Elszegényíti az internetet a Google

Konrad Becker médiaelméleti szakember szerint alapvetően hibás a Google keresési algorítmusa, mivel egyszerű embereket léptet a szakértők helyére.

Konrad Becker többek között az Új Kulturális Technológiák Intézet/t0 igazgatója, a Public Netbase és a World-Information.Org kigondolója. A médiaelméleti szakember, intézetigazgató, zenész az óriáscégek fáradhatatlan bírálója. Már 2008-ban megszervezte a Deep Search Konferenciát, amelynek középpontjában az internetes keresők társadalom-befolyásoló, -irányító szerepe állt.

"A társaság által jelenleg alkalmazott úgynevezett Page Rank-elvű találatmegjelenítés nagyon problémás, továbbá jelentős mértékben hozzájárul az online világ elszegényedéséhez. Ez egy olyan jelenség, ami csak felerősíti az úgynevezett folkonómiát. Ez a fogalom arra utal, hogy egyre gyakrabban lépnek az interneten egyszerű emberek a szakértők és az általuk definiált, hierarchikus kategorizálás helyére. A komoly adatmennyiség miatt ez az amatőr tudományos szervezet mégis komoly szerepet tud játszani a világháló életében" - jelentette ki Konrad Becker.

"Az online keresések közül sok professzionális szinten zajlik. Számos vizsgálat kiderítette, hogy egy tudományos anyag megírása sokaknál Google-kereséssel indul. Azonban ezekből az adatokból nagyon gyorsan lehet következtetni az egyes személyekre is. A Google csupán annak a vágynak, létszükségszerűségnek, de politikai és gazdasági szükségszerűségnek is a tünete, amely arra irányul, hogy rendezni tudjuk az adatainkat." Az online aktivista szerint a helyzet kettős: a felhasználók egyrészt jobb és személyre szabott keresési találatokat akarnak, ugyanakkor ezek a keresési eredmények ezzel párhuzamosan egyre kevésbé ellenőrizhetőek. Ennek oka, hogy az emberek a találatokat gyakran úgy szemlélik, hogy azok csak nekik szólnak, pedig ez koránt sem mondható el minden esetben.

"A Google és más keresők továbbra is azt a mítoszt akarják erősíteni, hogy az internetes kutatás egy szigorúan algoritmikus gépi logikára épülő valami, ami mentes minden befolyásolási lehetőségtől. Időközben viszont tudjuk, hogy mindenki igyekszik belenyúlni a keresési találatokba, komplett csoportok dolgoznak ezeken az ügyeken. Egyes eredmények hirtelen felbukkannak, majd egy idő múlva már teljesen eltűnnek. Richard Rogers, az Amszterdami Egyetem munkatársa vizsgálta ezt a jelenséget és arra az eredményre jutott, hogy teljesen nyilvánvalóan beavatkoznak az online keresési folyamatokba. Egy készüléken legalább meg lehet különböztetni a be- és kimeneti portokat, de az ilyen rendszereknél ez nem lehetséges" - tette hozzá a médiaelméleti szakember.

Becker a Google mellett az Apple-től sincs elragadtatva, mivel úgy vélte: vannak olyan kísérletek, amiknek az a céljuk, hogy az internetet egyfajta pay-per-view jukebox rendszerré változtassák át. Ez sok szolgáltatónak régi álma. Egy vastag kábel a felhasználók otthonaiba, amin a tartalmak érkezhetnek és onnan egy kábel a központokba, amin keresztül az emberek pénze érkezhet. A szakember közölte: nem véletlen, hogy az Apple-t már a katolikus egyházhoz hasonlítják. Ez a hasonlat abból a szempontból mindkét szervezetre igaz, hogy senki sem tudja, hogy mi zajlik a szép felület alatt és egy szép adománnyal mindenki megszabadulhat a bűneitől. A probléma csak az, hogy ezek a multicégek már eltávolodtak az eredeti elképzeléseiktől, hiszen a Google már nem kizárólag kereső, elég csak az Earth, a Maps, a Street View vagy éppen a Buzz szolgáltatásaira gondolni.

S eközben arról sem szabad elfeledkezni, hogy itt már nem csak az általános információkhoz való hozzáférésekről van szó. Sokkal inkább figyelembe kell venni a hivatali adatokhoz, a kutatási eredményekhez vagy éppen a világ kulturális örökségéhez való hozzáféréseket is. Biztosítani kell, hogy ezeket mindenki szabadon elérhesse és ne egyetlen cég vagy szervezet tulajdonát képezzék, vagy az elérhetőségük ne az ő jövőbeli kénye-kedvétől függjön.