Berta Sándor
Hosszú távon is megkaphatja a SWIFT-adatokat az USA
A terrortámadások kivédésére az Európai Unió hozzá akar férni a SWIFT-rendszer minden adatához. Az információkat az Egyesült Államok továbbra is megkaphatná.
Az új rendszer alapja az idén szeptemberben a Svájcban üzembe helyezendő számítógépközpont lesz. A tervek szerint itt dolgoznák fel az EU-n belüli teljes banki forgalmat. A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) hálózatának segítségével naponta több mint 200 ország 8600 bankja és pénzintézete több mint 11 millió pénzügyi tranzakciót bonyolít. A rendőrségek és más bűnüldöző szervek így szabadon hozzáférhetnének a legkülönfélébb banki adatokhoz. A tárolt információkat - kérésre - továbbadnák az amerikai hatóságoknak is.
A második lépcsőfokot egy amerikai mintára megvalósuló terrorellenes program kidolgozása és elindítása jelenti majd. Ez derült ki abból a jelentésből, amely a német Handelsblatt gazdasági magazin birtokába került. Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos azonnal levelet írt José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett szabályozás teljesen elüt az európai adatvédelmi normáktól. Ráadásul a szakember úgy vélte, hogy egy ilyen lépés korlátozná az EU szuverenitását és masszív beavatkozást jelentene az európai polgárok magánéletébe.
Az Európai Parlament szintén támadta az ötletet, az EB ennek ellenée nem tágít: már a héten elfogadnák a javaslatcsomagot, majd új megállapodást kötnének az amerikai kormánnyal. Az európai uniós tagállamok nagykövetei szerdán szavaznak a kérdésről, július 27-én pedig az EU-s külügyminiszterek tárgyalnak az elképzelésekről. Az új szabályozás várhatóan idén szeptembertől lép majd életbe.
Az amerikai hivatalok egy helyi szerverről töltik le a SWIFT-információkat és ebben nagy segítségükre van a Terrorist Finance Tracking Program (TFTP). Ugyan az új svájci központ elvileg megakadályozza, hogy az USA közvetlenül hozzáférhessenek az európai banki adatokhoz, de mivel Brüsszel várhatóan továbbra is készségesen együtt fog működni, így ez nem okoz majd komoly fennakadást. Az EU elvileg garantálni akarja, hogy a műveletek közben nem sérülnek az európai uniós állampolgárok személyiségi és a magánélet védelméhez fűződő jogai.
A közeljövő kilátásai szintén nem adnak okot túl nagy bizakodásra. Az Európai Bizottság ugyanis mindenképpen létre akarja hozni az EU-TFTP-t. Az új megállapodás jogalapjául nem a Lisszaboni Szerződés, hanem az aktuális EU-szerződés szolgálna, mert így az Európai Parlament kevésbé szólhatna bele a dolgokba. Az EP szakértői így jelezték: minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák a tervek megvalósulását. Az Európai Bizottság nem tett le egy saját Passenger Name Record (PNR) rendszer létrehozásáról sem, amelyben minden légiutas adatait eltárolnák. Emellett egyesítenék azt a jelenlegi három adatbázist, amelyben az ujjlenyomatokat, a biometrikus adatokat és a körözési esetek információit tárolják. Jogászok attól tartanak, hogy e szupernyilvántartás tartalmához az Egyesült Államok szabadon hozzáférhet majd.
Az új rendszer alapja az idén szeptemberben a Svájcban üzembe helyezendő számítógépközpont lesz. A tervek szerint itt dolgoznák fel az EU-n belüli teljes banki forgalmat. A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) hálózatának segítségével naponta több mint 200 ország 8600 bankja és pénzintézete több mint 11 millió pénzügyi tranzakciót bonyolít. A rendőrségek és más bűnüldöző szervek így szabadon hozzáférhetnének a legkülönfélébb banki adatokhoz. A tárolt információkat - kérésre - továbbadnák az amerikai hatóságoknak is.
A második lépcsőfokot egy amerikai mintára megvalósuló terrorellenes program kidolgozása és elindítása jelenti majd. Ez derült ki abból a jelentésből, amely a német Handelsblatt gazdasági magazin birtokába került. Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos azonnal levelet írt José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett szabályozás teljesen elüt az európai adatvédelmi normáktól. Ráadásul a szakember úgy vélte, hogy egy ilyen lépés korlátozná az EU szuverenitását és masszív beavatkozást jelentene az európai polgárok magánéletébe.
Az Európai Parlament szintén támadta az ötletet, az EB ennek ellenée nem tágít: már a héten elfogadnák a javaslatcsomagot, majd új megállapodást kötnének az amerikai kormánnyal. Az európai uniós tagállamok nagykövetei szerdán szavaznak a kérdésről, július 27-én pedig az EU-s külügyminiszterek tárgyalnak az elképzelésekről. Az új szabályozás várhatóan idén szeptembertől lép majd életbe.
Az amerikai hivatalok egy helyi szerverről töltik le a SWIFT-információkat és ebben nagy segítségükre van a Terrorist Finance Tracking Program (TFTP). Ugyan az új svájci központ elvileg megakadályozza, hogy az USA közvetlenül hozzáférhessenek az európai banki adatokhoz, de mivel Brüsszel várhatóan továbbra is készségesen együtt fog működni, így ez nem okoz majd komoly fennakadást. Az EU elvileg garantálni akarja, hogy a műveletek közben nem sérülnek az európai uniós állampolgárok személyiségi és a magánélet védelméhez fűződő jogai.
A közeljövő kilátásai szintén nem adnak okot túl nagy bizakodásra. Az Európai Bizottság ugyanis mindenképpen létre akarja hozni az EU-TFTP-t. Az új megállapodás jogalapjául nem a Lisszaboni Szerződés, hanem az aktuális EU-szerződés szolgálna, mert így az Európai Parlament kevésbé szólhatna bele a dolgokba. Az EP szakértői így jelezték: minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák a tervek megvalósulását. Az Európai Bizottság nem tett le egy saját Passenger Name Record (PNR) rendszer létrehozásáról sem, amelyben minden légiutas adatait eltárolnák. Emellett egyesítenék azt a jelenlegi három adatbázist, amelyben az ujjlenyomatokat, a biometrikus adatokat és a körözési esetek információit tárolják. Jogászok attól tartanak, hogy e szupernyilvántartás tartalmához az Egyesült Államok szabadon hozzáférhet majd.