MTI
Parlamenti vita az internetadóról
Egy képviselő a fogyasztói szokások megváltozásával indokolta a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításának szükségességét, mivel meredeken csökkennek a kulturális alap innen származó bevételei. Az ellenzők bármilyen apró adóemelést is elleneznek, és az internet elterjedésének lassulásától óvnak.
Schiffer János (MSZP) felszólalásában a fogyasztói szokások megváltozásával indokolta a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításának szükségességét. A szocialista képviselő kiemelte: a parlamenti leírókon kívül ma már szinte senki nem használ hangkazettát, így meredeken csökkennek a kulturális alap innen származó bevételei. Schiffer János az internet kulturális járulékoltatása mellett is érvelt, azzal, hogy az alap ebből támogatja a fesztiválokat, amelyek vendéglátási és idegenforgalmi haszonnal is járnak.
Pettkó András (MDF) április 1-jei viccnek nevezte az internetes szolgáltatások kulturális járulékát. Hozzátette: bizonyos abban, hogy a kormány egyetlen illetékes civil, informatikai szervezettel sem egyeztetett. Álláspontja szerint még egymillió magyarországi internetező kellene, ami évente hozzávetőleg 32 milliárd forint áfatöbbletet jelentene, és ebből nyugodtan fordítható kultúrára egymilliárd forint, amit ez a javaslat tartalmaz. Halász János (Fidesz) ugyancsak a fogyasztási szokások gyors változása miatt nevezte késésnek a javaslat benyújtásának időpontját. Az ellenzéki képviselő Pettkó Andráshoz hasonlóan ellenezte az internet-szolgáltatások kulturális járulékát.
A liberális Pető Iván álláspontja szerint lehetetlen előteremteni egymillió új magyar internetezőt. Az internetes szolgáltatások kulturális járuléka mellett azzal érvelt, hogy a szolgáltatók is kapnak vissza belőle tartalomfejlesztésre, illetve egy átfogó adó- és közteherreform nélkül máshonnan nem lehetne pótolni a kulturális alap forrásait. Az SZDSZ képviselője elképzelhetőnek tartotta, hogy megszűnjön az elkülönített járulék és az áfa, vagy az szja egy bizonyos része menne a kulturális alapba. Pető Iván hozzáfűzte: sem a szolgáltatóknak, sem a fogyasztóknak nem jelentene nagy terhet a kulturális járulék, mivel fogyasztóként 20 és 70 forint között mozogna.
A vita utolsó szakaszában továbbra is az internetes szolgáltatások kulturális járulékáról volt szó. Hosszabb felszólalásában az MDF-es Pettkó András azt mondta, frakciója módosító javaslatot nyújt be az internetszolgáltatásra "kivetett adóval" kapcsolatban, ám - tette hozzá - ha ezt az Országgyűlés nem támogatja, a demokrata fórum nem szavazza meg a törvénymódosítást. Pettkó András kitért arra is, az EU-s tagállamokban ismeretlen fogalom az internetes szolgáltatás kulturális járuléka. Pont azt kellene elérni - mondta az ellenzéki képviselő -, hogy minél többen használják az internetet. A felszólalásra reagáló szocialista képviselők - Halmai Gáborné és Márfai Péter, valamint Arató Gergely, a kulturális tárca államtitkára - egyaránt hangsúlyozták, hogy ha a szóban forgó járulék a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi, akkor a kulturális szolgáltatásokat is bővíteni lehet.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) felszólalásában leszögezte: a Fidesz támogatja a kultúra támogatását, de nem az internet rovására. "Hiller István kitalálta, hogy Európában egyedülálló módon megsarcolja az internetet" - fogalmazott az ellenzéki képviselő. Emlékeztetett arra, hogy az elképzelés ellen számos civil szervezet tiltakozott. Pettkó Andráshoz hasonlóan Nyitrai Zsolt is azt szorgalmazta, hogy minden magyar állampolgár érje el és használhassa napi szinten az interneten. A Fidesz nem támogatja az internetadót, ezért módosító javaslatot nyújtott be. Az elnöklő Harrach Péter az általános vitát elnapolta, folytatására a következő ülésnapon kerül sor.
Bóna Ákos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) infokommunikációs ügyekért felelős szakállamtitkára szakmai egyeztetést hívott össze április 21-ére az internet szolgáltatásokra kivetett kulturális járulékkal kapcsolatban. A gazdasági tárca közleménye szerint elkötelezettek amellett, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium által beterjesztett jogszabály-módosítást részletes és kiterjedt egyeztetés előzze meg az internetszolgáltatókkal. A tárca is valós veszélyt lát abban, hogy az új járulék megnehezítheti a hazai internet penetráció kiszélesítését, ezért tartja rendkívül fontosnak, hogy az internet szolgáltatók bevonásával egyeztessen a jogszabály módosításáról. A piaci szereplőkkel egyeztetett álláspont ismeretében javasolni fogja a kulturális tárca vezetésének a járulék kiterjesztésének újratárgyalását.
A KSH adatai szerint az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel 2007-ben meghaladta a 111 milliárd forintot. Ennek alapján a járulék bevezetése összesen 888 millió forint többletköltséget okozna a szolgáltatóknak. Egy 4990 forintos internet-hozzáférésre vetítve ez havi 40 forint pluszköltséget jelentene. A piac egyébként erősen koncentrált: 22 cég kezében van az előfizetések kilencven százaléka.
Schiffer János (MSZP) felszólalásában a fogyasztói szokások megváltozásával indokolta a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításának szükségességét. A szocialista képviselő kiemelte: a parlamenti leírókon kívül ma már szinte senki nem használ hangkazettát, így meredeken csökkennek a kulturális alap innen származó bevételei. Schiffer János az internet kulturális járulékoltatása mellett is érvelt, azzal, hogy az alap ebből támogatja a fesztiválokat, amelyek vendéglátási és idegenforgalmi haszonnal is járnak.
Pettkó András (MDF) április 1-jei viccnek nevezte az internetes szolgáltatások kulturális járulékát. Hozzátette: bizonyos abban, hogy a kormány egyetlen illetékes civil, informatikai szervezettel sem egyeztetett. Álláspontja szerint még egymillió magyarországi internetező kellene, ami évente hozzávetőleg 32 milliárd forint áfatöbbletet jelentene, és ebből nyugodtan fordítható kultúrára egymilliárd forint, amit ez a javaslat tartalmaz. Halász János (Fidesz) ugyancsak a fogyasztási szokások gyors változása miatt nevezte késésnek a javaslat benyújtásának időpontját. Az ellenzéki képviselő Pettkó Andráshoz hasonlóan ellenezte az internet-szolgáltatások kulturális járulékát.
A liberális Pető Iván álláspontja szerint lehetetlen előteremteni egymillió új magyar internetezőt. Az internetes szolgáltatások kulturális járuléka mellett azzal érvelt, hogy a szolgáltatók is kapnak vissza belőle tartalomfejlesztésre, illetve egy átfogó adó- és közteherreform nélkül máshonnan nem lehetne pótolni a kulturális alap forrásait. Az SZDSZ képviselője elképzelhetőnek tartotta, hogy megszűnjön az elkülönített járulék és az áfa, vagy az szja egy bizonyos része menne a kulturális alapba. Pető Iván hozzáfűzte: sem a szolgáltatóknak, sem a fogyasztóknak nem jelentene nagy terhet a kulturális járulék, mivel fogyasztóként 20 és 70 forint között mozogna.
A vita utolsó szakaszában továbbra is az internetes szolgáltatások kulturális járulékáról volt szó. Hosszabb felszólalásában az MDF-es Pettkó András azt mondta, frakciója módosító javaslatot nyújt be az internetszolgáltatásra "kivetett adóval" kapcsolatban, ám - tette hozzá - ha ezt az Országgyűlés nem támogatja, a demokrata fórum nem szavazza meg a törvénymódosítást. Pettkó András kitért arra is, az EU-s tagállamokban ismeretlen fogalom az internetes szolgáltatás kulturális járuléka. Pont azt kellene elérni - mondta az ellenzéki képviselő -, hogy minél többen használják az internetet. A felszólalásra reagáló szocialista képviselők - Halmai Gáborné és Márfai Péter, valamint Arató Gergely, a kulturális tárca államtitkára - egyaránt hangsúlyozták, hogy ha a szóban forgó járulék a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi, akkor a kulturális szolgáltatásokat is bővíteni lehet.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) felszólalásában leszögezte: a Fidesz támogatja a kultúra támogatását, de nem az internet rovására. "Hiller István kitalálta, hogy Európában egyedülálló módon megsarcolja az internetet" - fogalmazott az ellenzéki képviselő. Emlékeztetett arra, hogy az elképzelés ellen számos civil szervezet tiltakozott. Pettkó Andráshoz hasonlóan Nyitrai Zsolt is azt szorgalmazta, hogy minden magyar állampolgár érje el és használhassa napi szinten az interneten. A Fidesz nem támogatja az internetadót, ezért módosító javaslatot nyújtott be. Az elnöklő Harrach Péter az általános vitát elnapolta, folytatására a következő ülésnapon kerül sor.
Bóna Ákos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) infokommunikációs ügyekért felelős szakállamtitkára szakmai egyeztetést hívott össze április 21-ére az internet szolgáltatásokra kivetett kulturális járulékkal kapcsolatban. A gazdasági tárca közleménye szerint elkötelezettek amellett, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium által beterjesztett jogszabály-módosítást részletes és kiterjedt egyeztetés előzze meg az internetszolgáltatókkal. A tárca is valós veszélyt lát abban, hogy az új járulék megnehezítheti a hazai internet penetráció kiszélesítését, ezért tartja rendkívül fontosnak, hogy az internet szolgáltatók bevonásával egyeztessen a jogszabály módosításáról. A piaci szereplőkkel egyeztetett álláspont ismeretében javasolni fogja a kulturális tárca vezetésének a járulék kiterjesztésének újratárgyalását.
A KSH adatai szerint az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel 2007-ben meghaladta a 111 milliárd forintot. Ennek alapján a járulék bevezetése összesen 888 millió forint többletköltséget okozna a szolgáltatóknak. Egy 4990 forintos internet-hozzáférésre vetítve ez havi 40 forint pluszköltséget jelentene. A piac egyébként erősen koncentrált: 22 cég kezében van az előfizetések kilencven százaléka.
