz a cégnél. A BGH egy meg nem nevezett német üzletember ügyében döntött, aki kifogásolta, hogy az Autocomplete egyebek között a szcientológia és a csalás kifejezéseket társította a vállalatának nevéhez. A vállalkozó a keresőprogram javaslatait a személyiségi jogainak és üzleti hírnevének sérelmeként értékelte, ezért kártérítést és a cégére vonatkozó Autocomplete-javaslatok módosítását követelte a Google-től, arra hivatkozva, hogy semmiféle kapcsolat nincs a vállalkozás, illetve közte és a felkínált kifejezések között.
Az első- és másodfokon eljáró kölni bíróságok elutasították a keresetét, elfogadva a Google érvelését, amely szerint a keresőprogram üzemeltetője nem felelős a kizárólag a felhasználók tevékenysége révén előálló keresési javaslatokért. Az üzletember fellebbezett, az ügy így végül a legfelső bíróság elé került.
A BGH álláspontja szerint az Autocomplete javaslatai alapján a Google keresőmotor használói arra a következtetésre juthatnak, hogy valódi kapcsolat van az általuk megadott keresőszavak és a negatív értelmű kifejezéseket tartalmazó javaslatok között. A testület ezért visszautalta az ügyet a kölni tartományi felsőbírósághoz, elrendelve, hogy az vizsgálja meg, létezik-e kapcsolat a vállalkozó és az Autocomplete által felkínált, s a felperes által kifogásolt javaslatok között. Amennyiben a bíróság arra a megállapításra jut, hogy nincs ilyen kapcsolat, a Google-nek el kell távolítania a javaslatok közül a kifogásolt elemeket, hogy ne sérüljenek a felperes személyiségi jogai.
A Google szerint a BGH döntése csalódást és meglepetést keltő az ellenkező értelmű korábbi bírósági döntések fényében. Kay Oberbeck, a Google németországi szóvivője az ARD televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: örömmel nyugtázták, hogy nem kell minden egyes keresőszó-kiegészítési javaslatot előre megvizsgálniuk, de nem tudják belátni, hogy ennek ellenére miért felelősek mégiscsak a felhasználói szokások alapján automatikusan generált javaslatokért.