A kibertér a maga nyitottságával számos ponton hat az egyén, az állam, a civil szereplők és a gazdasági szereplők életére, kibővíti a részvételi lehetőségeket a döntésekben, és mint a kommunikációs technológiák minden változása a történelemben, ez is mélyreható társadalmi következményekkel járt és jár.

Prazsák Gergő, az ELTE TÁTK tudományos munkatársa szerint a "kibertér" fogalma, mióta az elmúlt évszázad 80-as éveiben a tudományos-fantasztikus irodalomban elsőként megjelent és átszivárgott a hétköznapi gondolkodásba, számos átalakuláson ment keresztül, a jelenségek módszeres vizsgálatát pedig a tudományos gondolkodás sem hagyhatta érintetlenül. A történelemben az írás, a könyvnyomtatás, a zsebóra, a napilapok, a távíró vagy a telefon megjelenése nem kizárólag a tér és az idő átértelmezéséhez vezetett, hanem átalakította a kultúrát, a társadalom rétegződését és struktúráját, hatással volt a gazdaság és a nyilvánosság működésére is. Nincs ez másként az új infokommunikációs technológiák megjelenésével sem, sőt azt lehet mondani, hogy az átalakulás még nagyobb sebességgel zajlik − tette hozzá Prazsák.

A legtöbb nemzeti szakpolitika a kibertér fejlesztését az információs társadalomfejlesztés keretein belül képzeli el a mobilkommunikáció, a digitális eszközhasználat, az elektronikus média és egyéb fejlesztési irányok mellett − véli Jakobi Ákos, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének adjunktusa. A kibertér fejlődése egyrészt komplex és átfogó társadalomfejlesztési programokhoz kötődve gyorsítható, például a hozzáférés biztosításával egyre szélesebb rétegek számára, másrészt az egyéneknek is hozhat új kihívásokat.

A hozzáférés lehetősége nem minden, a résztvevőknek befogadóknak kell lenniük, igényt kell mutatniuk a kibertér szolgáltatásai iránt és − legalábbis egy bizonyos szinten − érteniük kell e tér sajátosságait. Jakobi szerint azonban maga a kibertér is hatással lehet a társadalmi és egyéni fejlődésre, az új alkalmazások és megoldások, illetve lehetőségek eddig el sem képzelt kihívásokat és problémákat hozhatnak elő − szerinte ennek egyik legfőbb jele a ma megfigyelhető, a kibertér technológiáihoz kapcsolódó szignifikáns függőség.

A fejlődés távlatainak körvonalazása csaknem lehetetlen feladat, az elmúlt évtizedben rövid időn belül olyan jelentős változások történtek, amelyekből világosan látszik, hogy még a közeli jövő is megjósolhatatlan − hangsúlyozta Ollé János egyetemi adjunktus, az ELTE PPK információs társadalom oktató- és kutatócsoport vezetője. A legnagyobb kihívás Ollé szerint az országok és az egyének számára egyaránt a hihetetlen gyors fejlődés észlelése, megértése és az ehhez való aktív alkalmazkodás.

Az információs társadalom fejlesztése Jakobi szerint régóta foglalkoztatja a szakpolitikusokat, Magyarország is relatíve korán felismerte a téma szükségszerűségét, követve az Európai Unió némely vezető államának tapasztalatait. Ma már nem az jelent igazi különbséget, hogy hányan használják napi szinten az internetes eszközöket, hanem az, hogy milyen minőségben teszik ezt − ezért a használat minőségi, tartalmi oldalát kell bővíteni.

A gazdaságilag fejlettebb régiókban nagyobb mértékben lehet a piacra bízni az infrastruktúra kiépítését, a világ gazdaságilag kevésbé fejlett területein azonban mindez nem, vagy kevésbé valósulhat meg kizárólag piaci alapon. Viszont éppen utóbbi országok azok, amelyek kormányai kevesebb gazdasági erőforrás felett rendelkeznek, kevésbé képesek támogatni a rendszer kiépülését és így szükségszerűen lemaradnak, a világ gazdaságilag fejletlenebb régiói korábbi fejletlenségüket számos esetben transzformálni kénytelenek a kibertérbe is − hangsúlyozta Prazsák Gergő.