Berta Sándor
ENSZ: 2015-re szélessávú internetelérést minden második embernek!
Az Egyesült Nemzetek Szervezete azt szeretné, hogy ha öt esztendő múlva már a Föld lakosságának legalább a fele rendelkezne nagy sávszélességű internethozzáféréssel.
"A világ kormányainak ezt a problémát kiemelten kell kezelniük. A világ vezetői egyetértenek abban, hogy a jövőt szélessávval építjük. A nagy sávszélességű internetkapcsolatok munkahelyeket teremthetnek és növelhetik a termelékenységet" - jelentette ki Hamadoun Touré, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára. A politikus hozzátette: 2015-re a szélessávú internethozzáférésnek alapvető polgárjoggá kell válnia, az internet ugyanis a legjobb eszköz az ENSZ által a következő öt évre meghatározott un. Millennium fejlesztési célok elérésére.
A fejlesztésekre szükség van, hiszen miközben a fejlett országokban élőknek csupán havi keresetük kevesebb, mint egy százalékát teszi ki egy nagy sávszélességű kapcsolat díja, addig az Etiópiában, Malawiban vagy Nigerben élőknek a havi bevételük többszörösét kell kifizetniük. A kormányoknak meg kell könnyíteniük az új internetszolgáltatók piacra lépését és nem szabad túl adókkal sújtaniuk ezeket a vállalkozásokat.
Touré ismertette a The Future Built On Broadband című tanulmány megállapításait. A dokumentum kiemeli, hogy a szélessávú internet elterjedtsége szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. A 21. században a szociális és a gazdasági jólét szempontjából ugyanolyan fontosak lesznek a mindenhol elérhető nagy sávszélességű internetkapcsolatok, mint a közlekedési, a víz- és az elektromos hálózatok.
Ban Ki-moon ENSZ főtitkár is felszólalt
Az 50 százalékos lefedettség mindenképpen ambíciózus célkitűzésnek számít, hiszen jelenleg még csak Nyugat-Európában, Óceániában és Észak-Amerikában éri el a szélessávú kapcsolatok aránya a 30 százalékot. A fejlődő államokban, például Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában csak minden tizedik lakosnak van nagy sávszélességű internetelérése, míg a legszegényebb országok esetében ez az arány csupán 1 százalék. A helyzetet nehezíti, hogy nincsen egységesen meghatározva, hogy milyen kapcsolat számít szélessávú internethozzáférésnek.
Az ITU becslései szerint az idei év végéig világszerte már 900 millió nagy sávszélességű internetelérés lesz, a jövőben pedig egyértelműen a mobilinternet lesz a meghatározó.
"A világ kormányainak ezt a problémát kiemelten kell kezelniük. A világ vezetői egyetértenek abban, hogy a jövőt szélessávval építjük. A nagy sávszélességű internetkapcsolatok munkahelyeket teremthetnek és növelhetik a termelékenységet" - jelentette ki Hamadoun Touré, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára. A politikus hozzátette: 2015-re a szélessávú internethozzáférésnek alapvető polgárjoggá kell válnia, az internet ugyanis a legjobb eszköz az ENSZ által a következő öt évre meghatározott un. Millennium fejlesztési célok elérésére.
A fejlesztésekre szükség van, hiszen miközben a fejlett országokban élőknek csupán havi keresetük kevesebb, mint egy százalékát teszi ki egy nagy sávszélességű kapcsolat díja, addig az Etiópiában, Malawiban vagy Nigerben élőknek a havi bevételük többszörösét kell kifizetniük. A kormányoknak meg kell könnyíteniük az új internetszolgáltatók piacra lépését és nem szabad túl adókkal sújtaniuk ezeket a vállalkozásokat.
Touré ismertette a The Future Built On Broadband című tanulmány megállapításait. A dokumentum kiemeli, hogy a szélessávú internet elterjedtsége szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. A 21. században a szociális és a gazdasági jólét szempontjából ugyanolyan fontosak lesznek a mindenhol elérhető nagy sávszélességű internetkapcsolatok, mint a közlekedési, a víz- és az elektromos hálózatok.
Ban Ki-moon ENSZ főtitkár is felszólalt
Az 50 százalékos lefedettség mindenképpen ambíciózus célkitűzésnek számít, hiszen jelenleg még csak Nyugat-Európában, Óceániában és Észak-Amerikában éri el a szélessávú kapcsolatok aránya a 30 százalékot. A fejlődő államokban, például Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában csak minden tizedik lakosnak van nagy sávszélességű internetelérése, míg a legszegényebb országok esetében ez az arány csupán 1 százalék. A helyzetet nehezíti, hogy nincsen egységesen meghatározva, hogy milyen kapcsolat számít szélessávú internethozzáférésnek.
Az ITU becslései szerint az idei év végéig világszerte már 900 millió nagy sávszélességű internetelérés lesz, a jövőben pedig egyértelműen a mobilinternet lesz a meghatározó.
