Berta Sándor
Csigalassú a kubai internet
Hiába létesített a karibi szigetország tavaly februárban optikai kábeles összeköttetést a világgal, a helyi internetezési lehetőségek nem sokat javultak.
Jelenleg a kubai háztartások 3 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel; ezzel a karibi állam olyan országokkal van egy szinten, mint Haiti, Ruanda, Mali vagy Eritrea. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tavalyi februári fejlesztés ellenére is alig léteznek a külvilágba irányuló szélessávú vezetékes vagy mobil kapcsolatok, tehát nem árt, ha a felhasználó türelmes, ugyanis Kubában az internetezés meglehetősen időigényes tevékenységnek számít. "Akár néhány percig is eltarthat, míg egy oldalt sikerül betölteni" - összegezte tapasztalatait Iván Garcia helyi újságíró, aki havonta átszámítva 20 dollárt fizet ki az internethozzáférésért. Ehhez jön még, hogy az El Nacional vagy a Parque Central nevű szállodákban található kicsit gyorsabb elérések használatáért további dollárokat kell kifizetnie. A két hotel nem feltétlenül kéri el a hivatalos papírokat, ami komoly könnyebbséget jelent a helyi internetezőknek.
Napjainkban a kubaiak 23,2 százaléka fér hozzá rendszeresen a postákon elhelyezett számítógépekhez és az elektronikus postafiókokhoz, de ezek többsége csak a kubai intranethez kapcsolódik. Ugyanakkor a külföldi címzetteknek szóló e-maileket továbbítják.
A karibi sziget meglátogatása egy időutazás a múltba
Leonardo Padura, a legnépszerűbb kubai író számára ez a helyzet elfogadhatatlan, mert elveszítik a csatlakozás lehetőségét a világ többi részéhez és számos technológiai fejlesztéshez sem juthatnak hozzá. Az 57 éves férfi szerencsésnek mondhatja magát, mert a házában van legális internetelérése. Padura szerint a korszerű projektek megvalósítása - például a Mariel konténerkikötő felépítése - szélessávú internethozzáférés nélkül gyakorlatilag lehetetlen feladat. A tudományos munka is komoly hátrányokat szenved, hiszen a helyi kutatók alig tudnak kapcsolatba lépni a külföldi szaktekintélyekkel.
2011 februárjában érkezett meg Kubába Venezuelából az a kábelfektető hajó, amelynek köszönhetően tenger alatti optikai szálas összeköttetést kapott Kuba a világgal. Az új összeköttetés révén 3000-szeresére nőtt az internetes adatátviteli kapacitás a kommunista szigetország és a világ között. Ebből azonban az átlagember számára semmi sem érzékelhető, a kapcsolatok továbbra is akadoznak és lassúak. A karibi országban 2008 márciusában engedélyezték a számítógépek, a DVD- és videolejátszók, a korszerű televíziók, a mobiltelefonok, az autóriasztók és a mikrohullámú sütők árusítását. Az első PC-k 2008 májusában érkeztek meg egy helyi boltba. Akkor egy konfiguráció átszámítva 125 000 forintba került, miközben a kubai havi átlagfizetés 3200 forintnak felelt meg.
Jelenleg a kubai háztartások 3 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel; ezzel a karibi állam olyan országokkal van egy szinten, mint Haiti, Ruanda, Mali vagy Eritrea. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tavalyi februári fejlesztés ellenére is alig léteznek a külvilágba irányuló szélessávú vezetékes vagy mobil kapcsolatok, tehát nem árt, ha a felhasználó türelmes, ugyanis Kubában az internetezés meglehetősen időigényes tevékenységnek számít. "Akár néhány percig is eltarthat, míg egy oldalt sikerül betölteni" - összegezte tapasztalatait Iván Garcia helyi újságíró, aki havonta átszámítva 20 dollárt fizet ki az internethozzáférésért. Ehhez jön még, hogy az El Nacional vagy a Parque Central nevű szállodákban található kicsit gyorsabb elérések használatáért további dollárokat kell kifizetnie. A két hotel nem feltétlenül kéri el a hivatalos papírokat, ami komoly könnyebbséget jelent a helyi internetezőknek.
Napjainkban a kubaiak 23,2 százaléka fér hozzá rendszeresen a postákon elhelyezett számítógépekhez és az elektronikus postafiókokhoz, de ezek többsége csak a kubai intranethez kapcsolódik. Ugyanakkor a külföldi címzetteknek szóló e-maileket továbbítják.
A karibi sziget meglátogatása egy időutazás a múltba
Leonardo Padura, a legnépszerűbb kubai író számára ez a helyzet elfogadhatatlan, mert elveszítik a csatlakozás lehetőségét a világ többi részéhez és számos technológiai fejlesztéshez sem juthatnak hozzá. Az 57 éves férfi szerencsésnek mondhatja magát, mert a házában van legális internetelérése. Padura szerint a korszerű projektek megvalósítása - például a Mariel konténerkikötő felépítése - szélessávú internethozzáférés nélkül gyakorlatilag lehetetlen feladat. A tudományos munka is komoly hátrányokat szenved, hiszen a helyi kutatók alig tudnak kapcsolatba lépni a külföldi szaktekintélyekkel.
2011 februárjában érkezett meg Kubába Venezuelából az a kábelfektető hajó, amelynek köszönhetően tenger alatti optikai szálas összeköttetést kapott Kuba a világgal. Az új összeköttetés révén 3000-szeresére nőtt az internetes adatátviteli kapacitás a kommunista szigetország és a világ között. Ebből azonban az átlagember számára semmi sem érzékelhető, a kapcsolatok továbbra is akadoznak és lassúak. A karibi országban 2008 márciusában engedélyezték a számítógépek, a DVD- és videolejátszók, a korszerű televíziók, a mobiltelefonok, az autóriasztók és a mikrohullámú sütők árusítását. Az első PC-k 2008 májusában érkeztek meg egy helyi boltba. Akkor egy konfiguráció átszámítva 125 000 forintba került, miközben a kubai havi átlagfizetés 3200 forintnak felelt meg.
