Berta Sándor
IGF - adatvédelmi koalíció és jogi kezdeményezés
Az Athénban első alkalommal megrendezett Internetirányítási Fórumon szóba került egy új adatvédelmi szövetség megalakítása, valamint az az elképzelés is, hogy az emberi jogokat kiterjesztenék az internetre is.
Az új adatvédelmi koalíciót támogatja többek között a Microsoft, a SAP, valamint további 40 vállalat, civil szervezet, a schleswig-holsteini Független Adatvédelmi Központ, görög és kanadai adatvédelmi szakemberek, valamint a francia kormány. "Számunkra az adatvédelem és a digitális személyiségek kérdése a jövő egyik kiemelt témája lesz" - mondta Bertrand de la Chapelle, a francia kormány IGF-különmegbízottja. A politikus egyúttal bejelentette, hogy hamarosan Párizsban sor kerül a koalíció első közös ülésére is.
Az új koalíció tagjai a rendezvényen az adatvédelem, a véleményszabadság és az anonimitás a világhálón témakörébe eső kérdésekről tárgyalnak majd. Az IGF egyik finn résztvevője pedig felvetette, hogy a digitális adattárolással kapcsolatos kérdéseket is meg kellene tárgyalni, az adatbázisok esetén az illetékesek foglalkozzanak többet a felmerülő kérdések megválaszolásával és az esetleges aggályok eloszlatásával.
Cristos Velasco, a mexikói ITAM intézet docense arról beszélt, hogy mennyire nehéz jelenleg Mexikóban egy átfogó adatvédelmi jogszabályt elfogadtatni. "2000 óta folyik vita a kérdésben. Először még az európai uniós jogszabályokat tekintettük mérvadónak, de most már egyre többen az APEC-ajánlásait támogatják, mert azok nagyobb mértékben támogatják a gazdaságot. Ráadásul az európai uniós direktívák nem kompatibilisek a NAFTA szabad kereskedelmi egyezménnyel sem" - jelentette ki a szakember.
Az olasz kormány felvetette egy úgynevezett Internet Bill of Rights, vagyis egy internetes jogi törvény létrehozásának ötletét is, amelyet támogat a brazil kormány, valamint az olasz internetes közösség is. A javaslat lényege, hogy külön jogszabályban kellene kimondani, illetve rögzíteni, hogy az embereket az online világban is megilletik a valós életben létező jogaik. Ezenkívül rögzítenék a dokumentumban azt is, hogy az államok és a cégek nem élhetnek vissza az emberek adataival.
Egy internetes alkotmány létrehozásának ötlete egyébként nem újdonság. John Perry Barlow ugyanis tíz évvel ezelőtt már megpróbálta elérni a kibervilág függetlenné nyilvánítását. Hasonló dokumentum volt az információs korszak Magna Chartája és az úgynevezett Cluetrain manifesztum 95 tézise is.
Az új adatvédelmi koalíciót támogatja többek között a Microsoft, a SAP, valamint további 40 vállalat, civil szervezet, a schleswig-holsteini Független Adatvédelmi Központ, görög és kanadai adatvédelmi szakemberek, valamint a francia kormány. "Számunkra az adatvédelem és a digitális személyiségek kérdése a jövő egyik kiemelt témája lesz" - mondta Bertrand de la Chapelle, a francia kormány IGF-különmegbízottja. A politikus egyúttal bejelentette, hogy hamarosan Párizsban sor kerül a koalíció első közös ülésére is.
Az új koalíció tagjai a rendezvényen az adatvédelem, a véleményszabadság és az anonimitás a világhálón témakörébe eső kérdésekről tárgyalnak majd. Az IGF egyik finn résztvevője pedig felvetette, hogy a digitális adattárolással kapcsolatos kérdéseket is meg kellene tárgyalni, az adatbázisok esetén az illetékesek foglalkozzanak többet a felmerülő kérdések megválaszolásával és az esetleges aggályok eloszlatásával.
Cristos Velasco, a mexikói ITAM intézet docense arról beszélt, hogy mennyire nehéz jelenleg Mexikóban egy átfogó adatvédelmi jogszabályt elfogadtatni. "2000 óta folyik vita a kérdésben. Először még az európai uniós jogszabályokat tekintettük mérvadónak, de most már egyre többen az APEC-ajánlásait támogatják, mert azok nagyobb mértékben támogatják a gazdaságot. Ráadásul az európai uniós direktívák nem kompatibilisek a NAFTA szabad kereskedelmi egyezménnyel sem" - jelentette ki a szakember.
Az olasz kormány felvetette egy úgynevezett Internet Bill of Rights, vagyis egy internetes jogi törvény létrehozásának ötletét is, amelyet támogat a brazil kormány, valamint az olasz internetes közösség is. A javaslat lényege, hogy külön jogszabályban kellene kimondani, illetve rögzíteni, hogy az embereket az online világban is megilletik a valós életben létező jogaik. Ezenkívül rögzítenék a dokumentumban azt is, hogy az államok és a cégek nem élhetnek vissza az emberek adataival.
Egy internetes alkotmány létrehozásának ötlete egyébként nem újdonság. John Perry Barlow ugyanis tíz évvel ezelőtt már megpróbálta elérni a kibervilág függetlenné nyilvánítását. Hasonló dokumentum volt az információs korszak Magna Chartája és az úgynevezett Cluetrain manifesztum 95 tézise is.