Berta Sándor
Franciaországban 100 000 eurós pénzbüntetést kapott a Google
A Francia Adatvédelmi Bizottság azért szabott ki pénzbírságot az amerikai cégre, mert bebizonyosodott, hogy utcákat kamerázó autói a felvételek készítésén túl a WLAN-hálózatokból is gyűjtöttek adatokat.
A Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL) azután ült össze, hogy kiderült: a társaság francia városokat fényképező gépkocsijai nem csak a házakra voltak kíváncsiak, hanem a WLAN-hálózatokra és az ott folyó adatforgalomra is. 2007 és 2010 között a kamerás autók útjai során számos magánjellegű adat is a cég birtokába került, így többek között e-mailek, címek, banki hozzáférések és számos jelszó. A felhasználók erről mit sem tudtak. A testület megvizsgálta az eseteket és mivel bizonyítottnak látta a jogsértéseket, valamint kifogásolta, hogy a Google nem kért engedélyt az érintett személyektől adataik rögzítéséről és felhasználásáról, ezért 100 000 eurós pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a Google-t.
Ez az összeg aprópénznek tűnhet a Gogole esetében, mégis, a CNIL történetében eddig kiszabott legnagyobb pénzbírság. A bizottság által kiszabható maximális pénzbüntetés egyébként 150 000 euró lett volna. A Google azzal védekezett, hogy az adatokat csak véletlenül rögzítették a rendszerei és szó sem volt a személyes adatok szándékos gyűjtéséről. Mindez azonban nem hatotta meg a francia adatvédelmi szakembereket.
A cég mindenesetre elnézést kért a történtek miatt és bejelentette, hogy minden információt törölni fog. Az adatvédők jelzés értékűnek minősítették, hogy a tengerentúli vállalat azonnal felajánlotta az adatgyűjtések leállítását. A Google két hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen, vagy ha ezt nem teszi meg, úgy azonnal meg kell kezdenie az összegyűjtött információk törlését.
A Google WLAN-adatgyűjtései gyakorlatát még tavaly májusban prof. dr. Johannes Caspar hamburgi adatvédelmi biztos leplezte le. A CNIL ezután kezdeményezett vizsgálatot és a testület kérésére a Google át is adta a birtokába került adatokat. Ezeket kielemezték és ekkor derült ki az információgyűjtés. A rögzített jelszavak, címek és más adatok segítségével nem csak valakinek a személyazonossága állapítható meg könnyedén, hanem az is, hogy milyen témák érdeklik, milyen honlapokat látogat és milyen szolgáltatásokat használ rendszeresen.
A Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL) azután ült össze, hogy kiderült: a társaság francia városokat fényképező gépkocsijai nem csak a házakra voltak kíváncsiak, hanem a WLAN-hálózatokra és az ott folyó adatforgalomra is. 2007 és 2010 között a kamerás autók útjai során számos magánjellegű adat is a cég birtokába került, így többek között e-mailek, címek, banki hozzáférések és számos jelszó. A felhasználók erről mit sem tudtak. A testület megvizsgálta az eseteket és mivel bizonyítottnak látta a jogsértéseket, valamint kifogásolta, hogy a Google nem kért engedélyt az érintett személyektől adataik rögzítéséről és felhasználásáról, ezért 100 000 eurós pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a Google-t.
Ez az összeg aprópénznek tűnhet a Gogole esetében, mégis, a CNIL történetében eddig kiszabott legnagyobb pénzbírság. A bizottság által kiszabható maximális pénzbüntetés egyébként 150 000 euró lett volna. A Google azzal védekezett, hogy az adatokat csak véletlenül rögzítették a rendszerei és szó sem volt a személyes adatok szándékos gyűjtéséről. Mindez azonban nem hatotta meg a francia adatvédelmi szakembereket.
A cég mindenesetre elnézést kért a történtek miatt és bejelentette, hogy minden információt törölni fog. Az adatvédők jelzés értékűnek minősítették, hogy a tengerentúli vállalat azonnal felajánlotta az adatgyűjtések leállítását. A Google két hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen, vagy ha ezt nem teszi meg, úgy azonnal meg kell kezdenie az összegyűjtött információk törlését.
A Google WLAN-adatgyűjtései gyakorlatát még tavaly májusban prof. dr. Johannes Caspar hamburgi adatvédelmi biztos leplezte le. A CNIL ezután kezdeményezett vizsgálatot és a testület kérésére a Google át is adta a birtokába került adatokat. Ezeket kielemezték és ekkor derült ki az információgyűjtés. A rögzített jelszavak, címek és más adatok segítségével nem csak valakinek a személyazonossága állapítható meg könnyedén, hanem az is, hogy milyen témák érdeklik, milyen honlapokat látogat és milyen szolgáltatásokat használ rendszeresen.