Berta Sándor
Nemzetbiztonsági kockázat a Huawei és a ZTE
A Huawei kínai telekommunikációs óriáscég azt reméli, hogy ha megjelenik a tőzsdén, akkor a közeljövőben a jelenleginél sokkal több szerződést köthet külföldön. Az amerikaiak szerint veszélyesek a nemzetbiztonságra.
A kiszivárgott hírek alapján jelentős lépésre készül a Huawei Technologies, amely minél előbb meg akar jelenni a New York-i, a londoni vagy a hongkongi tőzsdén. A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a kínai konszern jelenleg is tárgyalásokat folytat befektetési bankok képviselőivel és ezután születhet meg a végső döntés.
A Huawei a világ több mint 150 államában, köztük Magyarországon is összesen 146 000 embert foglalkoztat, ugyanakkor az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Ausztráliában még nem sikerült komoly áttörést elérnie. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly szeptemberben egy amerikai jelentésben az szerepelt: a társaság a kínai hadsereg falova és a technológiája lehallgatási lehetőséget biztosít az amerikai telekommunikációs hálózaton belül. A gyártó nem titkolja, hogy több megbízáshoz kíván jutni és el szeretné oszlatni a hardvereivel kapcsolatban felmerült biztonsági aggályokat. Ugyanakkor kérdéses, hogy például az Egyesült Államok Tőzsdefelügyelete (SEC) engedélyezne-e egy ilyen lépést, vagy sem.
A dolgot kerékbetörheti, hogy az amerikai képviselőház titkosszolgálati állandó bizottsága nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a céget a ZTE-vel együtt. A New York Times online kiadásának hétfői száma arról számol be, hogy a bizottság olyan belső dokumentumok birtokába jutott a Huawei korábbi alkalmazottaitól, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat kiberhadviselési berendezéseket szállított a kínai hadseregnek. A bizottság ezért az Egyesült Államok kormányának azt javasolja, hogy kerülje a két vállalat berendezéseinek használatát, és az amerikai vállalatoknak is azt ajánlja, hogy más beszerzési forrás után nézzenek.
Szerintük a gyártók aktív jelenléte az amerikai piacon kockázatos, a biztonság terén komoly kihívást jelenthetnek, ezt pedig csak úgy lehet feloldani, ha ezen vállalatokat szigorúan távol tartják. A tengerentúlon egyébként ők nem birtokolnak órási részesedést, a Huawei teljes bevételének alig 4 százaléka származik az USA-ból, a ZTE esetében ez 2-3 százalék, a globális színtéren azonban komoly szereplők, hiszen előbbi (a hálózati és telekommunikációs eszközök piacát egyaránt figyelembe véve) a bevétel tekintetében a második helyen áll az Ericsson mögött, míg a ZTE az ötödik.
A Huawei reagálásul kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok képviselőházának állandó bizottsága kellő bizonyíték hiányában marasztalta el és nyilvánította nemzetbiztonsági kockázatnak a vállalatot. A társaság rámutat, hogy a 11 hónapig tartó vizsgálat során minden kért dokumentumot bemutattak a bizottságnak, megnyitották a kutatási-fejlesztési központokat, a washingtoni, sencseni, és hongkongi régiós igazgatóságokat, valamint átadták a vezetők neveit és a pénzügyi jelentéseket tíz évre visszamenőleg.
A kínai külügy kijelentette, hogy az ország telekommunikációs vállalatai a piaci szabályokat követik. Ők előítéleteket látnak a háttérben, és remélik, hogy a tények figyelembevételével a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok ismét pozitív irányban haladnak majd előre. A Huawei és a ZTE kitiltása az amerikai piacról érzékenyen érintené a Microsoftot, hiszen mindkét gyártó készít saját megoldásokat a Windows Phone platform alá. Előbbi cég ráadásul a WP8 kapcsán a négy kiemelt hardveres partnerek egyike, ők több eltérő fejlesztéssel is készülnek.
A Huawei mindent elkövet azért, hogy megvethesse a lábát az európai és az amerikai piacon, még arra is hajlandó, hogy együttműködjön a brit kormányzati kommunikációt felügyelő hatóságokkal (Government Communications Headquarters, GCHQ), majd szeptemberben ismertté vált, hogy kétmilliárd dolláros nagy-britanniai beruházással folyatja európai terjeszkedését.
A kiszivárgott hírek alapján jelentős lépésre készül a Huawei Technologies, amely minél előbb meg akar jelenni a New York-i, a londoni vagy a hongkongi tőzsdén. A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a kínai konszern jelenleg is tárgyalásokat folytat befektetési bankok képviselőivel és ezután születhet meg a végső döntés.
A Huawei a világ több mint 150 államában, köztük Magyarországon is összesen 146 000 embert foglalkoztat, ugyanakkor az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Ausztráliában még nem sikerült komoly áttörést elérnie. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly szeptemberben egy amerikai jelentésben az szerepelt: a társaság a kínai hadsereg falova és a technológiája lehallgatási lehetőséget biztosít az amerikai telekommunikációs hálózaton belül. A gyártó nem titkolja, hogy több megbízáshoz kíván jutni és el szeretné oszlatni a hardvereivel kapcsolatban felmerült biztonsági aggályokat. Ugyanakkor kérdéses, hogy például az Egyesült Államok Tőzsdefelügyelete (SEC) engedélyezne-e egy ilyen lépést, vagy sem.A dolgot kerékbetörheti, hogy az amerikai képviselőház titkosszolgálati állandó bizottsága nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a céget a ZTE-vel együtt. A New York Times online kiadásának hétfői száma arról számol be, hogy a bizottság olyan belső dokumentumok birtokába jutott a Huawei korábbi alkalmazottaitól, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat kiberhadviselési berendezéseket szállított a kínai hadseregnek. A bizottság ezért az Egyesült Államok kormányának azt javasolja, hogy kerülje a két vállalat berendezéseinek használatát, és az amerikai vállalatoknak is azt ajánlja, hogy más beszerzési forrás után nézzenek.
Szerintük a gyártók aktív jelenléte az amerikai piacon kockázatos, a biztonság terén komoly kihívást jelenthetnek, ezt pedig csak úgy lehet feloldani, ha ezen vállalatokat szigorúan távol tartják. A tengerentúlon egyébként ők nem birtokolnak órási részesedést, a Huawei teljes bevételének alig 4 százaléka származik az USA-ból, a ZTE esetében ez 2-3 százalék, a globális színtéren azonban komoly szereplők, hiszen előbbi (a hálózati és telekommunikációs eszközök piacát egyaránt figyelembe véve) a bevétel tekintetében a második helyen áll az Ericsson mögött, míg a ZTE az ötödik.
A Huawei reagálásul kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok képviselőházának állandó bizottsága kellő bizonyíték hiányában marasztalta el és nyilvánította nemzetbiztonsági kockázatnak a vállalatot. A társaság rámutat, hogy a 11 hónapig tartó vizsgálat során minden kért dokumentumot bemutattak a bizottságnak, megnyitották a kutatási-fejlesztési központokat, a washingtoni, sencseni, és hongkongi régiós igazgatóságokat, valamint átadták a vezetők neveit és a pénzügyi jelentéseket tíz évre visszamenőleg.
A kínai külügy kijelentette, hogy az ország telekommunikációs vállalatai a piaci szabályokat követik. Ők előítéleteket látnak a háttérben, és remélik, hogy a tények figyelembevételével a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok ismét pozitív irányban haladnak majd előre. A Huawei és a ZTE kitiltása az amerikai piacról érzékenyen érintené a Microsoftot, hiszen mindkét gyártó készít saját megoldásokat a Windows Phone platform alá. Előbbi cég ráadásul a WP8 kapcsán a négy kiemelt hardveres partnerek egyike, ők több eltérő fejlesztéssel is készülnek.
A Huawei mindent elkövet azért, hogy megvethesse a lábát az európai és az amerikai piacon, még arra is hajlandó, hogy együttműködjön a brit kormányzati kommunikációt felügyelő hatóságokkal (Government Communications Headquarters, GCHQ), majd szeptemberben ismertté vált, hogy kétmilliárd dolláros nagy-britanniai beruházással folyatja európai terjeszkedését.