Berta Sándor
Szigorúbb internetellenőrzést akar az ENSZ
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Drog- és Bűnözés Elleni Irodája (UNODC) azt szeretné, hogy ha egységes nemzetközi szabványok vonatkoznának a távközlési adattárolásra, az internetszolgáltatókra és a WLAN-regisztrációs kötelezettségre.
Az ENSZ irodája legújabb jelentésében rámutatott, hogy az egységes szabályozás komoly előnyöket biztosítana a bűnüldöző hatóságoknak és a titkosszolgálatoknak. Az egységes kötelezettségek között rögzítenék azt is, hogy a különböző távközlési adatok mennyi ideig tárolhatók el. A UNODC többek között kiemelte, hogy az egységes nemzetközi megállapodások hiánya miatt problémásak lehetnek a határokon átnyúló terrorizmus ellenes nyomozások.
Ugyanakkor az iroda sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nincs olyan eszköz, amely az államokat együttműködésre kötelezné a kiberbűnözés és a terrorizmus ellen. Néhány ország bevezetett ugyan szigorú szabályokat, például Egyiptomban az internetkávézók üzemeltetőinek előírták, hogy minden vendégtől kérniük kell igazolványt, de kérdéses, hogy ezek a lépések sikeresek lesznek-e. A könyvtárakban vagy a repülőtereken elhelyezett WLAN-hotspotoknál viszont nincsenek ilyen korlátozások, így azokat az használja aki akarja.
A másik probléma, hogy a túlzott mértékű szabályozások megsértenék a szabad véleménynyilvánítást. Bár a legtöbb internetszolgáltató, platform és közösségi oldal az általános szerződési feltételeiben megtiltja a gyűlöletet és a terrorizmust népszerűsítő anyagok terjesztését, ez önmagában vajmi keveset ér. Ezzel természetesen a terrorszervezetek is tisztában vannak, ezért minden kiskaput kihasználva toborozzák a tagjaikat, akár a chatszobákban és a fórumokban is, és ezeken a helyeken terjesztik a propaganda-anyagaikat. A jelentés készítői kritikával illették a YouTube és a Rapidshare mellett a Facebookot és a Twittert, de a keresők indexei sem jók, mert lehetővé teszik a terrorista tartalmak könnyű megtalálását.
A UNODC felvetette továbbá, hogy az azonnali üzenetküldő és a VoIP-szolgáltatások üzemeltetőinek tárolniuk kellene a chateken folytatott beszélgetéseket azért, hogy egyszerűbbé tegyék a terroristák felderítését és követését. Ez ugyanakkor bizonyos mértékű cenzúrát jelentene és kérdéses, hogy a cégek ebben részt vennének-e.
Az ENSZ irodája legújabb jelentésében rámutatott, hogy az egységes szabályozás komoly előnyöket biztosítana a bűnüldöző hatóságoknak és a titkosszolgálatoknak. Az egységes kötelezettségek között rögzítenék azt is, hogy a különböző távközlési adatok mennyi ideig tárolhatók el. A UNODC többek között kiemelte, hogy az egységes nemzetközi megállapodások hiánya miatt problémásak lehetnek a határokon átnyúló terrorizmus ellenes nyomozások.
Ugyanakkor az iroda sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nincs olyan eszköz, amely az államokat együttműködésre kötelezné a kiberbűnözés és a terrorizmus ellen. Néhány ország bevezetett ugyan szigorú szabályokat, például Egyiptomban az internetkávézók üzemeltetőinek előírták, hogy minden vendégtől kérniük kell igazolványt, de kérdéses, hogy ezek a lépések sikeresek lesznek-e. A könyvtárakban vagy a repülőtereken elhelyezett WLAN-hotspotoknál viszont nincsenek ilyen korlátozások, így azokat az használja aki akarja.
A másik probléma, hogy a túlzott mértékű szabályozások megsértenék a szabad véleménynyilvánítást. Bár a legtöbb internetszolgáltató, platform és közösségi oldal az általános szerződési feltételeiben megtiltja a gyűlöletet és a terrorizmust népszerűsítő anyagok terjesztését, ez önmagában vajmi keveset ér. Ezzel természetesen a terrorszervezetek is tisztában vannak, ezért minden kiskaput kihasználva toborozzák a tagjaikat, akár a chatszobákban és a fórumokban is, és ezeken a helyeken terjesztik a propaganda-anyagaikat. A jelentés készítői kritikával illették a YouTube és a Rapidshare mellett a Facebookot és a Twittert, de a keresők indexei sem jók, mert lehetővé teszik a terrorista tartalmak könnyű megtalálását.
A UNODC felvetette továbbá, hogy az azonnali üzenetküldő és a VoIP-szolgáltatások üzemeltetőinek tárolniuk kellene a chateken folytatott beszélgetéseket azért, hogy egyszerűbbé tegyék a terroristák felderítését és követését. Ez ugyanakkor bizonyos mértékű cenzúrát jelentene és kérdéses, hogy a cégek ebben részt vennének-e.