MTI
Internetes szokásainkat figyelik amerikai kémek
Amerikai kémszervezetek olyan technológiákba ruháznak be, amelyekkel az internetet pásztázva blogokat, a Twittert, vagy a YouTube-ot ellenőrzik, sőt, még az Amazonon megrendelt könyvek alapján az olvasási szokásokat is megfigyelik.
Sokan azt állítják, hogy a közösségi hálózatok óriási lehetőséget biztosítanak a "nyílt forráskódú" hírszerzésre, azaz a publikus információk megszerzésére, amelyekből nagyszerűen lehet adatokat gyűjteni. Ugyanakkor nem könnyű a tengernyi adatot átfésülni, ezért invesztált az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az In-Q-Tel nonprofit tőkebefektető cégen keresztül a Visible Technologies-ba, egy olyan szoftvercégbe, amely a közösségi hálózatok megfigyelésére szakosodott.
A terrorista hálózatok egyre többet használják az internetet, ugyanis könnyen lehet segítségével névtelenül és országhatárokat átlépve kommunikálni. Állítólag sok terrorista akciót terveztek már meg internetes csevegőszobákban, miközben verbuválták a csoportok tagjait, vagy titkos üzeneteket közvetítettek egymásnak. A Visible Technologies több mint félmillió weblapot ellenőriz naponta, beleértve a blogokat, online fórumokat és olyan populáris közösségi honlapokat is, mint a Twitter, a YouTube, a Flickr és az Amazon, egymillió kommentárnál és interakciónál is többet átfésülve.
A Visible Technologies kliensei, köztük olyan cégek is mint a Microsoft, a Hormel Foods és a Xerox, valós időben kapják rendszeresen a "fülest" arról, hogy a felhasználók miről kommunikálnak legtöbbet az említett honlapokon, az előre meghatározott kulcsszavak alapján. Minden elemzéshez egy számérték tartozik, amely pozitívnak, negatívnak, vegyesnek, vagy semlegesnek minősíti az eredményeket. Például a Microsoft is ezáltal ellenőrizheti le, mennyire népszerű a Windows 7 indulása óta, vagy a konzervgyártó Hormel Foods azt vizsgálhatja: vajon az állatvédő egyesületek mennyire foglalkoznak vele.
Steven Aftergood, az Amerikai Tudósok Szövetségének elemzője szerint minden olyan információ, amely nyilvános a felhasználókról, szabad préda bárki számára. Ugyanakkor azt már igencsak "problematikusnak" tartja, ha az adatokkal jogtalanul él vissza egy állami szervezet. "A hírszerző ügynökségek, vagy az ott dolgozó alkalmazottak megkísérelhetik arra is felhasználni a rájuk bízott eszközöket, hogy információt gyűjtsenek politikusokról, kritikusokról, újságírókról, vagy másokról, hogy aztán ebből esetlegesen politikai tőkét kovácsoljanak. Ez pedig még akkor sem megengedett, ha a szóban forgó információ nyílt forráskódú" - hangsúlyozta Aftergood.
Az In-Q-Telt az amerikai kormány még 1999-ben alapította azzal a céllal, hogy "az amerikai hírszerzés, a CIA számára megtalálja és együttműködjön azokkal a cégekkel, amelyek a legmodernebb technológiákat használják fel internetes adatgyűjtésre."
Sokan azt állítják, hogy a közösségi hálózatok óriási lehetőséget biztosítanak a "nyílt forráskódú" hírszerzésre, azaz a publikus információk megszerzésére, amelyekből nagyszerűen lehet adatokat gyűjteni. Ugyanakkor nem könnyű a tengernyi adatot átfésülni, ezért invesztált az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az In-Q-Tel nonprofit tőkebefektető cégen keresztül a Visible Technologies-ba, egy olyan szoftvercégbe, amely a közösségi hálózatok megfigyelésére szakosodott.
A terrorista hálózatok egyre többet használják az internetet, ugyanis könnyen lehet segítségével névtelenül és országhatárokat átlépve kommunikálni. Állítólag sok terrorista akciót terveztek már meg internetes csevegőszobákban, miközben verbuválták a csoportok tagjait, vagy titkos üzeneteket közvetítettek egymásnak. A Visible Technologies több mint félmillió weblapot ellenőriz naponta, beleértve a blogokat, online fórumokat és olyan populáris közösségi honlapokat is, mint a Twitter, a YouTube, a Flickr és az Amazon, egymillió kommentárnál és interakciónál is többet átfésülve.
A Visible Technologies kliensei, köztük olyan cégek is mint a Microsoft, a Hormel Foods és a Xerox, valós időben kapják rendszeresen a "fülest" arról, hogy a felhasználók miről kommunikálnak legtöbbet az említett honlapokon, az előre meghatározott kulcsszavak alapján. Minden elemzéshez egy számérték tartozik, amely pozitívnak, negatívnak, vegyesnek, vagy semlegesnek minősíti az eredményeket. Például a Microsoft is ezáltal ellenőrizheti le, mennyire népszerű a Windows 7 indulása óta, vagy a konzervgyártó Hormel Foods azt vizsgálhatja: vajon az állatvédő egyesületek mennyire foglalkoznak vele.
Steven Aftergood, az Amerikai Tudósok Szövetségének elemzője szerint minden olyan információ, amely nyilvános a felhasználókról, szabad préda bárki számára. Ugyanakkor azt már igencsak "problematikusnak" tartja, ha az adatokkal jogtalanul él vissza egy állami szervezet. "A hírszerző ügynökségek, vagy az ott dolgozó alkalmazottak megkísérelhetik arra is felhasználni a rájuk bízott eszközöket, hogy információt gyűjtsenek politikusokról, kritikusokról, újságírókról, vagy másokról, hogy aztán ebből esetlegesen politikai tőkét kovácsoljanak. Ez pedig még akkor sem megengedett, ha a szóban forgó információ nyílt forráskódú" - hangsúlyozta Aftergood.
Az In-Q-Telt az amerikai kormány még 1999-ben alapította azzal a céllal, hogy "az amerikai hírszerzés, a CIA számára megtalálja és együttműködjön azokkal a cégekkel, amelyek a legmodernebb technológiákat használják fel internetes adatgyűjtésre."