Napi Online
Az ENSZ felülvizsgálja az internetre vonatkozó törvényeket
A nyolcvanas évekbeli távközlési szabványok frissítése akár hasznos eredménye is lehet az ENSZ most kezdődő konferenciájának − a kritikusok szerint azonban aggasztó, hogy ennek örve alatt szabályozni akarják az internetet.
Minden igazságtartalmat nélkülöz, hogy korlátozni akarjuk az internet szabadságát − mondta az ENSZ nemzetközi távközlési egyesületének (ITU) főtitkára, Hamadoun Touré a Dubaiban ezen a héten kezdődött másfél hetes konferencián (nemzetközi távközlési világértekezlet - WCIT), ahol több mint 160 ország mintegy kétezer delegáltja próbál megegyezésre jutni a távközlési és az internetpolitika aktuális kérdéseiről. Az ITU által szervezett konferencia célja a 25 évvel ezelőtti távközlési szabványok (ITR) felülvizsgálata, valamint az internet biztonságát, illetve fejlődő világbeli terjesztését segítő politikák kidolgozása.
A jelenleg érvényes szabványok kidolgozásakor, 1988-ban sem az internet-, sem a mobiltelefon-szolgáltatások nem voltak olyan tömeges méretűek, mint manapság − vannak a területnek olyan szakértői, akik szerint éppen ez, tehát a szabályozás hiánya kellett a világháló és a rajta keresztül elérhető szolgáltatások példátlanul gyors terjedéséhez. Az ITU adatai szerint legalább 2,5 milliárd embert érnek már el az online szolgáltatások; az ezeket szabályozó mai joganyaghoz több mint kilencszáz módosító javaslat érkezett a konferencia előtt az ENSZ tagországaitól.
A szilícium-völgyi óriáscégek − köztük is a leghangosabb Google − és a blogszféra véleményét visszhangozva az Egyesült Államok, valamint jó pár fejlett ország viszont tiltakozik minden újabb szabályozási kísérlet ellen. A leggyakrabban hangoztatott félelem szerint ha többséget kap a kínai és orosz álláspont, miszerint az országok saját hatáskörükben − "biztonsági kockázatok" esetén − korlátozhatnák az internetes tartalmakat és a hozzáférést, az mindenütt felbátoríthatná az internetes cenzorokat.
Mások pedig az internetes forgalom differenciálása miatt aggódnak: eddig a szolgáltatók nem tehettek különbséget adat és adat között − így megkímélve például a netes reklámok kiemelt kezelését −, van azonban olyan javaslat, amely lehetőséget teremtene erre is. Az internet szabadságáért aggódó blogokon démonizált ITU renoméján az sem javított, hogy a konferencia előtt nem voltak hajlandóak átláthatóvá tenni a javaslatokat − WCIT-leaks néven külön szivárogtató honlap indult a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára −, és a kritikákra mindössze annyit feleltek, hogy "bárki lobbizhat az országa delegációjánál".
Mások szerint azonban a konferencia és a szabályozás központosítása éppen hogy lehetőséget teremtene az internet-hozzáférést vagy egyes oldalak elérését korlátozó vagy éppen elnyomó nemzeti szintű hatósági fellépések korlátozására. Amíg ugyanis nincs globális szabályozás, addig bármelyik ország szabadon dönthet úgy, mint Kína, amikor bevezette a Nagy Tűzfalat − kirekesztve ezzel például a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert is −, vagy Szíria, amikor a napokban egyszerűen lekapcsolta az internetet az ország területén. Sokan figyelmeztetnek arra is: az internet infrastruktúráját és szabványait az ICANN nevű szervezeten keresztül de facto kontrolláló Egyesült Államok, valamint a részvényesei nevében beszélő Google részéről nem túl hiteles a szabályozás miatti aggodalom.
A tagállamoknak szuverén joguk kell hogy legyen az internet nemzeti szegmensének szabályozása − fogalmazott a dpa szerint az internetes távközlési előírások (ITR) újrafogalmazására tett orosz javaslat. Az elképzelés könnyebbé tenné az internet monitorozását és az olyan óriások külföldi szolgáltatási tevékenységének helyi megadóztatását, mint a Google vagy a Yahoo.
Az Európai Unió gyorsan kifejezte ezzel kapcsolatos ellenérzését: az EU meggyőződése szerint semmi sem igazolja az ilyen javaslatok jogosultságát − áll az Európai Bizottság (EB) közleményében − és aggódik amiatt, hogy azok negatív hatással lehetnek az innovációra és a költségekre mind a szolgáltatói, mind a felhasználói oldalon. Az internet működik, nincs szükség arra, hogy ITR-szerződéssel szabályozzák − szögezte le a konferencia előtt a Twitteren Neelie Kroes, az EB alelnöke, aki biztosként az unió internetes politikájáért is felelős. Ha nem romlik el, ne javítgasd − foglalta össze véleményét Kroes, aki szerint az internet felbecsülhetetlen globális vagyon mindenki számára, amelynek nyitottnak és globálisnak kell maradnia.
Hasonlóan nyilatkozott Philipp Rösler német gazdasági miniszter is, mondván, Berlin ellen fog állni azoknak a próbálkozásoknak, hogy szorosabb ellenőrzés révén tegyék biztonságosabbá az internetet; ez nem fog működni − tette hozzá Rösler. Az ITU nem rendelkezik közvetlen szabályozási jogkörrel – emlékeztetett a Bloomberg –, ENSZ–hatóságként nem tudja előírni, csak ajánlhatja az egyes tagországoknak az ITR elfogadását.
Minden igazságtartalmat nélkülöz, hogy korlátozni akarjuk az internet szabadságát − mondta az ENSZ nemzetközi távközlési egyesületének (ITU) főtitkára, Hamadoun Touré a Dubaiban ezen a héten kezdődött másfél hetes konferencián (nemzetközi távközlési világértekezlet - WCIT), ahol több mint 160 ország mintegy kétezer delegáltja próbál megegyezésre jutni a távközlési és az internetpolitika aktuális kérdéseiről. Az ITU által szervezett konferencia célja a 25 évvel ezelőtti távközlési szabványok (ITR) felülvizsgálata, valamint az internet biztonságát, illetve fejlődő világbeli terjesztését segítő politikák kidolgozása.
A jelenleg érvényes szabványok kidolgozásakor, 1988-ban sem az internet-, sem a mobiltelefon-szolgáltatások nem voltak olyan tömeges méretűek, mint manapság − vannak a területnek olyan szakértői, akik szerint éppen ez, tehát a szabályozás hiánya kellett a világháló és a rajta keresztül elérhető szolgáltatások példátlanul gyors terjedéséhez. Az ITU adatai szerint legalább 2,5 milliárd embert érnek már el az online szolgáltatások; az ezeket szabályozó mai joganyaghoz több mint kilencszáz módosító javaslat érkezett a konferencia előtt az ENSZ tagországaitól.
A szilícium-völgyi óriáscégek − köztük is a leghangosabb Google − és a blogszféra véleményét visszhangozva az Egyesült Államok, valamint jó pár fejlett ország viszont tiltakozik minden újabb szabályozási kísérlet ellen. A leggyakrabban hangoztatott félelem szerint ha többséget kap a kínai és orosz álláspont, miszerint az országok saját hatáskörükben − "biztonsági kockázatok" esetén − korlátozhatnák az internetes tartalmakat és a hozzáférést, az mindenütt felbátoríthatná az internetes cenzorokat.
Mások pedig az internetes forgalom differenciálása miatt aggódnak: eddig a szolgáltatók nem tehettek különbséget adat és adat között − így megkímélve például a netes reklámok kiemelt kezelését −, van azonban olyan javaslat, amely lehetőséget teremtene erre is. Az internet szabadságáért aggódó blogokon démonizált ITU renoméján az sem javított, hogy a konferencia előtt nem voltak hajlandóak átláthatóvá tenni a javaslatokat − WCIT-leaks néven külön szivárogtató honlap indult a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára −, és a kritikákra mindössze annyit feleltek, hogy "bárki lobbizhat az országa delegációjánál".
Mások szerint azonban a konferencia és a szabályozás központosítása éppen hogy lehetőséget teremtene az internet-hozzáférést vagy egyes oldalak elérését korlátozó vagy éppen elnyomó nemzeti szintű hatósági fellépések korlátozására. Amíg ugyanis nincs globális szabályozás, addig bármelyik ország szabadon dönthet úgy, mint Kína, amikor bevezette a Nagy Tűzfalat − kirekesztve ezzel például a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert is −, vagy Szíria, amikor a napokban egyszerűen lekapcsolta az internetet az ország területén. Sokan figyelmeztetnek arra is: az internet infrastruktúráját és szabványait az ICANN nevű szervezeten keresztül de facto kontrolláló Egyesült Államok, valamint a részvényesei nevében beszélő Google részéről nem túl hiteles a szabályozás miatti aggodalom.
A tagállamoknak szuverén joguk kell hogy legyen az internet nemzeti szegmensének szabályozása − fogalmazott a dpa szerint az internetes távközlési előírások (ITR) újrafogalmazására tett orosz javaslat. Az elképzelés könnyebbé tenné az internet monitorozását és az olyan óriások külföldi szolgáltatási tevékenységének helyi megadóztatását, mint a Google vagy a Yahoo.
Az Európai Unió gyorsan kifejezte ezzel kapcsolatos ellenérzését: az EU meggyőződése szerint semmi sem igazolja az ilyen javaslatok jogosultságát − áll az Európai Bizottság (EB) közleményében − és aggódik amiatt, hogy azok negatív hatással lehetnek az innovációra és a költségekre mind a szolgáltatói, mind a felhasználói oldalon. Az internet működik, nincs szükség arra, hogy ITR-szerződéssel szabályozzák − szögezte le a konferencia előtt a Twitteren Neelie Kroes, az EB alelnöke, aki biztosként az unió internetes politikájáért is felelős. Ha nem romlik el, ne javítgasd − foglalta össze véleményét Kroes, aki szerint az internet felbecsülhetetlen globális vagyon mindenki számára, amelynek nyitottnak és globálisnak kell maradnia.
Hasonlóan nyilatkozott Philipp Rösler német gazdasági miniszter is, mondván, Berlin ellen fog állni azoknak a próbálkozásoknak, hogy szorosabb ellenőrzés révén tegyék biztonságosabbá az internetet; ez nem fog működni − tette hozzá Rösler. Az ITU nem rendelkezik közvetlen szabályozási jogkörrel – emlékeztetett a Bloomberg –, ENSZ–hatóságként nem tudja előírni, csak ajánlhatja az egyes tagországoknak az ITR elfogadását.