Berta Sándor
Átszervezések a SWIFT-nél
Az elmúlt hónapokban bekövetkezett támadások hatására a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (System SWIFT) vezetői úgy döntöttek, hogy jelentős módosításokat hajtanak végre. Az átszervezésről szóló terveket már a szervezet felügyelőtanácsa is elfogadta.
Mint ismeretes, a SWIFT-botrány tavaly júniusban, Bush amerikai elnök hivatalos magyarországi látogatása után robbant ki és világszerte óriási felzúdulást keltett. Kiderült, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva az amerikai kormány munkatársai behatoltak a Belgiumban található rendszerbe, hogy így szerezzenek meg különböző fontos információkat. Az adatbázisban tárolják a világ több mint 200 országában található mintegy 7800 bank és hitelintézet összes folyószámlájának adatait és a SWIFT számítógépes rendszerén keresztül naponta közel 6 billió dollár értékű tranzakciót bonyolítanak le.
Idén februárban az Európai Parlament is az adatok átadásának leállítását követelte, ennek ellenére június végén az Európai Unió megállapodott a washingtoni kormánnyal azokban a feltételekben, amelyek szabad utat nyitnak a nemzetközi pénzforgalom adataihoz való hozzáféréshez az USA számára, így Washington a terrorellenes küzdelemben felhasználhatja a SWIFT-rendszeren keresztül történő pénzutalások adatait.
A most nyilvánosságra hozott elképzelés szerint elsősorban a szervezet informatikai rendszerének felépítésén változtatnának és a meglévő hálózatot több zónára osztanák fel. Az új globális adatfeldolgozó központot, amely 2009-ben kezdené meg a működését, Svájcban helyeznék el, ezenkívül egy külön vezetési és ellenőrzési részleget hoznának létre Hongkongban. A várhatóan 150 millióba euróba kerülő módosítások után a rendszer egyaránt irányítható és ellenőrizhető lenne Európából, Ázsiából és az Egyesült Államokból. A SWIFT ezzel a lépéssel egyúttal két adatfeldolgozási zónát alakít ki, az európait és a transzatlantit. Emellett, amennyiben szükséges, a jövőben további zónákat is létrehozhatnak.
A szervezet szerint így az európai és a globális központ is biztosíthatja majd, hogy az Európán belül bonyolított tranzakciók adatai Európában maradjanak. Az új svájci központ pedig kizárólag a nemzetközi forgalomban játszik majd szerepet.
A SWIFT azért választotta egyébként az új globális adatfeldolgozási központja székhelyéül Svájcot, mert ott megvan a szükséges infrastruktúra, nincs hiány megfelelően képzett szakemberekből és kellően kidolgozottak az adatvédelmi jogszabályok, ráadásul Svájc nem tagja az Európai Uniónak, a törvények és a körülmények kedvezőek a pénzügyi befektetők számára, valamint egyáltalán nem utolsósorban méltán híres a pénzügyi diszkréciójáról.
Mint ismeretes, a SWIFT-botrány tavaly júniusban, Bush amerikai elnök hivatalos magyarországi látogatása után robbant ki és világszerte óriási felzúdulást keltett. Kiderült, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva az amerikai kormány munkatársai behatoltak a Belgiumban található rendszerbe, hogy így szerezzenek meg különböző fontos információkat. Az adatbázisban tárolják a világ több mint 200 országában található mintegy 7800 bank és hitelintézet összes folyószámlájának adatait és a SWIFT számítógépes rendszerén keresztül naponta közel 6 billió dollár értékű tranzakciót bonyolítanak le.
Idén februárban az Európai Parlament is az adatok átadásának leállítását követelte, ennek ellenére június végén az Európai Unió megállapodott a washingtoni kormánnyal azokban a feltételekben, amelyek szabad utat nyitnak a nemzetközi pénzforgalom adataihoz való hozzáféréshez az USA számára, így Washington a terrorellenes küzdelemben felhasználhatja a SWIFT-rendszeren keresztül történő pénzutalások adatait.
A most nyilvánosságra hozott elképzelés szerint elsősorban a szervezet informatikai rendszerének felépítésén változtatnának és a meglévő hálózatot több zónára osztanák fel. Az új globális adatfeldolgozó központot, amely 2009-ben kezdené meg a működését, Svájcban helyeznék el, ezenkívül egy külön vezetési és ellenőrzési részleget hoznának létre Hongkongban. A várhatóan 150 millióba euróba kerülő módosítások után a rendszer egyaránt irányítható és ellenőrizhető lenne Európából, Ázsiából és az Egyesült Államokból. A SWIFT ezzel a lépéssel egyúttal két adatfeldolgozási zónát alakít ki, az európait és a transzatlantit. Emellett, amennyiben szükséges, a jövőben további zónákat is létrehozhatnak.
A szervezet szerint így az európai és a globális központ is biztosíthatja majd, hogy az Európán belül bonyolított tranzakciók adatai Európában maradjanak. Az új svájci központ pedig kizárólag a nemzetközi forgalomban játszik majd szerepet.
A SWIFT azért választotta egyébként az új globális adatfeldolgozási központja székhelyéül Svájcot, mert ott megvan a szükséges infrastruktúra, nincs hiány megfelelően képzett szakemberekből és kellően kidolgozottak az adatvédelmi jogszabályok, ráadásul Svájc nem tagja az Európai Uniónak, a törvények és a körülmények kedvezőek a pénzügyi befektetők számára, valamint egyáltalán nem utolsósorban méltán híres a pénzügyi diszkréciójáról.