Berta Sándor
Az Apple lehet a zenei felhőszolgáltatások legerősebbje
Az RPS brit szerzői jogvédő társaság vezető gazdasági szakértője úgy véli, hogy az Amazon, a Google és az Apple közül - a számítási felhő technológiára épülő zenei szolgáltatások tekintetében - az utóbbi konszern lehet a befutó.
"Nagyon izgalmas a három társaság közötti küzdelem. Augusztusra eldől az MP3tunes és az EMI közötti jogi vita is. A Google és az Amazon még azelőtt akarta elindítani a szolgáltatását, hogy ebben a kérdésben ítélet születne. Az Apple viszont visszafogott volt és kíváncsi volt ellenfelei ajánlatára, mert tanulni szeretett volna a hibáikból és még a szolgáltatása elindítása előtt tisztázni akarta a licenckérdéseket. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az Apple egyetlen negyedév alatt kereken 20 milliárd dolláros forgalmat generált. Összehasonlításul: a teljes zeneipar éves forgalma 17 milliárd dollár. Ez hatalmas összeg, éppen emiatt van az Apple-nek a legjobb esélye a verseny megnyerésére. A Steve Jobs vezette konszern stratégiai játékba kezdett. Az Amazon azzal próbált berobbanni, hogy Lady Gaga albumát 99 centért kínálta. Olyan ez a küzdelem mint egy hollywoodi thriller" - jelentette ki Will Page.
Az RPS brit szerzői jogvédő társaság vezető gazdasági szakértője szerint az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiderülhet, hogy milyen zeneszámokra kíváncsiak az emberek és milyen dalokat tárolnak el. Az adatgyűjtésben és az információk értékesítésében a Google és az Amazon is az elsők között van. A számítási felhő technológián alapuló szolgáltatások viszont egy új helyzetet teremtenek, hiszen a fájlok mindig elérhetőek. De új helyzet alakul ki a szerzői jogvédők számára is.
"Számos úton és módon lehet értékesíteni a szerzői jogot. Mi két éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel és nyugodtan mondhatom: rendkívül bonyolult kérdésről van szó. A legfontosabb, hogy soha ne veszítsük el szem elől a fogyasztó szempontjait. Ha egy fogyasztó online és offline egyaránt hozzáférhet a zenei fájlokhoz, akkor talán több médiafájlt fog vásárolni a jövőben. Végeredményben azonban arról van szó, hogy a zenei piac nő és a különböző hatások, dolgok kiegyenlítik egymást. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egyre több szervezet foglalkozik zeneterjesztéssel és ezek a piaci szereplők mindannyian meg akarják szerezni az ehhez szükséges licenceket."
"Figyelembe kell venni, hogy teljesen más problémákkal küzd egy olyan zenei szolgáltatás, amelyen keresztül több millió fájlhoz férhetünk hozzá, mint egy olyan rádió, amely havonta csupán 200 dalt játszik le. A tárolt adatmennyiség folyamatosan növekszik és egyre nehezebb a fájlok kezelése. Ugyanakkor minden online zenével foglalkozó vállalatnak figyelembe kell vennie a szerzői jogot. A helyzet ecsetelésére: csak Nagy-Britanniában több mint 70 zenei szolgáltatásnak van licence. A licenckérdéseknél meg kell találni azt a receptet, ami figyelembe veszi a forgalomból való részesedést éppúgy, mint az előre meghatározott minimálisan fizetendő szerzői jogdíj összegét. Utóbbi segít a cégeknek abban, hogy egyáltalán a piacon maradhassanak. Ha pedig sikeresek, nagyobb a forgalmuk, akkor abból mi is részesedünk."
"Az online világban azonban eleinte nem nagyon van a szereplőknek üzleti modelljük. Éppen ezért maximum azt lehet látni, hogy melyik szolgáltatásban van potenciál és melyikben kevésbé. Nagyon nehéz előre megmondani, hogy a nagyobb lehetőségekkel rendelkező vállalkozás végül valóban sikeres lesz-e vagy sem. Hiszen a lehetőségeket ki is kell tudni aknázni. A lényeg, hogy a licenctárgyalások után mind a két fél elégedetten álljon fel az asztaltól" - hangsúlyozta a szakember.
Will Page szerint egyre nagyobb a szakadék az Európai Bizottság országhatárokon átnyúló licencelési javaslata és a cégalapítók elképzelései között. A dolog egyszerű: ha egy társaság úgy ítéli meg, hogy sikeres lehet az egyik országban, akkor megjelenik ott. De nem mindegyik cég akar Európa minden államában megjelenni. A valóság teljesen másként fest, mint ahogy azt az Európai Bizottság hiszi. Egyes üzleti modellek csak egyetlen országban működnek, mások sok helyen. Ennek oka, hogy a piacok eltérőek. Más nyelvet beszélnek az emberek, más a kultúra, a reklámpiac, az árpolitika és mások a felhasználói szokások is. Éppen ezért egy egységes licencpolitika nem minden vállalatnak jelentene segítséget.
Mint ismeretes, az Amazon márciusban jelentette be a webes zenetárolóját, amit a hiányzó licencmegállapodások miatt szinte azonnal támadott a zeneipar. Az Apple június elején mutatta be az iCloud nevű zenei szolgáltatását, amely lehetővé teszi, hogy kábelek nélkül, az internet segítségével lehessen megosztani a leveleket, a névjegyzékeket, a naptárbejegyzéseket, a fényképeket, az elektronikus könyveket és az egyéb fájlokat. Az Apple ugyanakkor könnyen gondba kerülhet, mivel az iCloud Communications LLC cég beperelte az amerikai társaságot az iCloud név jogtalan használata miatt.
"Nagyon izgalmas a három társaság közötti küzdelem. Augusztusra eldől az MP3tunes és az EMI közötti jogi vita is. A Google és az Amazon még azelőtt akarta elindítani a szolgáltatását, hogy ebben a kérdésben ítélet születne. Az Apple viszont visszafogott volt és kíváncsi volt ellenfelei ajánlatára, mert tanulni szeretett volna a hibáikból és még a szolgáltatása elindítása előtt tisztázni akarta a licenckérdéseket. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az Apple egyetlen negyedév alatt kereken 20 milliárd dolláros forgalmat generált. Összehasonlításul: a teljes zeneipar éves forgalma 17 milliárd dollár. Ez hatalmas összeg, éppen emiatt van az Apple-nek a legjobb esélye a verseny megnyerésére. A Steve Jobs vezette konszern stratégiai játékba kezdett. Az Amazon azzal próbált berobbanni, hogy Lady Gaga albumát 99 centért kínálta. Olyan ez a küzdelem mint egy hollywoodi thriller" - jelentette ki Will Page.
Az RPS brit szerzői jogvédő társaság vezető gazdasági szakértője szerint az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiderülhet, hogy milyen zeneszámokra kíváncsiak az emberek és milyen dalokat tárolnak el. Az adatgyűjtésben és az információk értékesítésében a Google és az Amazon is az elsők között van. A számítási felhő technológián alapuló szolgáltatások viszont egy új helyzetet teremtenek, hiszen a fájlok mindig elérhetőek. De új helyzet alakul ki a szerzői jogvédők számára is.
"Számos úton és módon lehet értékesíteni a szerzői jogot. Mi két éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel és nyugodtan mondhatom: rendkívül bonyolult kérdésről van szó. A legfontosabb, hogy soha ne veszítsük el szem elől a fogyasztó szempontjait. Ha egy fogyasztó online és offline egyaránt hozzáférhet a zenei fájlokhoz, akkor talán több médiafájlt fog vásárolni a jövőben. Végeredményben azonban arról van szó, hogy a zenei piac nő és a különböző hatások, dolgok kiegyenlítik egymást. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egyre több szervezet foglalkozik zeneterjesztéssel és ezek a piaci szereplők mindannyian meg akarják szerezni az ehhez szükséges licenceket."
"Figyelembe kell venni, hogy teljesen más problémákkal küzd egy olyan zenei szolgáltatás, amelyen keresztül több millió fájlhoz férhetünk hozzá, mint egy olyan rádió, amely havonta csupán 200 dalt játszik le. A tárolt adatmennyiség folyamatosan növekszik és egyre nehezebb a fájlok kezelése. Ugyanakkor minden online zenével foglalkozó vállalatnak figyelembe kell vennie a szerzői jogot. A helyzet ecsetelésére: csak Nagy-Britanniában több mint 70 zenei szolgáltatásnak van licence. A licenckérdéseknél meg kell találni azt a receptet, ami figyelembe veszi a forgalomból való részesedést éppúgy, mint az előre meghatározott minimálisan fizetendő szerzői jogdíj összegét. Utóbbi segít a cégeknek abban, hogy egyáltalán a piacon maradhassanak. Ha pedig sikeresek, nagyobb a forgalmuk, akkor abból mi is részesedünk."
"Az online világban azonban eleinte nem nagyon van a szereplőknek üzleti modelljük. Éppen ezért maximum azt lehet látni, hogy melyik szolgáltatásban van potenciál és melyikben kevésbé. Nagyon nehéz előre megmondani, hogy a nagyobb lehetőségekkel rendelkező vállalkozás végül valóban sikeres lesz-e vagy sem. Hiszen a lehetőségeket ki is kell tudni aknázni. A lényeg, hogy a licenctárgyalások után mind a két fél elégedetten álljon fel az asztaltól" - hangsúlyozta a szakember.
Will Page szerint egyre nagyobb a szakadék az Európai Bizottság országhatárokon átnyúló licencelési javaslata és a cégalapítók elképzelései között. A dolog egyszerű: ha egy társaság úgy ítéli meg, hogy sikeres lehet az egyik országban, akkor megjelenik ott. De nem mindegyik cég akar Európa minden államában megjelenni. A valóság teljesen másként fest, mint ahogy azt az Európai Bizottság hiszi. Egyes üzleti modellek csak egyetlen országban működnek, mások sok helyen. Ennek oka, hogy a piacok eltérőek. Más nyelvet beszélnek az emberek, más a kultúra, a reklámpiac, az árpolitika és mások a felhasználói szokások is. Éppen ezért egy egységes licencpolitika nem minden vállalatnak jelentene segítséget.
Mint ismeretes, az Amazon márciusban jelentette be a webes zenetárolóját, amit a hiányzó licencmegállapodások miatt szinte azonnal támadott a zeneipar. Az Apple június elején mutatta be az iCloud nevű zenei szolgáltatását, amely lehetővé teszi, hogy kábelek nélkül, az internet segítségével lehessen megosztani a leveleket, a névjegyzékeket, a naptárbejegyzéseket, a fényképeket, az elektronikus könyveket és az egyéb fájlokat. Az Apple ugyanakkor könnyen gondba kerülhet, mivel az iCloud Communications LLC cég beperelte az amerikai társaságot az iCloud név jogtalan használata miatt.