Berta Sándor
Sarkozy kitart internetellenőrzési tervei mellett
A francia elnök levélben szólította fel José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét a távközlési csomag módosítására.
Nicolas Sarkozy szerint az adott szövegrész megakadályozza majd, hogy a szerzői jogsértési ügyekben elrendelhető legyen a vétkesek és a gyanúsítottak internethozzáférésének blokkolása. A Liberation francia napilap megszerezte a dokumentumot és azt azonnal meg is jelentette Ecrans nevű szakmai blogjában. Az anyagban Sarkozy felszólította Barrosót és Viviane Reding távközlési és médiaügyekért felelős európai uniós biztost, hogy személyesen is támogassák a 138-as kiegészítés törlését a távközlési csomag tervezetéből. A francia államfő azzal indokolta kérését, hogy ez a szövegrész gyakorlatilag lehetetlenné teszi az internetes kalózok elleni harcot, és a kalózok tevékenysége a francia és az európai médiaipar létét fenyegeti. Az ágazat "pénzügyi egészségét" viszont biztosítani kell.
A 138-as kiegészítést Catherine Trautmann és Guy Bono francia szociáldemokrata európai parlamenti képviselők javaslatára került a tervezet végleges változatába és a célja az internetblokádok megakadályozása.
A módosítórészt szeptember 24-én, az utolsó pillanatban, számos konzervatív EP-képviselő támogatásával sikerült elhelyezni a tervezet szövegében. A 138-as kiegészítés kimondja, hogy egyetlen felhasználó sem figyeltethető meg, ellenőrizhető és az internethozzáférése sem blokkolható bírói engedély nélkül.
Sarkozy levelében sürgette a zeneszámokra vonatkozó szerzői jogvédelem időtartamának meghosszabbítását is, mondván erre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a zeneipar számára megtérüljenek a különböző fejlesztések és beruházások. Ráadásul így biztosítva lenne, hogy a zenészek egész életükben profitálhassanak a munkájukból. Az Európai Unióban a szerzői jogvédelem időtartama a dalok esetében jelenleg 50 év, ezt azonban 95 évre akarja felemelni a zeneipar és az Európai Bizottság.
Sarkozy levele részben elkésett, hiszen szeptember 24-én az Európai Parlament 573 igen szavazattal, 74 nem voks ellenében elfogadta a kiegészítést. Az Európai Bizottság és az Európai tanács ugyanakkor még tárgyalni fog a csomagról. Utóbbi november 27-én tűzi napirendjére a kérdést. Amennyiben a két szervezet az Európai Parlament határozatával ellentétes döntést hozna, a kérdés újra az EP elé kerül, amely jövő tavasszal tárgyalhat a tervezetről újra. Akkor viszont már Csehország tölti majd be az EU soros elnöki tisztét.
Mint ismeretes, a fájlcserélők internethozzáférésének blokkolásáról szóló elképzelés tavaly novemberben merült fel Franciaországban, a tervezetét idén júniusban fogadta el a francia kormány. A HADOPI nevű kormányzati hivatal ellen tiltakoztak nem csak a civil szervezetek, de a helyi internetszolgáltatók is. Legutóbb pedig a német kormány jelezte: nem támogatja a HADOPI-rendszer bevezetését. Ennek ellenére Nicholas Sarkozy elnök és kormánya ragaszkodott a hivatal felállításához, sőt az államfő idén márciusban már egy fő internetellenőrt is kinevezett.
Nicolas Sarkozy szerint az adott szövegrész megakadályozza majd, hogy a szerzői jogsértési ügyekben elrendelhető legyen a vétkesek és a gyanúsítottak internethozzáférésének blokkolása. A Liberation francia napilap megszerezte a dokumentumot és azt azonnal meg is jelentette Ecrans nevű szakmai blogjában. Az anyagban Sarkozy felszólította Barrosót és Viviane Reding távközlési és médiaügyekért felelős európai uniós biztost, hogy személyesen is támogassák a 138-as kiegészítés törlését a távközlési csomag tervezetéből. A francia államfő azzal indokolta kérését, hogy ez a szövegrész gyakorlatilag lehetetlenné teszi az internetes kalózok elleni harcot, és a kalózok tevékenysége a francia és az európai médiaipar létét fenyegeti. Az ágazat "pénzügyi egészségét" viszont biztosítani kell.
A 138-as kiegészítést Catherine Trautmann és Guy Bono francia szociáldemokrata európai parlamenti képviselők javaslatára került a tervezet végleges változatába és a célja az internetblokádok megakadályozása.A módosítórészt szeptember 24-én, az utolsó pillanatban, számos konzervatív EP-képviselő támogatásával sikerült elhelyezni a tervezet szövegében. A 138-as kiegészítés kimondja, hogy egyetlen felhasználó sem figyeltethető meg, ellenőrizhető és az internethozzáférése sem blokkolható bírói engedély nélkül.
Sarkozy levelében sürgette a zeneszámokra vonatkozó szerzői jogvédelem időtartamának meghosszabbítását is, mondván erre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a zeneipar számára megtérüljenek a különböző fejlesztések és beruházások. Ráadásul így biztosítva lenne, hogy a zenészek egész életükben profitálhassanak a munkájukból. Az Európai Unióban a szerzői jogvédelem időtartama a dalok esetében jelenleg 50 év, ezt azonban 95 évre akarja felemelni a zeneipar és az Európai Bizottság.
Sarkozy levele részben elkésett, hiszen szeptember 24-én az Európai Parlament 573 igen szavazattal, 74 nem voks ellenében elfogadta a kiegészítést. Az Európai Bizottság és az Európai tanács ugyanakkor még tárgyalni fog a csomagról. Utóbbi november 27-én tűzi napirendjére a kérdést. Amennyiben a két szervezet az Európai Parlament határozatával ellentétes döntést hozna, a kérdés újra az EP elé kerül, amely jövő tavasszal tárgyalhat a tervezetről újra. Akkor viszont már Csehország tölti majd be az EU soros elnöki tisztét.
Mint ismeretes, a fájlcserélők internethozzáférésének blokkolásáról szóló elképzelés tavaly novemberben merült fel Franciaországban, a tervezetét idén júniusban fogadta el a francia kormány. A HADOPI nevű kormányzati hivatal ellen tiltakoztak nem csak a civil szervezetek, de a helyi internetszolgáltatók is. Legutóbb pedig a német kormány jelezte: nem támogatja a HADOPI-rendszer bevezetését. Ennek ellenére Nicholas Sarkozy elnök és kormánya ragaszkodott a hivatal felállításához, sőt az államfő idén márciusban már egy fő internetellenőrt is kinevezett.
ez jó
