Berta Sándor
Európában megszüntetnék az IT-cégek adózási kiskapuit
A nemrég ismertté vált információk miatt több európai uniós ország is azt sürgeti, hogy az EU lépjen, és zárja be a meglévő legális kiskapukat, így a különböző számítástechnikai és informatikai óriáscégek nem vihetnék ki a kontinensről adózás nélkül milliárdos nyereségüket.
Az elképzelést különösen Franciaország, Nagy-Britannia és Németország karolta fel. A három állam pénzügyminisztériumai között már élénk párbeszéd kezdődött. A cél annak az áldatlan állapotnak a megszüntetése, hogy a cégek számos országból gyakorlatilag adófizetés nélkül viszik ki a megszerzett pénzeket. Az államok a jövőben összehangolnák a jelenség elleni fellépést. A beszélgetésekbe már bevonták Algirdas Semeta európai uniós adóügyi biztost is, aki a káros adóverseny és adócsalások elleni akciótervét várhatóan még ez év végén előterjeszti.
Franciaország egy meglehetősen drasztikus lépéssel potom 1,7 milliárd eurót követel a Google menedzsmentjétől. Ez az összeg a hirdetési bevételek után befolyó adókból tevődik össze. A Google ugyanakkor Írországban adózik, ahol a franciaországinál jóval kisebb az adókulcs. Szakértők azt becsülik, hogy - hasonló okokból - Németországban is évente több tízmilliárd euró "tűnik el". Mindez különösen azért bosszantó, mert az amerikai társaságok komoly európai uniós támogatásokat is kapnak. A támogatásokra adott reakció pedig - érthetően - már Brüsszelnek is sok volt.
Dr. Eric Schmidt Google vezető október 29-én találkozott François Hollande francia elnökkel
November elején vált ismertté, hogy alig fizet adót a külföldi bevételei után az Apple. A kaliforniai óriás, amely már az 1980-as években a "kreatív könyvelés" egyik úttörőjének számított, az elmúlt években szinte tökélyre fejlesztette az adómegtakarítási rendszerét és elsősorban az alacsony írországi adókulcsokból profitált. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül szerzett 36,8 milliárd dolláros nyeresége után mindössze 1,9 százalék adót fizetett. A módszert az Apple mellett még számos vállalat alkalmazza és a jelenleg hatályos törvények alapján teljesen legálisnak számít. David Cameron brit miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy nem örül az Apple és más IT-konszernek adótaktikájának, mert ezek Nagy-Britanniának több mint 900 millió fontba kerültek. Az egyre nagyobb botrány miatt szigetországi vizsgálóbizottság előtt kell megjelenniük az Amazon, a Google és a Starbucks képviselőinek.
Persze a technika nem csak IT-cégeknél alkalmazott: a Starbucks kávéházlánc a Reuters elemzése szerint Nagy-Britannián kívül Németországban és Franciaországban is több millió dolláros számviteli veszteségeket halmozott fel, hogy kedvezőbb adózási feltételekhez jusson. A módszer arra épül, hogy a társaság jogdíjat vet ki saját brandjére (amivel veszteségeket okoz az adott ország részlegénél), és ezt a cég hollandiai európai központjában számolja el, kedvezőbb adókulcs mellett. Tavaly például a befektetőkhöz szóló gyorsjelentések szerint az európai divízió az egész évben 40 millió dollár nyereséget hozott, viszont a térség árbevételének 90 százalékát adó brit, német és francia részlegek együtt 60 millió dollár veszteségről számoltak be a nemzeti adóhivataloknak. A fura könyvelési megoldásoknak köszönhető, hogy az amerikai lánc 13 év alatt 14 millió dollárt fizetett a brit államkasszába, miközben összesen 3,1 milliárd dollár árbevételt ért el az országban. A Starbucks azzal védekezett, hogy áfát és járulékokat azért fizettek így is, és hogy legális módszerekkel próbálták optimalizálni adóterheiket.
Az elképzelést különösen Franciaország, Nagy-Britannia és Németország karolta fel. A három állam pénzügyminisztériumai között már élénk párbeszéd kezdődött. A cél annak az áldatlan állapotnak a megszüntetése, hogy a cégek számos országból gyakorlatilag adófizetés nélkül viszik ki a megszerzett pénzeket. Az államok a jövőben összehangolnák a jelenség elleni fellépést. A beszélgetésekbe már bevonták Algirdas Semeta európai uniós adóügyi biztost is, aki a káros adóverseny és adócsalások elleni akciótervét várhatóan még ez év végén előterjeszti.
Franciaország egy meglehetősen drasztikus lépéssel potom 1,7 milliárd eurót követel a Google menedzsmentjétől. Ez az összeg a hirdetési bevételek után befolyó adókból tevődik össze. A Google ugyanakkor Írországban adózik, ahol a franciaországinál jóval kisebb az adókulcs. Szakértők azt becsülik, hogy - hasonló okokból - Németországban is évente több tízmilliárd euró "tűnik el". Mindez különösen azért bosszantó, mert az amerikai társaságok komoly európai uniós támogatásokat is kapnak. A támogatásokra adott reakció pedig - érthetően - már Brüsszelnek is sok volt.
Dr. Eric Schmidt Google vezető október 29-én találkozott François Hollande francia elnökkel
November elején vált ismertté, hogy alig fizet adót a külföldi bevételei után az Apple. A kaliforniai óriás, amely már az 1980-as években a "kreatív könyvelés" egyik úttörőjének számított, az elmúlt években szinte tökélyre fejlesztette az adómegtakarítási rendszerét és elsősorban az alacsony írországi adókulcsokból profitált. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül szerzett 36,8 milliárd dolláros nyeresége után mindössze 1,9 százalék adót fizetett. A módszert az Apple mellett még számos vállalat alkalmazza és a jelenleg hatályos törvények alapján teljesen legálisnak számít. David Cameron brit miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy nem örül az Apple és más IT-konszernek adótaktikájának, mert ezek Nagy-Britanniának több mint 900 millió fontba kerültek. Az egyre nagyobb botrány miatt szigetországi vizsgálóbizottság előtt kell megjelenniük az Amazon, a Google és a Starbucks képviselőinek.
Persze a technika nem csak IT-cégeknél alkalmazott: a Starbucks kávéházlánc a Reuters elemzése szerint Nagy-Britannián kívül Németországban és Franciaországban is több millió dolláros számviteli veszteségeket halmozott fel, hogy kedvezőbb adózási feltételekhez jusson. A módszer arra épül, hogy a társaság jogdíjat vet ki saját brandjére (amivel veszteségeket okoz az adott ország részlegénél), és ezt a cég hollandiai európai központjában számolja el, kedvezőbb adókulcs mellett. Tavaly például a befektetőkhöz szóló gyorsjelentések szerint az európai divízió az egész évben 40 millió dollár nyereséget hozott, viszont a térség árbevételének 90 százalékát adó brit, német és francia részlegek együtt 60 millió dollár veszteségről számoltak be a nemzeti adóhivataloknak. A fura könyvelési megoldásoknak köszönhető, hogy az amerikai lánc 13 év alatt 14 millió dollárt fizetett a brit államkasszába, miközben összesen 3,1 milliárd dollár árbevételt ért el az országban. A Starbucks azzal védekezett, hogy áfát és járulékokat azért fizettek így is, és hogy legális módszerekkel próbálták optimalizálni adóterheiket.