Berta Sándor
Ifjú kiberharcosokat toboroz Észak-Korea
Az ázsiai állam minden erejével azon van, hogy olyan fiatal szakembereket toborozzon, akik megfelelő IT-ismeretek birtokában vannak és akiket külföldön kiberharcosokká lehet kiképezni.
Az elképzelésről Kim Heung-kwang egykori észak-koreai tanácsadó számolt be. A férfi 2003-ban disszidált Dél-Koreába és arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább nő az észak-koreai kibertámadások kockázata és nem árt, ha a nyugati világ felkészül ezekre az akciókra. Ugyan Észak-Korea hivatalosan népköztársaság, azonban valójában a világ egyik legdiktatórikusabb országának számít. Észak- és Dél-Korea hivatalosan hadban állnak egymással, ugyanakkor mind a két fél aláírta az 1950-es években a koreai háborút lezáró tűzszüneti megállapodást. Az északi rész próbál kitörni a nemzetközi elszigeteltségéből és ebben elsősorban Kína és Irán segítségére számíthat.
Kim Heung-kwang egy kiberterrorizmussal foglalkozó konferencián elmondta, hogy Észak-Korea hivatalos kiberhadviselési egységének létszáma egyetlen év alatt a hatszorosára nőtt, az eddigi 500 ember helyett már 3000 foglalkozik ilyen jellegű tevékenységgel. Emellett az egység egyre nagyobb szerepet kap az észak-koreai stratégiában. A folyamat ráadásul nem állt le, hiszen az ország katonai vezetői folyamatosan toborozzák a jó IT-ismeretekkel rendelkező fiatal szakembereket. Aki jelentkezik, az kiemelt állami támogatást kap.
Az észak-koreai viszonyok mellett érthető, hogy az új lehetőség nagyon sok fiatal kutató és programozó számára rendkívül vonzó. Emellett fontos, hogy a kiváló eredménnyel végző vidéki főiskolások vagy egyetemisták szüleit az állam azzal jutalmazza, hogy a fővárosba költözhetnek, míg a diákok pár éven belül külföldön folytathatják a tanulmányaikat.
Az idén kiadott dél-koreai védelmi fehér könyv szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nőhet az Észak-Koreából indított kibertámadások kockázata. Ezek az akciók egyre kifinomultabbak és veszélyesebbek. A két ország közötti feszült viszonyt csak tovább rontotta, hogy Dél-Korea májusban azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy ő a felelős a Nonghyup Bank számítógépes rendszerének leállásáért. Az üzemzavar miatt a pénzintézet több millió ügyfele nem tudott hozzáférni a pénzéhez, nem tudta használni a hitelkártyáit és az ATM berendezések sem működtek. Észak-Korea tagadta, hogy köze lenne a dologhoz.
Észak-Korea egyébként nem csak a kiberhadviselési egységét erősíti, hanem egyre több jel mutat arra is, hogy képes akár évente két atombombát elkészíteni. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az új dúsító létesítménye teljesen működőképes legyen.
Az elképzelésről Kim Heung-kwang egykori észak-koreai tanácsadó számolt be. A férfi 2003-ban disszidált Dél-Koreába és arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább nő az észak-koreai kibertámadások kockázata és nem árt, ha a nyugati világ felkészül ezekre az akciókra. Ugyan Észak-Korea hivatalosan népköztársaság, azonban valójában a világ egyik legdiktatórikusabb országának számít. Észak- és Dél-Korea hivatalosan hadban állnak egymással, ugyanakkor mind a két fél aláírta az 1950-es években a koreai háborút lezáró tűzszüneti megállapodást. Az északi rész próbál kitörni a nemzetközi elszigeteltségéből és ebben elsősorban Kína és Irán segítségére számíthat.Kim Heung-kwang egy kiberterrorizmussal foglalkozó konferencián elmondta, hogy Észak-Korea hivatalos kiberhadviselési egységének létszáma egyetlen év alatt a hatszorosára nőtt, az eddigi 500 ember helyett már 3000 foglalkozik ilyen jellegű tevékenységgel. Emellett az egység egyre nagyobb szerepet kap az észak-koreai stratégiában. A folyamat ráadásul nem állt le, hiszen az ország katonai vezetői folyamatosan toborozzák a jó IT-ismeretekkel rendelkező fiatal szakembereket. Aki jelentkezik, az kiemelt állami támogatást kap.
Az észak-koreai viszonyok mellett érthető, hogy az új lehetőség nagyon sok fiatal kutató és programozó számára rendkívül vonzó. Emellett fontos, hogy a kiváló eredménnyel végző vidéki főiskolások vagy egyetemisták szüleit az állam azzal jutalmazza, hogy a fővárosba költözhetnek, míg a diákok pár éven belül külföldön folytathatják a tanulmányaikat.
Az idén kiadott dél-koreai védelmi fehér könyv szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nőhet az Észak-Koreából indított kibertámadások kockázata. Ezek az akciók egyre kifinomultabbak és veszélyesebbek. A két ország közötti feszült viszonyt csak tovább rontotta, hogy Dél-Korea májusban azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy ő a felelős a Nonghyup Bank számítógépes rendszerének leállásáért. Az üzemzavar miatt a pénzintézet több millió ügyfele nem tudott hozzáférni a pénzéhez, nem tudta használni a hitelkártyáit és az ATM berendezések sem működtek. Észak-Korea tagadta, hogy köze lenne a dologhoz.
Észak-Korea egyébként nem csak a kiberhadviselési egységét erősíti, hanem egyre több jel mutat arra is, hogy képes akár évente két atombombát elkészíteni. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az új dúsító létesítménye teljesen működőképes legyen.