Berta Sándor
Túlzónak tartja a kiberháborús aggodalmakat Hillary Cliton tanácsadója
Ben Scott nem igazán érti a szakemberek kiberháborúktól való rettegését. Bár elismeri, hogy vannak online támadások, azonban eddig még egyetlen kórház vagy atomerőmű sem került a hackerek célkeresztjébe.
Ben Scott hat éven át volt a Free Press nevű szervezet politikai vezetője. A Free Press célja a média megreformálása és annak elérése, hogy minél több embernek legyen szabad internethozzáférése. Munkájáról rendszeresen beszámolt az amerikai Kongresszusnak. Jelenleg Hillary Clinton amerikai külügyminiszter fejlesztési tanácsadójaként dolgozik és ebben a funkciójában a technológia külpolitikában betöltött szerepére összpontosít.
"Annyian írnak mindenfélét a kiberháborúkról, azonban ezeknek az anyagoknak a többsége puszta spekuláció. Jelenleg senki sem tudja, hogy miként fognak ezek a konfliktusok kicsúcsosodni a kibertérben. Természetesen vannak kockázatok, sőt, még azt is aláírom, hogy ezek a kockázatok nagyon magasak is lehetnek. De eddig még egyszer sem fordult elő online támadás egy atomerőmű vagy egy kórház ellen. Napjainkban sokkal inkább az a téma, hogy miként védhetjük meg a saját infrastruktúráinkat és hogyan ismerhetjük fel a biztonsági hiányosságokat, réseket. Erre már most egy óriási ipar épül. De azt a jövő fogja megmutatni, hogy ez mennyire fontos" - jelentette ki Ben Scott.
Hillary Clinton tanácsadója szerint a legfontosabb különbség egy hagyományos konfliktus és egy internetes háború között az, hogy az előbbi visszafelé nyomon követhető. A hidegháború idején az elrettentés politikája működött; két blokk állt egymással szemben, mindkettő rendelkezett atombombával. Azonnal tudni lehetett volna, hogy ki dobott le először atombombát és a támadásra azonnal lehetett is volna válaszolni. De ha valaki megtámadja egy kórház számítógépes rendszereit, akkor előfordulhat, hogy senki sem tudja, ki volt az elkövető és lehet, hogy ez soha nem fog kiderülni. Éppen ezért az Egyesült Államok nem a támadásra, hanem a védekezésre, ezen belül is a biztonsági hibák felderítésére és befoltozására fog összpontosítani.
Ben Scott már a harmadik olyan személy, aki a kiberháborúkkal való riogatás ellen emelte fel a szavát. Idén januárban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készített tanulmány szerzői azt állították, hogy a közeljövőben nem kerül sor olyan konfliktusra, amelyben két állam kizárólag online támadásokat indít egymás ellen. Ezután Angela Merkel német kancellár is amellett foglalt állást, hogy semmi szükség nincs egy kiberháborús, illetve kibervédelmi verseny beindítására. A politikus szavaira reagálva Sandro Gaycken, a Berlini Szabad Egyetem munkatársa leszögezte: a döntéshozóknak még mindig alig van fogalmuk arról, hogy miként valósul meg egy internetes támadás. A szakértő meggyőződése, hogy a világhálót nem lehet biztonságosabbá tenni és gyakorlatilag lehetetlen azonosítani az online támadókat. Példaként hozta fel, hogy az USA öt éven keresztül hatalmas összegeket fordított kiberháborús kutatásokra, de ezek kidobott pénznek bizonyultak. Gaycken arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai országoknak - saját érdekükben - nem szabad ezt a hibát elkövetniük.
Ben Scott hat éven át volt a Free Press nevű szervezet politikai vezetője. A Free Press célja a média megreformálása és annak elérése, hogy minél több embernek legyen szabad internethozzáférése. Munkájáról rendszeresen beszámolt az amerikai Kongresszusnak. Jelenleg Hillary Clinton amerikai külügyminiszter fejlesztési tanácsadójaként dolgozik és ebben a funkciójában a technológia külpolitikában betöltött szerepére összpontosít.
"Annyian írnak mindenfélét a kiberháborúkról, azonban ezeknek az anyagoknak a többsége puszta spekuláció. Jelenleg senki sem tudja, hogy miként fognak ezek a konfliktusok kicsúcsosodni a kibertérben. Természetesen vannak kockázatok, sőt, még azt is aláírom, hogy ezek a kockázatok nagyon magasak is lehetnek. De eddig még egyszer sem fordult elő online támadás egy atomerőmű vagy egy kórház ellen. Napjainkban sokkal inkább az a téma, hogy miként védhetjük meg a saját infrastruktúráinkat és hogyan ismerhetjük fel a biztonsági hiányosságokat, réseket. Erre már most egy óriási ipar épül. De azt a jövő fogja megmutatni, hogy ez mennyire fontos" - jelentette ki Ben Scott.
Hillary Clinton tanácsadója szerint a legfontosabb különbség egy hagyományos konfliktus és egy internetes háború között az, hogy az előbbi visszafelé nyomon követhető. A hidegháború idején az elrettentés politikája működött; két blokk állt egymással szemben, mindkettő rendelkezett atombombával. Azonnal tudni lehetett volna, hogy ki dobott le először atombombát és a támadásra azonnal lehetett is volna válaszolni. De ha valaki megtámadja egy kórház számítógépes rendszereit, akkor előfordulhat, hogy senki sem tudja, ki volt az elkövető és lehet, hogy ez soha nem fog kiderülni. Éppen ezért az Egyesült Államok nem a támadásra, hanem a védekezésre, ezen belül is a biztonsági hibák felderítésére és befoltozására fog összpontosítani.
Ben Scott már a harmadik olyan személy, aki a kiberháborúkkal való riogatás ellen emelte fel a szavát. Idén januárban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készített tanulmány szerzői azt állították, hogy a közeljövőben nem kerül sor olyan konfliktusra, amelyben két állam kizárólag online támadásokat indít egymás ellen. Ezután Angela Merkel német kancellár is amellett foglalt állást, hogy semmi szükség nincs egy kiberháborús, illetve kibervédelmi verseny beindítására. A politikus szavaira reagálva Sandro Gaycken, a Berlini Szabad Egyetem munkatársa leszögezte: a döntéshozóknak még mindig alig van fogalmuk arról, hogy miként valósul meg egy internetes támadás. A szakértő meggyőződése, hogy a világhálót nem lehet biztonságosabbá tenni és gyakorlatilag lehetetlen azonosítani az online támadókat. Példaként hozta fel, hogy az USA öt éven keresztül hatalmas összegeket fordított kiberháborús kutatásokra, de ezek kidobott pénznek bizonyultak. Gaycken arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai országoknak - saját érdekükben - nem szabad ezt a hibát elkövetniük.