Berta Sándor
Befolyásolná az EU a felhőszolgáltatások fejlődését
Az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosának munkatársa szerint a számítási felhő technológiától senkinek sem szabad félnie. Eljött az idő a szabványosításra.
"Senkinek sem kell félnie a számítási felhő technológiára épülő szolgáltatásoktól, ugyanakkor az is igaz, hogy számos aggály merült fel ezekkel kapcsolatban. Azonban ezek az aggályok sok esetben félreérthető vagy téves jelentéseknek köszönhetően alakulnak ki, ami arra vezethető vissza, hogy az emberek nem ismerik a jogi helyzetet vagy a műszaki követelményeket. Kezdeményezésünkkel nem a végfelhasználókat célozzuk meg, viszont azt is látni kell, hogy a felhőszolgáltatások közvetve őket is érintik."
"Amennyiben valami rosszul alakul, akkor persze azonnal felmerül a kérdés: ki hibázott? Az Európai Unió számos esetben segíthet a cégeknek. Gyakran előfordul, hogy az adatvédelmi vagy a biztonsági kérdések nincsenek elég egyértelműen megválaszolva. Ennek oka, hogy a piac még fejletlen, ezért szeretnénk az európai uniós tagállamokkal és a gazdasági élet szereplőivel közösen egységes követelményeket támasztani a cloud-szolgáltatásokkal szemben. Fontos, hogy támogatni akarjuk a kifejlesztett tanúsítványokat, de semmit sem akarunk előírni vagy meghatározni. Nem akarjuk például arra kötelezni a szolgáltatókat, hogy bizonyos ajánlatokat tegyenek. Biztos vagyok abban, hogy az egységes szabványok használata a kívánt reakciókat fogja kiváltani, ez ugyanis mind a két oldal érdeke" - jelentette ki Carl-Christian Buhr, aki Neelie Kroes európai uniós biztos csapatának tagjaként a számítási felhő technológiával kapcsolatos ügyekért felel.
A közelmúltban már sikerült egy komoly eredményt elérni: a CERN, az ESA és más tudományos szervezetek megalapították a Helix Nebula konzorciumot, így lehetővé vált, hogy közösen fogalmazzák meg a felhőszolgáltatókkal szemben támasztott követelményeket és közösen tárgyaljanak ezekkel a cégekkel.
"Megpróbáljuk magasabb szinten befolyásolni, hogy ez a gyakorlat és a cloud-computing a közigazgatásban, illetve a gazdaságban is elterjedjen. Ezt a célt szolgálja az európai cloud-partnerség, amit Neelie Kroes jelenleg felépít. Amennyiben négy tagállam sikeresen megállapodik a felhőszolgáltatások beszerzésével kapcsolatos szabványokról, akkor a többi 23 tagország is csatlakozhat hozzájuk. Mindez kihatna a piacra is, hiszen a szolgáltatók tudnák, hogy milyen ajánlatokat kell kínálniuk. Persze felmerül a kérdés: mi van, ha a szolgáltatók nem akarnak egységes szabványt? Nos, ez aligha történhet meg, hiszen a közbeszerzések teszik ki az éves európai IT-kiadások 20 százalékát, ez pedig egy hatalmas szelet. Amelyik cég azt mondja, hogy nem vesz ebben az egységesítési folyamatban részt, az könnyen a partvonalon kívül találhatja magát" - tette hozzá a politikus.
Carl-Christian Buhr végül leszögezte: természetesen gyakran előfordul, hogy az Apple, a Facebook, a Google és a többi vállalat nem tud megállapodni az európai adatvédelmi hatósággal, s emiatt vitákra kerül sor. Napjainkban az egyes tagállamokban hatályban lévő eltérő szabályozások komoly problémát jelentenek, emiatt az Egyesült Államok ezen a területen előrébb tart. Az európai adatvédelmi reform ugyanakkor változást hozhat ezen a területen.
"Senkinek sem kell félnie a számítási felhő technológiára épülő szolgáltatásoktól, ugyanakkor az is igaz, hogy számos aggály merült fel ezekkel kapcsolatban. Azonban ezek az aggályok sok esetben félreérthető vagy téves jelentéseknek köszönhetően alakulnak ki, ami arra vezethető vissza, hogy az emberek nem ismerik a jogi helyzetet vagy a műszaki követelményeket. Kezdeményezésünkkel nem a végfelhasználókat célozzuk meg, viszont azt is látni kell, hogy a felhőszolgáltatások közvetve őket is érintik."
"Amennyiben valami rosszul alakul, akkor persze azonnal felmerül a kérdés: ki hibázott? Az Európai Unió számos esetben segíthet a cégeknek. Gyakran előfordul, hogy az adatvédelmi vagy a biztonsági kérdések nincsenek elég egyértelműen megválaszolva. Ennek oka, hogy a piac még fejletlen, ezért szeretnénk az európai uniós tagállamokkal és a gazdasági élet szereplőivel közösen egységes követelményeket támasztani a cloud-szolgáltatásokkal szemben. Fontos, hogy támogatni akarjuk a kifejlesztett tanúsítványokat, de semmit sem akarunk előírni vagy meghatározni. Nem akarjuk például arra kötelezni a szolgáltatókat, hogy bizonyos ajánlatokat tegyenek. Biztos vagyok abban, hogy az egységes szabványok használata a kívánt reakciókat fogja kiváltani, ez ugyanis mind a két oldal érdeke" - jelentette ki Carl-Christian Buhr, aki Neelie Kroes európai uniós biztos csapatának tagjaként a számítási felhő technológiával kapcsolatos ügyekért felel.
A közelmúltban már sikerült egy komoly eredményt elérni: a CERN, az ESA és más tudományos szervezetek megalapították a Helix Nebula konzorciumot, így lehetővé vált, hogy közösen fogalmazzák meg a felhőszolgáltatókkal szemben támasztott követelményeket és közösen tárgyaljanak ezekkel a cégekkel.
"Megpróbáljuk magasabb szinten befolyásolni, hogy ez a gyakorlat és a cloud-computing a közigazgatásban, illetve a gazdaságban is elterjedjen. Ezt a célt szolgálja az európai cloud-partnerség, amit Neelie Kroes jelenleg felépít. Amennyiben négy tagállam sikeresen megállapodik a felhőszolgáltatások beszerzésével kapcsolatos szabványokról, akkor a többi 23 tagország is csatlakozhat hozzájuk. Mindez kihatna a piacra is, hiszen a szolgáltatók tudnák, hogy milyen ajánlatokat kell kínálniuk. Persze felmerül a kérdés: mi van, ha a szolgáltatók nem akarnak egységes szabványt? Nos, ez aligha történhet meg, hiszen a közbeszerzések teszik ki az éves európai IT-kiadások 20 százalékát, ez pedig egy hatalmas szelet. Amelyik cég azt mondja, hogy nem vesz ebben az egységesítési folyamatban részt, az könnyen a partvonalon kívül találhatja magát" - tette hozzá a politikus.
Carl-Christian Buhr végül leszögezte: természetesen gyakran előfordul, hogy az Apple, a Facebook, a Google és a többi vállalat nem tud megállapodni az európai adatvédelmi hatósággal, s emiatt vitákra kerül sor. Napjainkban az egyes tagállamokban hatályban lévő eltérő szabályozások komoly problémát jelentenek, emiatt az Egyesült Államok ezen a területen előrébb tart. Az európai adatvédelmi reform ugyanakkor változást hozhat ezen a területen.
