Berta Sándor
Problémákat okozhatnak az intelligens árammérők
A következő néhány évben elterjedhetnek az Európai Unióban az intelligens árammérők, de az átállás közel sem lesz zökkenőmentes.
A 2006/32/EK irányelv szerint a végső átállási határidő 2020, utána már kötelező lesz minden európai uniós háztartásban intelligens árammérőt használni. A felhasználóknak a váltás mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem nekik kell majd leolvasniuk és bediktálniuk a fogyasztásukat, hanem mindez automatikusan, egy Smart Meter segítségével online történik majd. A cél az, hogy az új fogyasztásmérők segítségével jelentős mennyiségű energiát lehessen megtakarítani. Azonban az új technológia nem csak előnyöket hoz magával. A fogyasztási adatok automatikus kiolvasása és internetes továbbítása például súlyosan megsértheti a jelenlegi adatvédelmi törvényeket.
Intelligens árammérőket jelenleg már használnak Svédországban és Olaszországban, Nagy-Britanniában pedig a kormány már tervezi a bevezetésüket. Németországban 2010-től az új építésű és a teljesen felújított épületekben kötelező lesz intelligens árammérőket alkalmazni. Ausztriában ugyan csak 2016-ban térnének át az új rendszerekre, de az E-Control energiafelügyeleti szervezet, az Osztrák Villamossági Vállalatok Szövetsége (VEÖ) és a Gáz-Hő Szakszövetség (FGW) már dolgozik egy egységesen megoldáson.
Tisztázni akarják többek között, hogy egy úgynevezett Smart Meter egységnek milyen szabványokat és teljesítményeket kell majd támogatnia, illetve, hogy az automatikus leolvasások milyen időközönként valósuljanak meg. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a leolvasás 15 percenként valósulna meg, mindez nem csak felesleges, hanem óriási feldolgozandó adatmennyiséget is jelentene. Kérdéses az is, hogy a fogyasztók miként ellenőrizhetnék a leolvasási folyamatot és hogy miként védenék ki a rendszer téves fogyasztási adatdiktálását.
Ausztriában mindenesetre már tesztelik az úgynevezett In-House kijelzőket, amelyek számítógépre vagy PDA-ra köthetők és amelyeknek köszönhetően pontosan megfigyelhető az egész lakás, de akár az egyes készülékek fogyasztása is. A gond csak az, hogy a plusz eszközök alkalmazása és a keletkező hatalmas plusz adatmennyiség miatt könnyen előfordulhat, hogy az új megoldás végül több energiát emészt majd fel, mint amennyit az intelligens árammérők segítségével megtakarítható lesz.
A 2006/32/EK irányelv szerint a végső átállási határidő 2020, utána már kötelező lesz minden európai uniós háztartásban intelligens árammérőt használni. A felhasználóknak a váltás mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem nekik kell majd leolvasniuk és bediktálniuk a fogyasztásukat, hanem mindez automatikusan, egy Smart Meter segítségével online történik majd. A cél az, hogy az új fogyasztásmérők segítségével jelentős mennyiségű energiát lehessen megtakarítani. Azonban az új technológia nem csak előnyöket hoz magával. A fogyasztási adatok automatikus kiolvasása és internetes továbbítása például súlyosan megsértheti a jelenlegi adatvédelmi törvényeket.
Intelligens árammérőket jelenleg már használnak Svédországban és Olaszországban, Nagy-Britanniában pedig a kormány már tervezi a bevezetésüket. Németországban 2010-től az új építésű és a teljesen felújított épületekben kötelező lesz intelligens árammérőket alkalmazni. Ausztriában ugyan csak 2016-ban térnének át az új rendszerekre, de az E-Control energiafelügyeleti szervezet, az Osztrák Villamossági Vállalatok Szövetsége (VEÖ) és a Gáz-Hő Szakszövetség (FGW) már dolgozik egy egységesen megoldáson.
Tisztázni akarják többek között, hogy egy úgynevezett Smart Meter egységnek milyen szabványokat és teljesítményeket kell majd támogatnia, illetve, hogy az automatikus leolvasások milyen időközönként valósuljanak meg. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a leolvasás 15 percenként valósulna meg, mindez nem csak felesleges, hanem óriási feldolgozandó adatmennyiséget is jelentene. Kérdéses az is, hogy a fogyasztók miként ellenőrizhetnék a leolvasási folyamatot és hogy miként védenék ki a rendszer téves fogyasztási adatdiktálását.
Ausztriában mindenesetre már tesztelik az úgynevezett In-House kijelzőket, amelyek számítógépre vagy PDA-ra köthetők és amelyeknek köszönhetően pontosan megfigyelhető az egész lakás, de akár az egyes készülékek fogyasztása is. A gond csak az, hogy a plusz eszközök alkalmazása és a keletkező hatalmas plusz adatmennyiség miatt könnyen előfordulhat, hogy az új megoldás végül több energiát emészt majd fel, mint amennyit az intelligens árammérők segítségével megtakarítható lesz.
, lehet hogy elfelejtettem forogni.
