Gyurkity Péter
Mégsem készít különálló grafikus kártyát az Intel
Bár a processzorgyártó az utóbbi hónapokban komolyan foglalkozott egy saját grafikus kártya piacra dobásának gondolatával, ezt pedig megfelelő ütemű és komolyságú fejlesztői munka követte, a mostani bejelentés szerint erre mégsem kerül sor, legalábbis a közeljövőben nem várhatunk ilyen terméket a cégtől. Ehelyett a nagy teljesítményű szerverekre koncentrálnak, míg a most gyakorlatilag kukázott Larrabee egyes elemei az asztali szegmensbe szánt és hordozható fejlesztésekben is felbukkannak majd.
Az Intel hivatalos blogoldalán még a múlt hét folyamán jelent meg az ominózus bejegyzés, amelyből megtudhattuk, hogy jelentős mértékben módosult a cég által követett útiterv, ezen belül is pedig a célkitűzések, legalábbis ami a Larrabee projektet illeti. Az írásból arra következtethetünk, hogy a vezetés nem ítélte kellően versenyképesnek a hónapok óta csiszolgatott architektúrát a meglévő grafikus vezérlők szegmensében, ezért inkább egyéb területeken dobják majd versenybe eddigi munkájuk eredményét.
Ezen munka eredménye egészen eltérő formában jelenik majd meg az egyes végtermékekben. Bár a hangsúly továbbra is a sokmagos felépítésen lesz, nagyon úgy tűnik, hogy a nemrég ismét bemutatott 48 magos és hasonló processzorok viszik majd a prímet, és ezek a fejlesztések egyhamar nem bukkannak majd fel a végfelhasználói piacon. Friss hír a 48 magos chip kapcsán, hogy az Intel egyelőre a kiválasztott intézményeknek szállít erőművéből, vagyis a közeljövőben kizárólag ezen intézmények tanulmányozhatják majd a single chip cloud computer (SCC) néven emlegetett fejlesztést.
Ami a Larrabee projekt eddigi eredményeit illeti, ezek természetesen nem vésznek kárba, és jóllehet különálló (diszkrét) grafikus kártyára nem számíthatunk a cég háza táján, az biztosnak tűnik, hogy az integrált megoldások a jövőben is nagy hangsúlyt kapnak majd. Egy korábban, még évekkel ezelőtt bemutatott ábra szerint az idei évre a 2006-os átlagos teljesítmény tízszeresének kell elérhetővé válnia a hibrid processzorok részeként érkező beépített grafikus vezérlőknek, és bár ez a folyamat komoly lendületet kapott a most kapható Arrandale/Clarkdale chipek befutásával, az igazi forradalom a korábban 2010 végére, mostanában inkább 2011 elejére ígért Sandy Bridge architektúrával kezdődik majd el - egyes híresztelések szerint az legizmosabb integrált grafikus vezérlők az Xbox 360 konzol megoldásával is felveszik majd a versenyt.
A blogban erről mindössze annyit olvashatunk, hogy a processzorokba integrált grafikus vezérlők a jövőben kiemelt szerepet kapnak majd az útiterven belül. A cég nagyon komolyan hisz a a nagy felbontású tartalmak és a mobil számítástechnika terén kínálkozó lehetőségekben, itt pedig a már említett Sandy Bridge család jövőre néhány meglepetéssel is szolgál majd.
Mégis, az igazi fókusz a HPC-piacon lesz, vagyis a nagy teljesítményű szerverek területén, ahol az nVidia is komoly erőfeszítéseket tesz a Fermi alapokra épülő Tesla vezérlőkkel. (Ezen fejlesztésekre elsősorban az IBM tart igényt, amely igyekszik felvenni a versenyt az Intel és az AMD hasonló összeállításaival). Itt az Intel komoly reményeket fűz a sokmagos felépítésre alapozó fejlesztésekhez, a részleteket ezzel kapcsolatban pedig ezen a héten ismertetik a németországi International Supercomputing Conference (ISC 2010) alatt. Azzal is komolyan számolhatunk, hogy az ebben a szegmensben megjelenő megoldások egyes elemei akár az asztali, illetve a mobil szegmensben is felbukkannak majd, új lendületet hozva ezzel a cégnek ezen területeken is.
Az mostanra valószínűleg mindenki számára világossá vált, hogy az Intel terveiből szinte csak egyetlen szegmens hiányzik, ez pedig a játékosoké - komoly erőfeszítésekre számíthatunk részükről a hibrid chipek, a hordozható termékek, valamint a brutális erejű szerverek terén. A Larrabee a jövőben a HPC-piacra koncentrál, továbbra is számos mérnök foglalkozik majd a sokmagos fejlesztések kidolgozásával és alkalmazásával. Az viszont még továbbra is nagy kérdés, hogy az integrált grafikus vezérlők új sorozataival vajon milyen magasságokat érhetnek majd el, már ami a teljesítményt illeti. Elemzői várakozások szerint a Sandy Bridge ezen a területen kétszeres gyorsulást hozhat (ez már nem igazán vág egybe az Xbox konzolt emlegető várakozásokkal), az utána következő Ivy Bridge pedig 2012-re szintén kétszeres ugrást valósíthat meg - ezzel persze nem veszélyeztethetik a különálló AMD és nVidia grafikus kártyák pozícióit.
Az Intel felfogása szerint a grafikus vezérlők a lebegőpontos számításokért felelős koprocesszorokhoz hasonló utat járnak majd be, vagyis előbb-utóbb egyazon tokozás alatt találják majd magukat. Jellemző, hogy még az új Atomok (a Z600 sorozat) kapcsán is elhangzik az integrált vezérlő megjelenése, itt eddig az jelentette a legnagyobb problémát, hogy a cégnek nem áll rendelkezésére kellően alacsony fogyasztású fejlesztés. Ennek megvalósításával azonban nem lenne szükségük külső technológia licencelésére, házon belül tudnák kivitelezni a beágyazott megoldásokba és okostelefonokba szánt fejlesztéseket, ez azonban egyelőre puszta spekuláció.
Az Intel mostani bejelentését sokan az AMD és az nVidia korábban többször hangoztatott álláspontjának, a Larrabee projektre adott válaszainak igazolásaként értékelik. A két rivális gyakran kiemelte, hogy a különálló grafikus vezérlők terén nem az x86 magok, hanem a saját, speciális hardver alkalmazása a legmegfelelőbb megoldás, különösen ami az OpenGL és DirectX teljesítményt illeti - az Intel nyilván éppen ezen a téren nem tudott kellően ütős fejlesztést összedobni, emiatt pedig vészesen lemaradtak. A kudarc után a hibrid chipek és a HPC kerül előtérbe, mindkét területen nagy lehetőségek kínálkoznak, a kérdés, hogy mennyire tudják majd kihasználni azokat.
Az Intel hivatalos blogoldalán még a múlt hét folyamán jelent meg az ominózus bejegyzés, amelyből megtudhattuk, hogy jelentős mértékben módosult a cég által követett útiterv, ezen belül is pedig a célkitűzések, legalábbis ami a Larrabee projektet illeti. Az írásból arra következtethetünk, hogy a vezetés nem ítélte kellően versenyképesnek a hónapok óta csiszolgatott architektúrát a meglévő grafikus vezérlők szegmensében, ezért inkább egyéb területeken dobják majd versenybe eddigi munkájuk eredményét.
Ezen munka eredménye egészen eltérő formában jelenik majd meg az egyes végtermékekben. Bár a hangsúly továbbra is a sokmagos felépítésen lesz, nagyon úgy tűnik, hogy a nemrég ismét bemutatott 48 magos és hasonló processzorok viszik majd a prímet, és ezek a fejlesztések egyhamar nem bukkannak majd fel a végfelhasználói piacon. Friss hír a 48 magos chip kapcsán, hogy az Intel egyelőre a kiválasztott intézményeknek szállít erőművéből, vagyis a közeljövőben kizárólag ezen intézmények tanulmányozhatják majd a single chip cloud computer (SCC) néven emlegetett fejlesztést.
Ami a Larrabee projekt eddigi eredményeit illeti, ezek természetesen nem vésznek kárba, és jóllehet különálló (diszkrét) grafikus kártyára nem számíthatunk a cég háza táján, az biztosnak tűnik, hogy az integrált megoldások a jövőben is nagy hangsúlyt kapnak majd. Egy korábban, még évekkel ezelőtt bemutatott ábra szerint az idei évre a 2006-os átlagos teljesítmény tízszeresének kell elérhetővé válnia a hibrid processzorok részeként érkező beépített grafikus vezérlőknek, és bár ez a folyamat komoly lendületet kapott a most kapható Arrandale/Clarkdale chipek befutásával, az igazi forradalom a korábban 2010 végére, mostanában inkább 2011 elejére ígért Sandy Bridge architektúrával kezdődik majd el - egyes híresztelések szerint az legizmosabb integrált grafikus vezérlők az Xbox 360 konzol megoldásával is felveszik majd a versenyt.
A blogban erről mindössze annyit olvashatunk, hogy a processzorokba integrált grafikus vezérlők a jövőben kiemelt szerepet kapnak majd az útiterven belül. A cég nagyon komolyan hisz a a nagy felbontású tartalmak és a mobil számítástechnika terén kínálkozó lehetőségekben, itt pedig a már említett Sandy Bridge család jövőre néhány meglepetéssel is szolgál majd.
Mégis, az igazi fókusz a HPC-piacon lesz, vagyis a nagy teljesítményű szerverek területén, ahol az nVidia is komoly erőfeszítéseket tesz a Fermi alapokra épülő Tesla vezérlőkkel. (Ezen fejlesztésekre elsősorban az IBM tart igényt, amely igyekszik felvenni a versenyt az Intel és az AMD hasonló összeállításaival). Itt az Intel komoly reményeket fűz a sokmagos felépítésre alapozó fejlesztésekhez, a részleteket ezzel kapcsolatban pedig ezen a héten ismertetik a németországi International Supercomputing Conference (ISC 2010) alatt. Azzal is komolyan számolhatunk, hogy az ebben a szegmensben megjelenő megoldások egyes elemei akár az asztali, illetve a mobil szegmensben is felbukkannak majd, új lendületet hozva ezzel a cégnek ezen területeken is.
Az mostanra valószínűleg mindenki számára világossá vált, hogy az Intel terveiből szinte csak egyetlen szegmens hiányzik, ez pedig a játékosoké - komoly erőfeszítésekre számíthatunk részükről a hibrid chipek, a hordozható termékek, valamint a brutális erejű szerverek terén. A Larrabee a jövőben a HPC-piacra koncentrál, továbbra is számos mérnök foglalkozik majd a sokmagos fejlesztések kidolgozásával és alkalmazásával. Az viszont még továbbra is nagy kérdés, hogy az integrált grafikus vezérlők új sorozataival vajon milyen magasságokat érhetnek majd el, már ami a teljesítményt illeti. Elemzői várakozások szerint a Sandy Bridge ezen a területen kétszeres gyorsulást hozhat (ez már nem igazán vág egybe az Xbox konzolt emlegető várakozásokkal), az utána következő Ivy Bridge pedig 2012-re szintén kétszeres ugrást valósíthat meg - ezzel persze nem veszélyeztethetik a különálló AMD és nVidia grafikus kártyák pozícióit.
Az Intel felfogása szerint a grafikus vezérlők a lebegőpontos számításokért felelős koprocesszorokhoz hasonló utat járnak majd be, vagyis előbb-utóbb egyazon tokozás alatt találják majd magukat. Jellemző, hogy még az új Atomok (a Z600 sorozat) kapcsán is elhangzik az integrált vezérlő megjelenése, itt eddig az jelentette a legnagyobb problémát, hogy a cégnek nem áll rendelkezésére kellően alacsony fogyasztású fejlesztés. Ennek megvalósításával azonban nem lenne szükségük külső technológia licencelésére, házon belül tudnák kivitelezni a beágyazott megoldásokba és okostelefonokba szánt fejlesztéseket, ez azonban egyelőre puszta spekuláció.
Az Intel mostani bejelentését sokan az AMD és az nVidia korábban többször hangoztatott álláspontjának, a Larrabee projektre adott válaszainak igazolásaként értékelik. A két rivális gyakran kiemelte, hogy a különálló grafikus vezérlők terén nem az x86 magok, hanem a saját, speciális hardver alkalmazása a legmegfelelőbb megoldás, különösen ami az OpenGL és DirectX teljesítményt illeti - az Intel nyilván éppen ezen a téren nem tudott kellően ütős fejlesztést összedobni, emiatt pedig vészesen lemaradtak. A kudarc után a hibrid chipek és a HPC kerül előtérbe, mindkét területen nagy lehetőségek kínálkoznak, a kérdés, hogy mennyire tudják majd kihasználni azokat.