Berta Sándor
Kiberháborút indított volna az USA Líbia ellen
Tavasszal még akár a kibertámadások indítását is elképzelhetőnek tartották egyes amerikai vezetők Líbia ellen, azért, hogy így segítsék elő Moammer Kadhadfi rezsimjének megdöntését. Végül azonban győztek a hagyományos katonai eszközök bevetése mellett érvelők.
A The New York Times nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok vezetői a kiberháború elindítása ellen foglaltak állást. A fő ok az volt, hogy a líbiai rendszer ilyen módszerekkel történő letámadása rossz példával szolgált volna más országok, különösen Oroszország és Kína számára. Emellett az is kérdéses volt, hogy Barack Obama amerikai elnök egyáltalán parancsot adhat-e virtuális csapásokra anélkül, hogy erről tájékoztatná a Kongresszust. A támadásokat egyébként azért indították volna, hogy meggyengítsék a líbiai légvédelmet.
Az amerikai katonai tanácsadók a líbiai bevetések tervezésekor konkrétan felvetették, hogy amerikai csapatok törjenek be a líbiai kommunikációs hálózatokba azért, hogy a csatlakoztatott radarokat és a rakétás légvédelmet így tegyék használhatatlanná. Mindez azért is hasznos lett volna, mert a NATO repülőgépeinek ezután nem kellett volna annyira aggódniuk a líbiai légvédelem válaszlépései miatt. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az amerikaiak milyen módszereket vetetettek volna be. A kérdés végül eldőlt, amikor a NATO átvette a szövetséges légi hadműveletek irányítását.
Néhány hónappal később ugyanez a tétovázás volt jellemző Pakisztán esetében. A kiberakciók végrehajtása az Oszama bin Laden megölésével kapcsolatos misszió tervezésekor is felmerült, akkor így akarták működésképtelenné tenni a pakisztáni lokátorokat. Ezt azonban elvetették és ehelyett különleges felszereléssel ellátott Black Hawk helikoptereket vetettek be. James Andrew Lewis, a Center for Strategic and International Studies munkatársa ezt azzal indokolta, hogy az USA nem akart az első olyan állam lenni a világon, amely hivatalosan is kiberháborús eszközöket használt. "Ezek a kiberképességek olyanok, mint a Ferrari, amelyet a garázsban tartasz, és csak kivételes alkalmakkor veszed elő" - fogalmazott egy kormányzati tisztségviselő.
Bár az Egyesült Államok nem lépte át a Rubicont az új hadviselési módszer tekintetében, az eddig titokban tartott líbiai vita, az iráni atomlétesítmények működését megnehezítő Stuxnet vírus, valamint a Pentagon elleni rendszeres orosz és kínai hackertámadások a virtuális háborúk egyre növekvő jelentőségét mutatják. Barack Obama amerikai elnök kormánya igyekszik felfejleszteni Washington digitális fegyverarzenálját, miközben azt hangsúlyozza, hogy célja elsősorban a létfontosságú kormányzati, katonai és közösségi infrastruktúrák védelme. Júliusban James Cartwright tábornok a The Wall Street Journalnak úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok egy kiberháborúban kizárólag célzott csapásokat alkalmazna és azokat is csak elrettentési céllal használná.
A The New York Times nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok vezetői a kiberháború elindítása ellen foglaltak állást. A fő ok az volt, hogy a líbiai rendszer ilyen módszerekkel történő letámadása rossz példával szolgált volna más országok, különösen Oroszország és Kína számára. Emellett az is kérdéses volt, hogy Barack Obama amerikai elnök egyáltalán parancsot adhat-e virtuális csapásokra anélkül, hogy erről tájékoztatná a Kongresszust. A támadásokat egyébként azért indították volna, hogy meggyengítsék a líbiai légvédelmet.
Az amerikai katonai tanácsadók a líbiai bevetések tervezésekor konkrétan felvetették, hogy amerikai csapatok törjenek be a líbiai kommunikációs hálózatokba azért, hogy a csatlakoztatott radarokat és a rakétás légvédelmet így tegyék használhatatlanná. Mindez azért is hasznos lett volna, mert a NATO repülőgépeinek ezután nem kellett volna annyira aggódniuk a líbiai légvédelem válaszlépései miatt. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az amerikaiak milyen módszereket vetetettek volna be. A kérdés végül eldőlt, amikor a NATO átvette a szövetséges légi hadműveletek irányítását.
Néhány hónappal később ugyanez a tétovázás volt jellemző Pakisztán esetében. A kiberakciók végrehajtása az Oszama bin Laden megölésével kapcsolatos misszió tervezésekor is felmerült, akkor így akarták működésképtelenné tenni a pakisztáni lokátorokat. Ezt azonban elvetették és ehelyett különleges felszereléssel ellátott Black Hawk helikoptereket vetettek be. James Andrew Lewis, a Center for Strategic and International Studies munkatársa ezt azzal indokolta, hogy az USA nem akart az első olyan állam lenni a világon, amely hivatalosan is kiberháborús eszközöket használt. "Ezek a kiberképességek olyanok, mint a Ferrari, amelyet a garázsban tartasz, és csak kivételes alkalmakkor veszed elő" - fogalmazott egy kormányzati tisztségviselő.
Bár az Egyesült Államok nem lépte át a Rubicont az új hadviselési módszer tekintetében, az eddig titokban tartott líbiai vita, az iráni atomlétesítmények működését megnehezítő Stuxnet vírus, valamint a Pentagon elleni rendszeres orosz és kínai hackertámadások a virtuális háborúk egyre növekvő jelentőségét mutatják. Barack Obama amerikai elnök kormánya igyekszik felfejleszteni Washington digitális fegyverarzenálját, miközben azt hangsúlyozza, hogy célja elsősorban a létfontosságú kormányzati, katonai és közösségi infrastruktúrák védelme. Júliusban James Cartwright tábornok a The Wall Street Journalnak úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok egy kiberháborúban kizárólag célzott csapásokat alkalmazna és azokat is csak elrettentési céllal használná.