MTI
Négy év alatt a tizenkétszeresére nő a cloud-adatforgalom
A Cisco előrejelzése szerint a számítási felhők (cloud computing - távoli elérésű szerverek) adatforgalma 2015-re tizenkétszeresére nő, eléri a 1,6 zettabájtot, s ezzel a világ teljes adatközponti forgalmának több mint egyharmadát teszi majd ki.
A Cisco tanulmánya szerint az adatközpontok globális forgalma 2015-re a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő. Napjainkban a számítási felhőkhöz kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok összforgalmának mintegy 11 százalékát teszi ki, ez az arány 2015-ben meghaladja majd a 33 százalékot. A cloud tehát az információs technológia jövőjében meghatározó szerepet játszik majd. A tanulmány alapján az 1,6 zettabájtos érték nagyjából egyenértékű 22 billió órányi zenefolyam letöltésével, 5 billió órányi üzleti webes konferencia lefolytatásával, illetve 1,6 billió órányi online, nagy felbontású (HD) videofolyammal.
A tanulmány nem vizsgálta, hogy a megnövekedett forgalom lebonyolításához milyen beruházások szükségesek. A Cisco globális cloud index-tanulmánya szerint az adatközpontok forgalmának túlnyomó többségét nem a végfelhasználók generálják, hanem maguk az adatközpontok és a felhő. Ez a forgalom döntően olyan műveletekből származik - például biztonsági mentések és másolások -, amelyek jellemzően láthatatlanok a végfelhasználók számára. A forgalom 76 százaléka továbbra is az adatközpontokon belül marad, például a különböző virtuális gépek közötti forgalom formájában. A forgalom 17 százaléka az adatközpontok és a végfelhasználók között zajlik majd, míg további 7 százalék az adatközpontok között keletkezik olyan műveletek során, mint az adatreplikáció és a frissítések.
Az adatforgalom növekedése azzal is jár majd, hogy a távoli elérésű gépek veszik majd át a hagyományos, például az adott cég telephelyén lévő szerverek szerepét, részben azért is , mert a bérelt kapacitású felhő alapú adatközpontok lehetővé teszik a költségek drasztikus, akár felére való csökkentését. A Cisco tanulmánya szerint éppen ezért a gyorsaság növekedése mellett a méretgazdaságosság lesz az egyik mozgatórugója a felhőkre való áttérésnek. A felhő modell további előnye a rugalmasság, a változó igények folyamatos kiszolgálására.
Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója elmondta, hogy az adatközpontok és a számítási felhők iránt Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés. Közlése szerint a felhőalapú rendszerek használatára leginkább a fejlett régiók készültek fel, míg Közép- és Kelet-Európa a középmezőnyhöz tartozik. Ugyanakkor a felmérés során egyetlen régiót sem találtak teljes mértékben képesnek az olyan fejlett felhőalkalmazások támogatására, mint a HD videokonferenciák és fejlett játékalkalmazások. Egyes országok azonban, mint például Dél-Korea, Japán és Dánia, már most elérik az ehhez szükséges széles sávú adatforgalmi szintet.
A Cisco tanulmánya szerint az adatközpontok globális forgalma 2015-re a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő. Napjainkban a számítási felhőkhöz kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok összforgalmának mintegy 11 százalékát teszi ki, ez az arány 2015-ben meghaladja majd a 33 százalékot. A cloud tehát az információs technológia jövőjében meghatározó szerepet játszik majd. A tanulmány alapján az 1,6 zettabájtos érték nagyjából egyenértékű 22 billió órányi zenefolyam letöltésével, 5 billió órányi üzleti webes konferencia lefolytatásával, illetve 1,6 billió órányi online, nagy felbontású (HD) videofolyammal.
A tanulmány nem vizsgálta, hogy a megnövekedett forgalom lebonyolításához milyen beruházások szükségesek. A Cisco globális cloud index-tanulmánya szerint az adatközpontok forgalmának túlnyomó többségét nem a végfelhasználók generálják, hanem maguk az adatközpontok és a felhő. Ez a forgalom döntően olyan műveletekből származik - például biztonsági mentések és másolások -, amelyek jellemzően láthatatlanok a végfelhasználók számára. A forgalom 76 százaléka továbbra is az adatközpontokon belül marad, például a különböző virtuális gépek közötti forgalom formájában. A forgalom 17 százaléka az adatközpontok és a végfelhasználók között zajlik majd, míg további 7 százalék az adatközpontok között keletkezik olyan műveletek során, mint az adatreplikáció és a frissítések.
Az adatforgalom növekedése azzal is jár majd, hogy a távoli elérésű gépek veszik majd át a hagyományos, például az adott cég telephelyén lévő szerverek szerepét, részben azért is , mert a bérelt kapacitású felhő alapú adatközpontok lehetővé teszik a költségek drasztikus, akár felére való csökkentését. A Cisco tanulmánya szerint éppen ezért a gyorsaság növekedése mellett a méretgazdaságosság lesz az egyik mozgatórugója a felhőkre való áttérésnek. A felhő modell további előnye a rugalmasság, a változó igények folyamatos kiszolgálására.
Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója elmondta, hogy az adatközpontok és a számítási felhők iránt Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés. Közlése szerint a felhőalapú rendszerek használatára leginkább a fejlett régiók készültek fel, míg Közép- és Kelet-Európa a középmezőnyhöz tartozik. Ugyanakkor a felmérés során egyetlen régiót sem találtak teljes mértékben képesnek az olyan fejlett felhőalkalmazások támogatására, mint a HD videokonferenciák és fejlett játékalkalmazások. Egyes országok azonban, mint például Dél-Korea, Japán és Dánia, már most elérik az ehhez szükséges széles sávú adatforgalmi szintet.