Napi Online
Nagy az érdeklődés a felhőszolgáltatások iránt
A kis- és középvállalkozások számára a hatékonyságot növelő és költségeket csökkentő fejlesztések létfontosságúak az eredményes működéshez és a fennmaradáshoz. A beruházások finanszírozására azonban egyre nehezebb forrást találni. Erre a dilemmára kínált megoldásokat az a konferenciasorozat, amelynek résztvevői több vidéki városban is tapasztalatokat gyűjthettek a legdivatosabb informatikai megoldások, a felhőinformatika fogadtatásáról. Bátorfi Pétert (B. P.), a Delta Informatika Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesét, ifj. Faur Kálmánt (F. K.), a Libra Szoftver Zrt. vezérigazgató-helyettesét és Bayer Józsefet (B. J.), a Qualysoft fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Milyen az érdeklődés országszerte a felhőalapú megoldások iránt?
B. P. − Változó érdeklődést tapasztalunk az ország különböző részein, de mindenhol elmondható, hogy lényegesen többen nyitottak a felhőalapú megoldásokra, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt.
F. K. − Az elmúlt években az ajánlatkérések megközelítőleg kétharmadánál merült fel a pályázati finanszírozás igénybevételének lehetősége, ez idén a töredékére csökkent. Ezzel párhuzamosan megjelentek olyan ajánlatkérők, akik kifejezetten szolgáltatásként igénybe vehető rendszert keresnek, de ma még az a gyakoribb, hogy mi ajánljuk ezt egy további konstrukcióként.
B. J. − Országszerte napos-derűs a kisvállalkozók hozzáállása a felhőalkalmazásokhoz. Keleten pesszimistább, a Dunántúlon derűsebb visszajelzéseket kaptunk. A főváros térségében viharos érdeklődés tapasztalható, ami kifejezetten felvillanyozta a Szoftversó kiállítóit. Általánosan igaz, hogy minél kisebb a vállalkozó, annál nagyobb az érdeklődés.
Mi után érdeklődtek a legjobban a konferenciák résztvevői, és milyen válaszokat kaptak a kérdéseikre?
B. P. − A legtöbb kérdés arra irányul, hogyan lehet a megoldásokat kipróbálni, és hogy az ő konkrét problémáira melyik alkalmazásunk nyújthat megoldást. Az első kérdésre nagyon könnyű a válasz, a felhőmegoldások egyik előnye, hogy mivel nincs szükség helyi infrastruktúrára, az alkalmazások a legkisebb beruházás nélkül is azonnal használatba vehetők. Mivel biztosítunk 30 nap ingyenes kipróbálási lehetőséget, minden kockázat nélkül belevághat bárki. A másik gyakori kérdésre már nehezebb a válasz. Tudni kell, hogy a felhőinformatika kulcsa a méretgazdaságosság, ez viszont úgy használható ki maximálisan, ha a felhasználók széles körét ugyanaz az infrastruktúra szolgálja ki. Miközben − a közhiedelemmel ellentétben − ennek a biztonsági aspektusai ma már kiválóan kezelhetők, ugyanakkor a felhasználók egyedi igényeit kiszolgáló speciális testre szabási lehetőségek némiképp korlátozottak. Szerencsére ma már a "mi nagyon speciálisak vagyunk, nekünk a standard funkcionalitás biztos nem elég" kezdetű mondatok egyre ritkábban hangzanak el, ugyanis korábban sokan megtapasztalták ennek a megközelítésnek a következményét, az agyonfaragott, drágán bevezetett, még drágábban karbantartott, nehezen frissíthető alkalmazások okozta csapdahelyzetet.
B. J. − A kérdések többsége arra irányult, hogyan kell majd a rendszert használni és ki segít nekik azt elsajátítani, ki segít, ha elakadnak. A hagyományos alkalmazásokkal szembeni szimpátia inkább annak köszönhető, hogy a használók arra számítanak, a rendszer megvásárlása és bevezetése során óhatatlanul "ingyen" segítséget kapnak a rendszer elsajátításában. Ezt a szolgáltatásként futó programok esetében rendkívül felkészült online szupport személyzetnek kell biztosítania. A válaszunkban elmondtam: egyrészt a Nebula fő erőssége, hogy annyira egyszerű, hogy már a Szoftversó alatt megismerkedhettek a szoftverrel a felhasználók, hogyan is kell dolgozni vele. Másrészt az esetleges problémák megoldásában az online szupportnak, Skype-csatornáknak, az azonnali üzenőfalas támogatásnak és a használatot bemutató egyperces videóknak kiemelt szerepet szánunk.
A vidék internetellátottsága akadálya lehet a felhőinformatika terjedésének?
B. P. − Ez mindenképp akadály, de úgy gondoljuk, az idő a felhőinformatikának dolgozik. A vezetékes és mobil szélessávú lefedettség folyamatosan nőni, az ár/teljesítmény arány pedig javulni fog. Az egyre szélesebb üzleti "tartalom", mint például a felhőalkalmazások terjedése, maga is katalizálja a kommunikációs hálózat fejlesztését és vice versa.
B. J. − A vidék internetellátottsága nem olyan rossz, mint ezen ellátás tényleges igénybevétele. Ha egy vidéki vállalat működéséhez szükség lesz megfelelő internetvonalakra és tartalék vonalakra, akkor a szolgáltatóknál ezt elfogadható áron meg tudja venni. Az nyilvánvalóan hátrány, hogy a ténylegesen már létező előfizetések száma jóval alacsonyabb az ideálisnál és ez lassítja a döntést egy ilyen rendszer bevezetéséről.
Ön szerint szükséges-e állami, EU-s támogatás a felhőinformatika terjedésének felgyorsítására?
F. K. − A szoftverfejlesztők és -szállítók feladata az, hogy korrekt és széles körben alkalmazható szolgáltatásokat fejlesszenek a piaci igényeknek megfelelően. Az EU-s támogatás segíthet abban, hogy ezek még könnyebben elérhetővé váljanak. Ebben segít a GOP-3.4.1, amely a szállítókat támogatja a szolgáltatások kialakításában, akik a támogatást tovább tudják adni kedvezmény formájában a végfelhasználóknak, így gyorsabban terjedhet a koncepció.
B. P. − Azon EU-pályázatok, amelyek a kkv-k technológiai fejlesztéseit támogatják, ma sajnos diszkriminálják a felhőszolgáltatásokat. Ha egy kkv például CRM-rendszer használatával szeretné javítani a versenyképességét, akkor kaphat támogatást hardver és szoftverlicenc-vásárlás mellett a bevezetésre, testre szabásra, oktatásra is. Ha mindezt korszerűbb és költséghatékonyabb módon felhőből szeretné használni, a bevezetési, testre szabási és oktatási beruházására nem kaphat egy fillér támogatást sem.
B. J. − A gazdaságfejlesztési támogatásoknak a működő vállalkozási tevékenységekre és a korszerűsítésekre kell fokuszálniuk, nem pedig eszköztulajdonlásra. Egy hatékonyan alkalmazott szoftverszolgáltatás támogatása jó döntés, valóban versenyképességet javító támogatás lenne. Ezzel szemben a szolgáltatás-igénybevétel támogatását a jelenlegi pályázatok többszörös logika mentén nem támogatják. Az igazsághoz tartozik, hogy amíg a szoftverszolgáltatáshoz szükséges szerverháttér részben adott, részben külföldről is jól bérelhető, a megfelelő alkalmazások még nem nagyon születtek meg, melyeket a magyar és európai környezetben jól lehetne használni. Ezek kifejlesztését lesz érdemes támogatni.
A támogatásokon kívül mire lenne igazán szükség a további fejlődéshez?
F. K. − A további fejlődéshez arra lenne szükség, hogy a végfelhasználói oldalon is megjelenjenek a felhőinformatikát támogató konstrukciók. A kkv-knak jelenleg nyújtott, informatikai fejlesztésre igénybe vehető pályázatok mind beruházásalapúak, és ez évek óta nem változik. Látszik, hogy már felismerték a programok összeállítói is a felhőinformatika fontosságát, de még csak egy óvatos fél lépést tettek előre, és olyan, mintha haboznának továbbmenni ezen az úton. Az óvatosság az újdonságok esetében részben érthető, de az informatikában olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy könnyű lemaradni.
B. P. − Az üzleti modell pályázati pénzek nélkül is nagyon erős, még akkor is jobban jár a vállalat a felhőszolgáltatással, ha így elesik a pályázati támogatástól. A legnagyobb szükség arra lenne, hogy a cégek döntéshozói mind nagyobb számban érezzék meg az idők szelét. Minden racionális szempont a felhőszolgáltatások mellett szól, mégis sokan vannak még, akik lelkileg nem tudják elfogadni, hogy az ő adataik ne a sarokban lévő, megfogható szerverben legyenek. Jó lenne, ha nem mindenki a saját kárán tanulná csak meg, hogy ez nemcsak költség-, de biztonsági szempontból is tíz-húsz évvel mögötte jár annak, amit a felhő ma nyújtani tud. Aki előbb vált, versenyelőnyt szerez, amire ma nagy szüksége van a magyar vállalatoknak.
B. J. − Az online rendszerek elterjedését robbanásszerűen fogja gyorsítani, ha államilag elismert hitelesítő szolgáltatók az államigazgatásban is elfogadott hiteles adatcsomagok és dokumentum szignózását és hiteles küldését-adatcseréjét teszik olcsón lehetővé. Elvileg jelenleg is vannak digitálisaláírás-szolgáltatók, akik elég drágán hitelesítenek viszonylag bonyolult rendszerekkel, ám az államigazgatás is nagyon korlátozottan fogad és kezel ilyen dokumentumokat. Nem tart már sokáig, amíg általánossá válik az a gyakorlat, hogy nem pecsétes papír kell az ügyintézéshez, hanem csak az elektronikus dokumentum tekinthető majd létezőnek és csak az számít hitelesnek. Ez a cégek közötti munkaszervezési, szerződési gyakorlatra is azonnal hatással lesz.
Milyen az érdeklődés országszerte a felhőalapú megoldások iránt?
B. P. − Változó érdeklődést tapasztalunk az ország különböző részein, de mindenhol elmondható, hogy lényegesen többen nyitottak a felhőalapú megoldásokra, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt.
F. K. − Az elmúlt években az ajánlatkérések megközelítőleg kétharmadánál merült fel a pályázati finanszírozás igénybevételének lehetősége, ez idén a töredékére csökkent. Ezzel párhuzamosan megjelentek olyan ajánlatkérők, akik kifejezetten szolgáltatásként igénybe vehető rendszert keresnek, de ma még az a gyakoribb, hogy mi ajánljuk ezt egy további konstrukcióként.
B. J. − Országszerte napos-derűs a kisvállalkozók hozzáállása a felhőalkalmazásokhoz. Keleten pesszimistább, a Dunántúlon derűsebb visszajelzéseket kaptunk. A főváros térségében viharos érdeklődés tapasztalható, ami kifejezetten felvillanyozta a Szoftversó kiállítóit. Általánosan igaz, hogy minél kisebb a vállalkozó, annál nagyobb az érdeklődés.
Mi után érdeklődtek a legjobban a konferenciák résztvevői, és milyen válaszokat kaptak a kérdéseikre?
B. P. − A legtöbb kérdés arra irányul, hogyan lehet a megoldásokat kipróbálni, és hogy az ő konkrét problémáira melyik alkalmazásunk nyújthat megoldást. Az első kérdésre nagyon könnyű a válasz, a felhőmegoldások egyik előnye, hogy mivel nincs szükség helyi infrastruktúrára, az alkalmazások a legkisebb beruházás nélkül is azonnal használatba vehetők. Mivel biztosítunk 30 nap ingyenes kipróbálási lehetőséget, minden kockázat nélkül belevághat bárki. A másik gyakori kérdésre már nehezebb a válasz. Tudni kell, hogy a felhőinformatika kulcsa a méretgazdaságosság, ez viszont úgy használható ki maximálisan, ha a felhasználók széles körét ugyanaz az infrastruktúra szolgálja ki. Miközben − a közhiedelemmel ellentétben − ennek a biztonsági aspektusai ma már kiválóan kezelhetők, ugyanakkor a felhasználók egyedi igényeit kiszolgáló speciális testre szabási lehetőségek némiképp korlátozottak. Szerencsére ma már a "mi nagyon speciálisak vagyunk, nekünk a standard funkcionalitás biztos nem elég" kezdetű mondatok egyre ritkábban hangzanak el, ugyanis korábban sokan megtapasztalták ennek a megközelítésnek a következményét, az agyonfaragott, drágán bevezetett, még drágábban karbantartott, nehezen frissíthető alkalmazások okozta csapdahelyzetet.
B. J. − A kérdések többsége arra irányult, hogyan kell majd a rendszert használni és ki segít nekik azt elsajátítani, ki segít, ha elakadnak. A hagyományos alkalmazásokkal szembeni szimpátia inkább annak köszönhető, hogy a használók arra számítanak, a rendszer megvásárlása és bevezetése során óhatatlanul "ingyen" segítséget kapnak a rendszer elsajátításában. Ezt a szolgáltatásként futó programok esetében rendkívül felkészült online szupport személyzetnek kell biztosítania. A válaszunkban elmondtam: egyrészt a Nebula fő erőssége, hogy annyira egyszerű, hogy már a Szoftversó alatt megismerkedhettek a szoftverrel a felhasználók, hogyan is kell dolgozni vele. Másrészt az esetleges problémák megoldásában az online szupportnak, Skype-csatornáknak, az azonnali üzenőfalas támogatásnak és a használatot bemutató egyperces videóknak kiemelt szerepet szánunk.
A vidék internetellátottsága akadálya lehet a felhőinformatika terjedésének?
B. P. − Ez mindenképp akadály, de úgy gondoljuk, az idő a felhőinformatikának dolgozik. A vezetékes és mobil szélessávú lefedettség folyamatosan nőni, az ár/teljesítmény arány pedig javulni fog. Az egyre szélesebb üzleti "tartalom", mint például a felhőalkalmazások terjedése, maga is katalizálja a kommunikációs hálózat fejlesztését és vice versa.
B. J. − A vidék internetellátottsága nem olyan rossz, mint ezen ellátás tényleges igénybevétele. Ha egy vidéki vállalat működéséhez szükség lesz megfelelő internetvonalakra és tartalék vonalakra, akkor a szolgáltatóknál ezt elfogadható áron meg tudja venni. Az nyilvánvalóan hátrány, hogy a ténylegesen már létező előfizetések száma jóval alacsonyabb az ideálisnál és ez lassítja a döntést egy ilyen rendszer bevezetéséről.
Ön szerint szükséges-e állami, EU-s támogatás a felhőinformatika terjedésének felgyorsítására?
F. K. − A szoftverfejlesztők és -szállítók feladata az, hogy korrekt és széles körben alkalmazható szolgáltatásokat fejlesszenek a piaci igényeknek megfelelően. Az EU-s támogatás segíthet abban, hogy ezek még könnyebben elérhetővé váljanak. Ebben segít a GOP-3.4.1, amely a szállítókat támogatja a szolgáltatások kialakításában, akik a támogatást tovább tudják adni kedvezmény formájában a végfelhasználóknak, így gyorsabban terjedhet a koncepció.
B. P. − Azon EU-pályázatok, amelyek a kkv-k technológiai fejlesztéseit támogatják, ma sajnos diszkriminálják a felhőszolgáltatásokat. Ha egy kkv például CRM-rendszer használatával szeretné javítani a versenyképességét, akkor kaphat támogatást hardver és szoftverlicenc-vásárlás mellett a bevezetésre, testre szabásra, oktatásra is. Ha mindezt korszerűbb és költséghatékonyabb módon felhőből szeretné használni, a bevezetési, testre szabási és oktatási beruházására nem kaphat egy fillér támogatást sem.
B. J. − A gazdaságfejlesztési támogatásoknak a működő vállalkozási tevékenységekre és a korszerűsítésekre kell fokuszálniuk, nem pedig eszköztulajdonlásra. Egy hatékonyan alkalmazott szoftverszolgáltatás támogatása jó döntés, valóban versenyképességet javító támogatás lenne. Ezzel szemben a szolgáltatás-igénybevétel támogatását a jelenlegi pályázatok többszörös logika mentén nem támogatják. Az igazsághoz tartozik, hogy amíg a szoftverszolgáltatáshoz szükséges szerverháttér részben adott, részben külföldről is jól bérelhető, a megfelelő alkalmazások még nem nagyon születtek meg, melyeket a magyar és európai környezetben jól lehetne használni. Ezek kifejlesztését lesz érdemes támogatni.
A támogatásokon kívül mire lenne igazán szükség a további fejlődéshez?
F. K. − A további fejlődéshez arra lenne szükség, hogy a végfelhasználói oldalon is megjelenjenek a felhőinformatikát támogató konstrukciók. A kkv-knak jelenleg nyújtott, informatikai fejlesztésre igénybe vehető pályázatok mind beruházásalapúak, és ez évek óta nem változik. Látszik, hogy már felismerték a programok összeállítói is a felhőinformatika fontosságát, de még csak egy óvatos fél lépést tettek előre, és olyan, mintha haboznának továbbmenni ezen az úton. Az óvatosság az újdonságok esetében részben érthető, de az informatikában olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy könnyű lemaradni.
B. P. − Az üzleti modell pályázati pénzek nélkül is nagyon erős, még akkor is jobban jár a vállalat a felhőszolgáltatással, ha így elesik a pályázati támogatástól. A legnagyobb szükség arra lenne, hogy a cégek döntéshozói mind nagyobb számban érezzék meg az idők szelét. Minden racionális szempont a felhőszolgáltatások mellett szól, mégis sokan vannak még, akik lelkileg nem tudják elfogadni, hogy az ő adataik ne a sarokban lévő, megfogható szerverben legyenek. Jó lenne, ha nem mindenki a saját kárán tanulná csak meg, hogy ez nemcsak költség-, de biztonsági szempontból is tíz-húsz évvel mögötte jár annak, amit a felhő ma nyújtani tud. Aki előbb vált, versenyelőnyt szerez, amire ma nagy szüksége van a magyar vállalatoknak.
B. J. − Az online rendszerek elterjedését robbanásszerűen fogja gyorsítani, ha államilag elismert hitelesítő szolgáltatók az államigazgatásban is elfogadott hiteles adatcsomagok és dokumentum szignózását és hiteles küldését-adatcseréjét teszik olcsón lehetővé. Elvileg jelenleg is vannak digitálisaláírás-szolgáltatók, akik elég drágán hitelesítenek viszonylag bonyolult rendszerekkel, ám az államigazgatás is nagyon korlátozottan fogad és kezel ilyen dokumentumokat. Nem tart már sokáig, amíg általánossá válik az a gyakorlat, hogy nem pecsétes papír kell az ügyintézéshez, hanem csak az elektronikus dokumentum tekinthető majd létezőnek és csak az számít hitelesnek. Ez a cégek közötti munkaszervezési, szerződési gyakorlatra is azonnal hatással lesz.