Berta Sándor
Méhek és robotok a környezetvédelemért
Az állatok és a technika ötvözésével tennék hatékonyabbá a környezetvédelmet a Würzburgi Egyetem kutatói. A német szakemberek a méhekből és a robotokból hoznának létre egy hatékony, megbízható, pontos és olcsó környezetvédelmi bioszenzor-hálózatot.
A program hivatalos neve Nagy felületű környezetvédelmi ellenőrzéseket biztosító bioszenzor-hálózat, és az Európai Unió összesen 500 000 euróval támogatja. A tudóscsoportot Jürgen Tautz professzor, méhkutató és Klaus Schilling professzor, robotspecialista vezeti, akik további 500 000 eurót gyűjtöttek össze más forrásokból. A célok között szerepel egy kiválasztott terület gyors átvizsgálása káros anyagok után. Ebben a munkában a szakemberek egyaránt szerepet szánnak a méheknek és a robotoknak.
"Egy méhraj több négyzetkilométernyi kiterjedésű lehet, de a mérete extrém esetekben elérheti a 20x20 kilométert is. A rovarok ezen a területen minden egyes virágot felkeresnek. De még ennél is fontosabb, hogy nemcsak a virágport szedik össze, hanem minden anyagot, amit találnak" - jelentette ki Jürgen Tautz.
Amennyiben tehát a környezetvédők tudni akarják, hogy egy mező fertőzött-e káros anyagokkal, akkor elég csak a méhekre támaszkodniuk.
"A mi feladatunk a programban az, hogy olyan szenzorokat helyezzünk el a méhkaptárban, amelyek összeszedik ezekről az anyagokról a kívánt információkat. Emellett lehetővé kell tennünk, hogy ezek az adatok minél gyorsabban eljussanak a központba, hogy ott mielőbb elemezni lehessen őket" - tette hozzá Klaus Schilling, a Würzburgi Egyetem Robotikai és Telematikai Tanszékének vezetője. Az egyes rovarokat chipekkel látják el, így a tudósok mindig pontosan tudják, hogy melyik állat, mely mintákat gyűjtötte össze. Miután megtörtént az információk elemzése, a szakemberek még mindig elküldhetnek robotokat az adott terület részletes átvizsgálására.
A környezetvédelem mellett a megoldás hatékony lehet a katasztrófák sújtotta területek, a városok szennyezettségének vagy például a repülőterek ellenőrzésére. Utóbbi már most is létezik, gyakran alkalmaznak méhrajokat a légikikötők környékén a repülőgépek által kibocsájtott kerozinszint megállapítására. "A megfelelő technikával nagyon pontos kimutatások készíthetők és kideríthető mondjuk, hogy ha egy repülőgép engedély nélkül engedett ki az üzemanyagtartályaiból kerozint a repülőtér közelében. Az egyetlen probléma most már csak az, hogy mit csináljunk télen, amikor nincsenek méhrajok" - mondta Schilling.
A 4 éven át tartó projektben a Würzburgi Egyetem mellett a Telematikai Központ nevű kutatóintézet, valamint az eSTe Sigrid Thoma és a Fröhlich Electronic cég vesz részt.
A program hivatalos neve Nagy felületű környezetvédelmi ellenőrzéseket biztosító bioszenzor-hálózat, és az Európai Unió összesen 500 000 euróval támogatja. A tudóscsoportot Jürgen Tautz professzor, méhkutató és Klaus Schilling professzor, robotspecialista vezeti, akik további 500 000 eurót gyűjtöttek össze más forrásokból. A célok között szerepel egy kiválasztott terület gyors átvizsgálása káros anyagok után. Ebben a munkában a szakemberek egyaránt szerepet szánnak a méheknek és a robotoknak.
"Egy méhraj több négyzetkilométernyi kiterjedésű lehet, de a mérete extrém esetekben elérheti a 20x20 kilométert is. A rovarok ezen a területen minden egyes virágot felkeresnek. De még ennél is fontosabb, hogy nemcsak a virágport szedik össze, hanem minden anyagot, amit találnak" - jelentette ki Jürgen Tautz.
Amennyiben tehát a környezetvédők tudni akarják, hogy egy mező fertőzött-e káros anyagokkal, akkor elég csak a méhekre támaszkodniuk."A mi feladatunk a programban az, hogy olyan szenzorokat helyezzünk el a méhkaptárban, amelyek összeszedik ezekről az anyagokról a kívánt információkat. Emellett lehetővé kell tennünk, hogy ezek az adatok minél gyorsabban eljussanak a központba, hogy ott mielőbb elemezni lehessen őket" - tette hozzá Klaus Schilling, a Würzburgi Egyetem Robotikai és Telematikai Tanszékének vezetője. Az egyes rovarokat chipekkel látják el, így a tudósok mindig pontosan tudják, hogy melyik állat, mely mintákat gyűjtötte össze. Miután megtörtént az információk elemzése, a szakemberek még mindig elküldhetnek robotokat az adott terület részletes átvizsgálására.
A környezetvédelem mellett a megoldás hatékony lehet a katasztrófák sújtotta területek, a városok szennyezettségének vagy például a repülőterek ellenőrzésére. Utóbbi már most is létezik, gyakran alkalmaznak méhrajokat a légikikötők környékén a repülőgépek által kibocsájtott kerozinszint megállapítására. "A megfelelő technikával nagyon pontos kimutatások készíthetők és kideríthető mondjuk, hogy ha egy repülőgép engedély nélkül engedett ki az üzemanyagtartályaiból kerozint a repülőtér közelében. Az egyetlen probléma most már csak az, hogy mit csináljunk télen, amikor nincsenek méhrajok" - mondta Schilling.
A 4 éven át tartó projektben a Würzburgi Egyetem mellett a Telematikai Központ nevű kutatóintézet, valamint az eSTe Sigrid Thoma és a Fröhlich Electronic cég vesz részt.
