Berta Sándor
A távközlési adattárolást vizsgálja az EU
Az Európai Bizottság tavaly március óta vizsgálja, hogy mely országok milyen hivatalai és hányszor kérték ki a távközlési forgalmi adatokat a szolgáltatóktól. Az interneten már felbukkant az Európai Bizottság telekommunikációs adattárolásról szóló jelentésének tervezete.
A dokumentum szerint a lekérdezett információk 70 százaléka a kikérést megelőző három hónapban keletkezett, míg a 85 százaléka hat hónapnál nem régebbi. Az elemzésre már kitért a European Digital Rights nevű civil csoport egyik tagja is és a bűnüldöző hatóságok, az adatvédők, a kormányhivatalok és a civil szervezetek összesen 70 tájékoztató anyagán alapul.
Cecilia Malmström európai uniós belügyi biztos szóvivője elmondta, hogy a vizsgálati eljárás még csak "korai szakaszban" van és egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a jelentés végleges változatát. Az anyagból az is ismertté vált, hogy minden európai uniós tagország hasznosnak találta a távközlési adatok felhasználását, mivel azok sokat segíthetnek a különböző vizsgálatokban és a bűncselekmények felderítésében.
Csehország például azt közölte az Európai Bizottsággal, hogy a telekommunikációs forgalmi információk napjainkra minden súlyosabb bűncselekmény felderítésével kapcsolatos vizsgálati eljárásba bekerültek. Nem véletlen, hogy Csehország vezeti a leggyakrabban távközlési adatokat lekérdezők európai uniós tagállamok listáját. Ebben az összeállításban Magyarország nem szerepel. A csehek 2008 márciusa óta minden egymillió állampolgár után átlagosan 12 744 esetben kérték ki a telekommunikációs forgalmi információkat, míg ugyanez a szám hazánk esetében jelenleg nulla.
A lista második helyén a franciák találhatók, ott 8646 adatlekérdezés jutott egymillió lakosra, míg a harmadik Nagy-Britannia 7699 adatkikéréssel. Hét európai uniós tagország még nem alkalmazza a távközlési adattárolási irányelvet és vannak olyan tagállamok is, mint például Portugália, Olaszország vagy Lengyelország, amelyek csak a tavalyi év második felétől ültették át a gyakorlatba a módszert. Öt tagország 6 hónapig, kettő 18, míg másik kettő 24 hónapig őrzi meg ezeket a fájlokat. A vizsgált országok kétharmadában csak a rendőrségek, míg a többiben akár a vámosok vagy a pénzügyőrök is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.
A dokumentum érdekessége, hogy tartalmazza a civil szervezetek, az adatvédelmi szakemberek és az internetszolgáltatók észrevételeit is. Ezek között szerepelnek olyan megállapítások, mint a "megoldás katasztrofális hatással van az ügyfelekre", illetve "szisztematikusan elveszik az előfizetői bizalom". Cecilia Malmström már a bizottsági meghallgatásán megígérte az EU információtárolási gyakorlatának felülvizsgálatát és ezt a megválasztása után megerősítette.
A dokumentum szerint a lekérdezett információk 70 százaléka a kikérést megelőző három hónapban keletkezett, míg a 85 százaléka hat hónapnál nem régebbi. Az elemzésre már kitért a European Digital Rights nevű civil csoport egyik tagja is és a bűnüldöző hatóságok, az adatvédők, a kormányhivatalok és a civil szervezetek összesen 70 tájékoztató anyagán alapul.
Cecilia Malmström európai uniós belügyi biztos szóvivője elmondta, hogy a vizsgálati eljárás még csak "korai szakaszban" van és egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a jelentés végleges változatát. Az anyagból az is ismertté vált, hogy minden európai uniós tagország hasznosnak találta a távközlési adatok felhasználását, mivel azok sokat segíthetnek a különböző vizsgálatokban és a bűncselekmények felderítésében.
Csehország például azt közölte az Európai Bizottsággal, hogy a telekommunikációs forgalmi információk napjainkra minden súlyosabb bűncselekmény felderítésével kapcsolatos vizsgálati eljárásba bekerültek. Nem véletlen, hogy Csehország vezeti a leggyakrabban távközlési adatokat lekérdezők európai uniós tagállamok listáját. Ebben az összeállításban Magyarország nem szerepel. A csehek 2008 márciusa óta minden egymillió állampolgár után átlagosan 12 744 esetben kérték ki a telekommunikációs forgalmi információkat, míg ugyanez a szám hazánk esetében jelenleg nulla.
A lista második helyén a franciák találhatók, ott 8646 adatlekérdezés jutott egymillió lakosra, míg a harmadik Nagy-Britannia 7699 adatkikéréssel. Hét európai uniós tagország még nem alkalmazza a távközlési adattárolási irányelvet és vannak olyan tagállamok is, mint például Portugália, Olaszország vagy Lengyelország, amelyek csak a tavalyi év második felétől ültették át a gyakorlatba a módszert. Öt tagország 6 hónapig, kettő 18, míg másik kettő 24 hónapig őrzi meg ezeket a fájlokat. A vizsgált országok kétharmadában csak a rendőrségek, míg a többiben akár a vámosok vagy a pénzügyőrök is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.
A dokumentum érdekessége, hogy tartalmazza a civil szervezetek, az adatvédelmi szakemberek és az internetszolgáltatók észrevételeit is. Ezek között szerepelnek olyan megállapítások, mint a "megoldás katasztrofális hatással van az ügyfelekre", illetve "szisztematikusan elveszik az előfizetői bizalom". Cecilia Malmström már a bizottsági meghallgatásán megígérte az EU információtárolási gyakorlatának felülvizsgálatát és ezt a megválasztása után megerősítette.