SG.hu
50 éves a Microsoft
Bill Gates és Paul Allen biztosan nem gondolták volna, hogy cégük ilyen hosszú utat jár majd be.
Bill Gates és Paul Allen 50 évvel ezelőtt ezen a héten alapították meg a Micro-Soft nevű vállalatot, azzal a céllal, hogy eladják a Basic számítógépes nyelv egy verzióját az első proto-PC, az Altair számára. A két férfi már korábban is dolgozott együtt: a '70-es évek elején a Lakeside Programming csoport tagjaként, majd a Traf-O-Data nevű közúti forgalomelemző cég társalapítójaként. De a Micro-Soft - amelyet később átneveztek, hogy elhagyják a kötőjelet, és a jelenlegi székhelyére, a washingtoni Redmondba költöztettek - lett az a vállalat, amely a következő öt évtizedben átalakította a személyi számítástechnikát.
Első termékük megadta az irányt a későbbi fejlődéshez. Az évtizedek során a Microsoft sorsa emelkedett, stagnált, majd újra emelkedett a technológiai iparág időszakos platformváltásainak hatására. Az üzletük szíve azonban mindig is abban rejlett, hogy eszközöket biztosítottak a fejlesztőknek alkalmazásaik és az azok futtatásához szükséges platformok megépítésére.
Gates és Allen cége az irányítása alatt álló, ma már az egész világot behálózó adatközpontok flottájával hosszú utat tett meg az Altair óta. A generatív mesterséges intelligenciára tett korai beszállásnak köszönhetően a jubileum közeledtével jelentős fellendülésnek örvendett. A technológiai iparban a platformváltások kimenetele azonban nem mindig kiszámítható, és még túl korai lenne megmondani, hogy a Microsoft elhárította-e a mostani potenciális fenyegetéseket.
Harminc évvel ezelőtt, amikor a vállalat a számítógépes dominanciája csúcsán volt, és a versenyellenes taktikája miatt Washington leszámolást indított ellene, az internet térhódítása egzisztenciális fenyegetésként jelentkezett. Ha a fejlesztők a webböngészőkben futtatható alkalmazásokat tudtak volna készíteni, ahogyan azt az internet úttörője, a Netscape megálmodta, akkor ki fizetett volna a Microsoft Windowsért? Egy nyílt forráskódú Linux operációs rendszerrel működő PC is ugyanolyan jól működött volna.
A Microsoft végül eltiporta a Netscape-et - hozzájárulva ezzel trösztellenes problémáihoz. De nem a web volt az, ami felhígította a technológiai világ feletti uralmát, hanem az okostelefonok kerültek a középpontba, háttérbe szorítva a PC-ket, és előtérbe helyezve a mobilalkalmazások fejlesztőinek új generációját. A felhő megjelenése szintén csökkentette a PC-k és a kisvállalati szerverek jelentőségét, amelyekre a Microsoft fókuszált, így részvényeinek árfolyama hosszan tartó mélyrepülésbe került.
A 2014-ben vezérigazgatói székbe emelt Satya Nadellának végül sikerült megtörnie a vállalat PC-függőségét. Azzal kezdte, hogy a felhőn keresztül bármilyen eszköz használatát lehetővé tette a fejlesztőknek, beleértve a nyílt forráskódú szoftvereket, amelyeket a korábbi vezérigazgató, Steve Ballmer egykor a technológiai ipar rákfenéjének nevezett. Az OpenAI-val 2019-ben kötött szoros szövetség pedig, amelyet Nadella kötött, elindított egy máig tartó felemelkedést, mert a Microsoft kizárólagos jogot kapott arra, hogy a startup MI-modelljeit felhőplatformján keresztül kínálja.
Nadella vezetésének egyik fő jellemzője a Microsoftnál az alkalmazkodóképesség volt - amit napjainkban, a generatív mesterséges intelligencia piacának változása idején ismét megmutatott. Mert az OpenAI-val való kapcsolata ellenére a Microsoft vezérigazgatója gyorsan észrevette, hogy az ilyen modellek még a legfejlettebb MI-technológiát is árucikké tehetik. A Microsoft az elsők között támogatta a Meta nyílt modelljét, a Llamát, és kevesebb mint két héttel a DeepSeek R1 érvelő rendszerének elindítása után már hozzáférést kínált a DeepSeek R1 érvelő rendszeréhez.
Még mindig túl korai lenne megítélni, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen mértékű felfordulást okoz, illetve hogy a Microsoft képes-e ellenállni ennek a legújabb bomlasztó viharnak. A többi Big Tech átmenethez hasonlóan ez is valószínűleg új versenytársak előtt nyitja meg az ajtót, és teljesen felboríthatja a Microsoft ügyfelei által alkalmazott alkalmazások fejlesztésének és futtatásának módját. Az Nvidia például részben a Cuda szoftverének köszönheti a mesterséges intelligencia chipek terén elért dominanciáját, amely megkönnyíti a fejlesztők számára a hardverén futtatható alkalmazások létrehozását. Ahogy az MI-chipek terén egyre erősödik a verseny, az Nvidia figyelme arra irányul, hogy még több értékes szoftverszolgáltatással bővítse portfólióját.
Aztán ott van az OpenAI. Stratégiája egyértelmű ütközőpályára állította a Microsofttal. Bár a ChatGPT véletlenül a fogyasztói technológia óriásává vált, az OpenAI fő célja az volt, hogy megteremtse magának a mesterséges intelligencia korszakának központi platformját. Ha az OpenAI-nak sikerül megvalósítania az álmát, hogy az embernél magasabb szintű intelligenciát hozzon létre, akkor valószínűleg mindennek vége: nehéz elképzelni, hogy bármely vállalat stratégiái ellen tudnának állni egy ilyen hatalmas erőnek. De még ha ez nem is következik be, ha a fejlesztők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az MI fejlett formáira alkalmazásaik fejlesztéséhez, akkor a nagyméretű nyelvi modellek válhatnak egy új fejlesztői platformmá. Ahogy a böngésző az internet kezdeti időszakában, ez a Microsoftot is alapjaiban rázhatja meg.
De más kimenetel is lehetséges. Egyelőre a generatív mesterséges intelligencia inkább a számítástechnikai ipar felhő-korszakának kiterjesztése, nem pedig egy önálló új platform. Ha ez így marad, akkor ez továbbra is a Microsoft erősségei mellett szólna. Mióta Nadella 2014 elején átvette az irányítást, a cég részvényeinek árfolyama megtízszereződött, és a tőzsdei értéke közel 2,8 milliárd dollárra emelkedett. Van mit ünnepelni az első fél évszázadból.
Bill Gates és Paul Allen 50 évvel ezelőtt ezen a héten alapították meg a Micro-Soft nevű vállalatot, azzal a céllal, hogy eladják a Basic számítógépes nyelv egy verzióját az első proto-PC, az Altair számára. A két férfi már korábban is dolgozott együtt: a '70-es évek elején a Lakeside Programming csoport tagjaként, majd a Traf-O-Data nevű közúti forgalomelemző cég társalapítójaként. De a Micro-Soft - amelyet később átneveztek, hogy elhagyják a kötőjelet, és a jelenlegi székhelyére, a washingtoni Redmondba költöztettek - lett az a vállalat, amely a következő öt évtizedben átalakította a személyi számítástechnikát.
Első termékük megadta az irányt a későbbi fejlődéshez. Az évtizedek során a Microsoft sorsa emelkedett, stagnált, majd újra emelkedett a technológiai iparág időszakos platformváltásainak hatására. Az üzletük szíve azonban mindig is abban rejlett, hogy eszközöket biztosítottak a fejlesztőknek alkalmazásaik és az azok futtatásához szükséges platformok megépítésére.
Gates és Allen cége az irányítása alatt álló, ma már az egész világot behálózó adatközpontok flottájával hosszú utat tett meg az Altair óta. A generatív mesterséges intelligenciára tett korai beszállásnak köszönhetően a jubileum közeledtével jelentős fellendülésnek örvendett. A technológiai iparban a platformváltások kimenetele azonban nem mindig kiszámítható, és még túl korai lenne megmondani, hogy a Microsoft elhárította-e a mostani potenciális fenyegetéseket.
Harminc évvel ezelőtt, amikor a vállalat a számítógépes dominanciája csúcsán volt, és a versenyellenes taktikája miatt Washington leszámolást indított ellene, az internet térhódítása egzisztenciális fenyegetésként jelentkezett. Ha a fejlesztők a webböngészőkben futtatható alkalmazásokat tudtak volna készíteni, ahogyan azt az internet úttörője, a Netscape megálmodta, akkor ki fizetett volna a Microsoft Windowsért? Egy nyílt forráskódú Linux operációs rendszerrel működő PC is ugyanolyan jól működött volna.
A Microsoft végül eltiporta a Netscape-et - hozzájárulva ezzel trösztellenes problémáihoz. De nem a web volt az, ami felhígította a technológiai világ feletti uralmát, hanem az okostelefonok kerültek a középpontba, háttérbe szorítva a PC-ket, és előtérbe helyezve a mobilalkalmazások fejlesztőinek új generációját. A felhő megjelenése szintén csökkentette a PC-k és a kisvállalati szerverek jelentőségét, amelyekre a Microsoft fókuszált, így részvényeinek árfolyama hosszan tartó mélyrepülésbe került.
A 2014-ben vezérigazgatói székbe emelt Satya Nadellának végül sikerült megtörnie a vállalat PC-függőségét. Azzal kezdte, hogy a felhőn keresztül bármilyen eszköz használatát lehetővé tette a fejlesztőknek, beleértve a nyílt forráskódú szoftvereket, amelyeket a korábbi vezérigazgató, Steve Ballmer egykor a technológiai ipar rákfenéjének nevezett. Az OpenAI-val 2019-ben kötött szoros szövetség pedig, amelyet Nadella kötött, elindított egy máig tartó felemelkedést, mert a Microsoft kizárólagos jogot kapott arra, hogy a startup MI-modelljeit felhőplatformján keresztül kínálja.
Nadella vezetésének egyik fő jellemzője a Microsoftnál az alkalmazkodóképesség volt - amit napjainkban, a generatív mesterséges intelligencia piacának változása idején ismét megmutatott. Mert az OpenAI-val való kapcsolata ellenére a Microsoft vezérigazgatója gyorsan észrevette, hogy az ilyen modellek még a legfejlettebb MI-technológiát is árucikké tehetik. A Microsoft az elsők között támogatta a Meta nyílt modelljét, a Llamát, és kevesebb mint két héttel a DeepSeek R1 érvelő rendszerének elindítása után már hozzáférést kínált a DeepSeek R1 érvelő rendszeréhez.
Még mindig túl korai lenne megítélni, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen mértékű felfordulást okoz, illetve hogy a Microsoft képes-e ellenállni ennek a legújabb bomlasztó viharnak. A többi Big Tech átmenethez hasonlóan ez is valószínűleg új versenytársak előtt nyitja meg az ajtót, és teljesen felboríthatja a Microsoft ügyfelei által alkalmazott alkalmazások fejlesztésének és futtatásának módját. Az Nvidia például részben a Cuda szoftverének köszönheti a mesterséges intelligencia chipek terén elért dominanciáját, amely megkönnyíti a fejlesztők számára a hardverén futtatható alkalmazások létrehozását. Ahogy az MI-chipek terén egyre erősödik a verseny, az Nvidia figyelme arra irányul, hogy még több értékes szoftverszolgáltatással bővítse portfólióját.
Aztán ott van az OpenAI. Stratégiája egyértelmű ütközőpályára állította a Microsofttal. Bár a ChatGPT véletlenül a fogyasztói technológia óriásává vált, az OpenAI fő célja az volt, hogy megteremtse magának a mesterséges intelligencia korszakának központi platformját. Ha az OpenAI-nak sikerül megvalósítania az álmát, hogy az embernél magasabb szintű intelligenciát hozzon létre, akkor valószínűleg mindennek vége: nehéz elképzelni, hogy bármely vállalat stratégiái ellen tudnának állni egy ilyen hatalmas erőnek. De még ha ez nem is következik be, ha a fejlesztők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az MI fejlett formáira alkalmazásaik fejlesztéséhez, akkor a nagyméretű nyelvi modellek válhatnak egy új fejlesztői platformmá. Ahogy a böngésző az internet kezdeti időszakában, ez a Microsoftot is alapjaiban rázhatja meg.
De más kimenetel is lehetséges. Egyelőre a generatív mesterséges intelligencia inkább a számítástechnikai ipar felhő-korszakának kiterjesztése, nem pedig egy önálló új platform. Ha ez így marad, akkor ez továbbra is a Microsoft erősségei mellett szólna. Mióta Nadella 2014 elején átvette az irányítást, a cég részvényeinek árfolyama megtízszereződött, és a tőzsdei értéke közel 2,8 milliárd dollárra emelkedett. Van mit ünnepelni az első fél évszázadból.